A magyar települések 82 százalékában történtek forradalmi megmozdulások 1956 októberében. A „vidék forradalmát” a sortűz, és a demokratikus kezdeményezések jellemezték. És ami még közös volt bennük: vezetői a megtorlás fő célpontjai lettek, miként Szobonya Zoltán, aki inkább három gyermekét hagyta árván, mintsem besúgó legyen.