Gazdaság

HITELÁRPLAFON A PTK.-BAN – Kamatos húszítás

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1994 decemberétől az elmúlt nyár végéig az éven belüli hitelek kamatai majdnem négy, az éven túliaké pedig közel nyolc százalékkal, átlagosan 33,4 , illetve 34,3 százalékra emelkedtek, miközben a betétek átlagos kamata 27 százalékra nőtt. Ismeretes a Független Kisgazda Párt álláspontja a Polgári Törvénykönyvben maximált húszszázalékos kamatszinttel kapcsolatban. A szakemberek szinte egyöntetűen úgy vélekednek, hogy az ominózus paragrafus csupán a magánszemélyek egymás közti, s nem üzleti alapon történő hitelezésére vonatkozik. Mindenesetre a kormány a Ptk. módosítására készül, arra hivatkozva, hogy az említett kamatmérték nincs összhangban a jelenlegi piaci viszonyokkal.

A kisgazdák bankbotrányokat jósló felvetésének alapját a Polgári Törvénykönyv egyik megfogalmazása (lásd külön írásunkat) adta. Ennek értelmében, eltérő jogszabályi rendelkezés híján, sem a hitelek, sem a betétek kamata nem lehet magasabb húsz százaléknál.

A Ptk. 1959-ben megfogalmazott szakaszát – bár akkor a piacgazdaságnak még híre-hamva sem volt – egy 1984-es minisztertanácsi rendelet feloldotta. Ez a bankhitelről és pénzforgalomról szóló jogszabály a kamatmaximumot átléphetővé tette mindaddig, amíg a pénzintézeti törvény 1994. január 1-jén hatályba lépő módosítása ezt meg nem szüntette.

Két éve tehát gyakorlatilag jogszabályellenesen tevékenykednek a hazai pénzintézetek minden olyan esetben, amikor akár a hitelek, akár a betétek kamatait több mint húsz százalékban állapítják meg – vonja le a következtetést Torgyán József, az FKgP elnöke. Ezért a párt azt javasolja, hogy a kamathatár fölötti részt nyilvánítsák semmissé, azaz annak megfizetését a törvényre hivatkozva bárki megtagadhatná. Amennyiben pedig az ügyfél már kifizette a kamatplafont meghaladó összegeket, akkor a húsz százalékon felüli részt visszakövetelhetné.

De mit is jelentene, ha a két éve húsz százalék fölötti kamatot fizető hitelfelvevők a kamatplafon feletti összeget egyszer csak visszaigényelnék? Arról már nem is beszélve, hogy mi lenne, ha a betétek kamatainak törvényellenes részét a bankok az ügyfelekkel fizettetnék vissza. A kisgazdák ez utóbbi veszélyt amúgy sem látják reálisnak, hiszen, amint a párt elnöke megfogalmazta: a betéti kamatokat illetően a pénzintézet és a pénzét ott elhelyező ügyfél között minden alkalommal külön szerződés jött létre.

Nem férhet kétség ahhoz, hogy a jelenleg alkalmazott ügyleti kamatok törvényesek – fogalmazott Rusznák Tamás, az Állami Bankfelügyelet (Baf) elnöke. Hiszen a Polgári Törvénykönyv nem rendelkezik arról külön, hogy milyen szintű jogszabály alapján lehet az abban foglaltaktól eltérni. A kamatokkal pedig jó néhány – többek között a takarékbetétekről vagy a kötvényekről szóló, illetve jegybanki – rendelkezés is foglalkozik. Igaz, e szabályozások eltérő kamatmértékeket tartalmaznak, ám a kiegészítő jogszabályok, rendelkezések a magánszemélyek kölcsönnyújtásán kívül az üzleti élet minden érintett területét lefedik.

Különösen igaz e megállapítás az MNB 1994 augusztusában született rendeletére, amely a kamatok mértékének meghatározását a pénzintézetek hatáskörébe utalja. Persze, egyes jogászok a jegybank elnökének rendelkezését nem tartják elegendőnek a Polgári Törvénykönyv bekezdéseivel szemben, még akkor sem, ha azt a Ptk.-val egyenlő hierarchikus szinten álló jegybanktörvény teszi lehetővé.

Alkalmasint Torgyán József kisgazda pártelnök is a jogi hierarchiára hivatkozik, amikor a Ptk.-t közvetlenül az Alkotmány után, Magyarország legfontosabb törvényének nevezi.

A piac íratlan törvényei azonban, úgy tűnik, minden jogszabály felett állnak. Legalábbis ez derül ki gazdaságpolitikusaink szavaiból, s ez vezeti a kormányt is abban az elhatározásában, amely a Ptk. korrigálására irányul, mondván: a húsz százalékban maximált kamat nincs összhangban a piaci viszonyokkal.

Bokros Lajos pénzügyminiszter közgazdaságilag irracionálisnak és ésszerűtlennek nevezte az FKgP felvetését, mint amely nyilvánvalóan önző politikai célokat szolgál. Hiszen nem gondolhatja senki – tette hozzá -, hogy egy 30 százalék körüli inflációval terhelt országban akadna olyan őrült pénzintézet, amely húsz százalék alatti kamatokat kérne. Hacsak valaki meg nem térítené azt a hatalmas veszteséget, amely abból fakad, hogy betéti oldalon persze senki nem elégedne meg ilyen mélyen az infláció alatt meghatározott kamatokkal.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.