Október 26.: Az egész országban folyamatossá válnak a tüntetések, mindenhol leáll a munka és a tanítás. A Magyar Dolgozók Pártja nem ura többé a helyzetnek, s gyakorlatilag nincs is már eszköze a a korábbi rend helyreállítására. A katonák egyre kevésbé engedelmeskednek feljebbvalóiknak.

Maléter feladataMaléter Pál ezredes parancsot kap, hogy az erősen szorongatott Kilián laktanyába segítséget vigyen. A laktanya épületébe ugyanis a forradalmárok behatoltak és a katonák közül jópáran egyszerűen elhagyták az épületet. Maléter tankjai folyamatosan harcolva jutottak el a Körút és az Üllői út sarkán álló épülethez. Itt azonban az ezredes valószínűleg nem tudván, hogy miként is [...]

A Corvin köziek súlyos harcokat vívnak a 2. szovjet gépesített gárdahadosztállyal. A folyamatos harcoknak köszönhetően egyre többen értesülnek a csoportról, a létszám folyamatosan növekszik.

A két napos harcban teljesen kiégett Magyar Rádió épületét visszaveszik a szovjet és magyar reguláris erők, bár addigra az épület nagyrészt kiürült. Néhány nappal később a teljesen szétlőtt épületben ült össze a Magyar Rádió Forradalmi Tanácsa, amely a konszolidálódó ország új Szabad Kossuth Rádióját létrehozta.

Fegyveres lázadásElőző napon felkelők betörtek a helyi hadkiegészítő parancsnokság épületébe, azt remélve, hogy ott fegyvereket találnak. A védők azonban lelőttek egy forradalmárt. Majd ezen a napon a rendőrség számos felkelőt letartóztatott. Válaszul a felháborodott tömeg a a Szent Imre téren gyülekezett és kényszerítette a rendőröket, hogy az elfogottakat engedjék szabadon. A sikertől nekibuzdult tömeg ezután [...]

Az Amerikai úti pártfőiskola épületében fegyveres csoport alakul Toller Károly vezetésével.

Barátkozás a tankok legénységévelAz Astoria felől érekező tüntetők, Nagy Imrét követelik, azonban csak öt szovjet harckocsit találnak a helyszínen. A közeli pártház védelmében pedig AVH-sok érkeznek a szomszédos utcákba. Szemtanúk beszámolói szerint az egyik harckocsi legénysége beszélgetésbe elegyedett a tömegből egy kisebb csoporttal, akik még mielőtt bármi történhetett volna felkapaszkodtak a tankra és megindult a [...]

Az ELTE bölcsészkarán megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, vezetője Pozsár István tanársegéd és Varga János dékánhelyettes lettek. Későbbiekben fontos szerepet vállalnak a Nemzetőrség felállításában.

Október 25.: A forradalom harmadik napja csütörtökre esik, véres csütörtöknek nevezik. A Kossuth térre vonuló tömegbe, máig tisztázatlan körülmények között, belelőnek. A sortűz eredményeként csaknem száz halott és több mint százötven sebesült marad a helyszínen. Ezen a napon az összes hazánkban állomásozó szovjet csapat harcban áll, s már nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is állandósulnak a tüntetések és zavargások. Ennek ellenére az MDP vezeté

A Rádió ostromát követő órákban a felkelők súlyos harcokat vívnak a VIII. és XI. kerületben a szovjet hadsereg egységeivel. Stratégiai fontosságú hely a Nagykörút és az Üllői út kereszteződése, ahol a Kilián laktanya is áll, vele szemben – a Corvin közben – jön létre a forradalom egyik, ha nem a leghíresebb fegyveres csoportja. Már a [...]

A rádió elfoglalásaA hajnalban megérkező a szovjet erősítés nem tudják megakadályozni a felkelők behatolását az épületbe. A rádió eközben folyamtosan sugároz, először a lakihelyi rádióadóból, amelyet szintén több támadás ér, majd pedig a Parlamentben berendezett stúdióból. Nemzeti MúzeumA rádió környéke folyamatosan fegyverropogástól hangos, a magyar alakulatok helyét átvevő szovjetek és a felkelők közötti heves tűzpárbajban [...]

A forradalmat megelőző időben a Blaha Lujza tér gyakorlatilag a hazai sajtóélet központjának számított. Itt szerkesztették a párt lapját a Szabad Népet, valamint egysaroknyira állt az Atheneum nyomda, ahol számos jelentős újságot készítettek. Épületét ezen a napon támadás érte, védői közül három katona meghalt, többen pedig megsebesültek. A nyomda ezek után elkezdte magából ontani a [...]

A Lánchíd pesti lábánál szomorú előjátéka zajlik le a következő nap véres eseményeinek. A kijárási tilalom ellenére felvonuló békés tüntetőkre a közeli Belügyminisztérium épületét védő ÁVH-sok tüzet nyitnak. A sortűz halottainak száma máig ismeretlen.

TüntetésA nagy munkásközpontnak számító Újpesten ezen a napon kezdődnek a tüntetések, s aztán folyamatosan több napon keresztül tartanai is. A tüntetők dél körül vonulnak a kerületi rendőrkapitánysághoz, ahol tüzet nyitnak rájuk. Egy fiatalember a helyszínen életét veszti, őt később a ledöntött szovjet emlékmű helyén ravatalozzák fel. A tömeg elfoglalja az újpesti tanács épületét is, ahol [...]

Az előző napi tüntetés egyik fő helyszínét a Bem téri laktanyát is támadás éri. Az őrök nem állnak ellen, ahogy a katonák a demonstáció idején sem avatkoztak be a tüntetésbe. A felkelők nagy mennyiségű fegyvert szereztek.

Október 24.: Bata István honvédelmi miniszter hajnalban elrendeli a felkelés fegyveres leverését. A megújuló pártvezetés támogatja Bata döntését. Statáriumot és kijárási tilalmat rendelnek el. A fővárosban leáll a termelés, az iskolák is zárva maradnak. A harcok innentől kezdve szinte folyamatosak, a fővárosiak élete mégsem bénul meg, a közszolgáltatások többé-kevésbé folyamatosan működnek.

Bronzember a VárosligetbenA Regnum Marianum templom lerombolása után emelt monstrum sokak szemét szúrta a városban, s nem csak a vallásos érzetű emberekét. A szovjet zsarnok bronzszobrának eltávolítását már korábban is fontolgatta a Fővárosi Tanács, azonban három évvel a zsarnok halála után még mindig nem került rá sor. Végül ezt a munkát az októberi forradalom tömege [...]

A pártlap lázadásaAz MDP lapja a Szabad Nép „Új, tavaszi seregszemle” című cikkel lepi meg a párt vezetőit és az ország lakosait egyaránt. A szerző nem helyesli a demonstrációkat, de nagy terjedelemben foglalkozik az ifjúság mozgalmával, majd a délelőtt folyamán a szerkesztőség, Horváth Márton vezetésével, küldöttséget indít a párt Politikai Bizottságához, hogy változásokat követeljenek. A [...]

A tömeg követeléseA Magyar Nemzeti Múzeum mögötti Pollack Mihály téren és a mellette lévő Bródy Sándor utcában már öt óra körül elkezdtek gyülekezni az emberek. Azt követelték, amit a megelőző nap késői óráiban a Műszaki Egyetem diákjai is: olvassák a diákok tizenhat pontját. A tüntetők küldötteit végül beengedték a rádió épületében, ám amikor a többé-kevésbé [...]

A pesti oldalon a város szívében gyülekeztek az egyetemisták, több járókelő pedig csatlakozott hozzájuk, így fél három tájékán már több ezres tömeg gyűlt össze a költő szobra körül. Itt azonban tüntetés jellege már nem olyan békés, mint a budai oldalon. Többen sebtében összefabrikált transzparenseket hordoztak a legkülönfélébb feliratokkal. Külön érdekessége az itteni eseményeknek, hogy megjelentek [...]

Lyukas zászlóItt találkozott a két irányból – a Műszaki Egyetem felől és a Petőfi szobortól érkező – tüntetők. Az egyre növekvő tömeg követelései is egyre radikálisabbak. Itt jelent meg először a forradalom jelképévé vált lyukas zászló is. A magyar trikolor közepéből a dühös tüntetők kivágták vagy egyszerűen csak kitépték a szovjet mintára készült, akkor használatos [...]

Október 23.: a Műszaki Egyetemen megtartott előző napi gyűlésen a résztvevők határoztak – az egy héttel korábban Szegeden újjáalakított – MEFESZ-hez (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) történő csatlakozásról és megállapodtak arról is, hogy – támogatandó a lengyel változásokat – néma szolidaritási tüntetést szerveznek. A belügyminiszter reggel megtiltja a demonstrációk szervezését.