A multinacionális vállalatok ereje nyomasztja a Figyelő által megkérdezett, fúzióra vállalkozó kisebb-nagyobb cégeket. A viszonylag kicsi Rolitron a túlélés zálogát, a már nagyobb Soproni Sörgyár a gazdaságosabb működés lehetőségét, a magyar méretek között óriási Pharmavit pedig a világpiacra vezető utat kereste a koncentrációban. A Rolitron Informatika Rt. és az Optotrans Rt. összevonása volt az első egyesülés a magyar informatikában két független tulajdonosi szerkezetű cég között – mondta Gyurós Tibor, a Rolitron vezérigazgatója. A fúziónál fontos szempont volt, hogy az ügyfelek kérdésesnek gondolták: megér-e a multik mellett eltörpülő Rolitron még néhány esztendőt? Tartottak attól is, hogy a versenytársak őket megelőzve vonják majd össze erőiket. Most lépéselőnybe kerültek, de nem pihennek: tőkeemelésre készülnek, zártkörű kibocsátással kisebbségi részesedést adnak majd el. Bár a Rolitron és az Optotrans külön-külön is a tíz legnagyobb magyar informatikai cég között volt – tavaly 3 milliárd forint együttes árbevételt értek el, az idei évre pedig 4 milliárdot terveznek -, versenyjogi szempontból még kicsinek számítanak. Fúzióengedélyezési kérelmet ugyanis csak 10 milliárd forint együttes árbevétel fölött kell benyújtani. A Martfűi és a Soproni Sörgyár viszont nem kerülheti el a versenyhivatali eljárást a tervezett fúzió megvalósításakor. Mindkét cég többségi tulajdonosa az osztrák Brau Union AG, amely a működés gazdaságosabbá tétele érdekében határozta el az összevonást. László Attila, a Soproni Sörgyár vezérigazgató-helyettese kérdésünkre elmondta, hogy nagy tartalékokat látnak a logisztikai rendszerben. A két sörgyár távol fekszik egymástól, ezért célszerű, hogy ugyanazokat a márkákat mindkét helyen előállítsák, s ne kelljen az egyik gyár sörét átszállítani a másik körzetébe. Ez azonban különállóan nem valósítható meg. A közös beruházás, beszerzés, alkatrész-utánpótlás olcsóbb, mintha külön-külön végzik, s a likvid pénzeszközök felhasználása is hatékonyabb így. Költséget takarítanak meg a közös irányítással is, ám – mint László Attila hangsúlyozta – ezen túl létszámcsökkentést nem terveznek, hiszen az átszervezéseken már túl vannak. Végül rámutatott: mivel a sörárak nem emelkedtek az inflációval azonos arányban, csak a tartalékok feltárásával lehet talpon maradni a tőkeerős versenytársakkal folytatott küzdelemben.
A növekedés egyik koronázatlan királya a Pharmavit, amely a magyar piacon a következő években jócskán túl kívánja lépni a 100 millió dolláros forgalmat. Már 1995 végére akkora gyógyszer- és élelmiszer-ipari vállalattá fejlődött, hogy a növekedés dinamikájának fenntartásához komoly befektetést igényelt – emlékeztetett Somody Imre vezérigazgató. Ezt azonban az akkori tulajdonosoktól – magánszemélyektől és tőzsdei befektetőktől – nem lehetett remélni. Ezért választott magának stratégiai partnert: a Bristol-Myers Squibbet. Az új tulajdonos hihetetlenül jó piaci lehetőségeket kínált. Közel 40 vállalata van a régióban, s több mint 20 országban rendelkezik saját céggel. Így a Pharmavit már az első évben megkezdhette termékeinek forgalmazását a szovjet utódállamokban, s további nagyszabású tervei vannak. Nem kellett tehát saját munkatársi gárdát kiépíteniük, s az is meghatározó, hogy a tavaly 15 milliárd dolláros árbevételt produkáló Bristol-Myers Squibb dollárban milliós nagyságrendű marketing-költségvetést sorakoztat fel a Pharmavit-termékek mögé. A habot pedig az jelentette a tortán, hogy az anyavállalat már az első évben 10 millió dollár értékű magyarországi beruházást fogadott el.
