Az idei személyi jövedelemadó-törvény egyik újdonsága, az adójóváírás intézménye már a januári fizetések számfejtésénél “levizsgázott”. A miniszterelnök elnézést kért, a kormány egyértelműbb irányelvekkel próbálja orvosolni a helyzetet.
A problémát az szja-törvény bonyolultsága okozta. A pénzügyi kormányzat eltökélt szándéka volt ugyanis, hogy a bérből élőket kedvezőbb helyzetbe kell hozni a vállalkozóknál. Emiatt január elsejétől megszüntették a nulla kulcsos adósávot, aminek kompenzálására a bérekre bevezették az adójóváírást. Ugyanakkor a törvény egy rendkívül bonyolult technika alkalmazását írta elő arra az esetre, ha a munkavállalónak a béren kívül egyéb jövedelme is van. Bár már január közepén megjelent az APEH állásfoglalása, amely a vegyes jövedelműek esetén is lehetővé tette a bérre járó adójóváírás figyelembevételét, a legtöbb munkáltatóhoz ez nem jutott el. A munkaadók pedig nyilatkoztatták alkalmazottjaikat, hogy a béren kívül van-e egyéb jövedelmük – akár ezer forint is -, s ha igent mondtak, akkor nem vették figyelembe az adójóváírást, és a normál adótábla szerint vonták le az adóelőleget. Így a nettó bér még egy bruttó 40 ezer forintos fizetésnél is közel háromezer forinttal csökkent, s az ügy miatt össznépi felháborodás alakult ki. Az eset nyomán a miniszterelnök elnézést kért az adózóktól, a pénzügyminiszter viszont úgy nyilatkozott: a törvény alapvetően jó, csak a munkáltatók képességeit becsülték túl.
A problémát végül is a kormány rendezte: utasította a pénzügyminisztert, hogy adjon ki az adóhatóság számára olyan irányelvet, amelyben a munkáltatóknak az általános érvényű számítási módszer engedélyeztetését írja elő. A munkaadók tehát a bérre figyelembe vehetik az adójóváírást. A januárban fölöslegesen levont adóelőleget a munkáltatók a februári fizetéseknél visszajuttatják a munkavállalóknak. Ugyanakkor a kabinet egy rövid törvénymódosítást is kezdeményez: kivételes és sürgős eljárást kérve benyújtották az országgyűlésnek az szja-törvény módosítását, amely a nyugdíj mellett munkát vállalók esetében év közben is kötelezővé tenné az adójóváírás figyelembevételét. Egy másik ügy, miszerint a kifizető január elsejétől 40 százalékos adóelőleget köteles levonni az általa kifizetett bányászjáradékból, ugyancsak nagy felháborodását váltott ki. Ezt a problémát úgy rendezték, hogy a bányászjáradék a tb-törvény szerint bérnek minősül, vagyis a kedvezőbb adólevonási szabályt lehet rá alkalmazni.
