Szervezetünk egészséges működéséhez elengedhetetlen bizonyos mennyiségű zsír, ugyanis az energia tárolásában, a szervek védelmében és a testhő megtartásában is fontos szerepet tölt be, de a fehérjék, az emésztés, a szaporodás és az immunrendszer támogatásában is részt vesz.
Az emberi test alapvetően vízből, fehérjékből, ásványokból és zsírból épül fel. Utóbbi esszenciális és raktározott zsírsavakra osztható fel. A csontokban, izmokban, belekben, májban és vesében lévő, fennmaradásunkhoz elengedhetetlen zsírsavak esszenciálisak, míg a raktározott zsírsavak a zsírszövetekben találhatóak meg.
Noha zsírra szükségünk van, a túl sok zsírszövet veszélyes az egészségre, és különböző betegségekhez vezethet. A testzsír láthatatlan része, mely a hasüregben a belső szerveinket veszi körül, a zsigeri zsír. Felhalmozódását akkor vesszük észre, amikor kialakul az úgynevezett sörhas, amely attól lesz kemény, hogy a zsír a belső szervek között szaporodik el, nem a bőrszövet alatt. Ez a legveszélyesebb fajtája az elhízásnak, ugyanis gátolja a belső szervek vér- és nyirokkeringését, illetve hormonszerű anyagokat termel. Mivel a has körül halmozódik fel, ezért az alma típusú elhízás veszélyesebb, mint a körte típusú elhízás (súlytöbblet a csípő, far tájékán). A zsigeri zsír mennyiségét a szervezetben testösszetétel mérő készülékekkel lehet pontosan meghatározni (pl. Inbody készülék).
A fő problémát az jelenti, hogy a zsír maga is hormontermelő, az elhízás így felboríthatja szervezetünk egyensúlyát. A túl sok zsírszövetben ráadásul veszélyes gyulladás is kialakulhat, ami szövődményekhez vezethet.
Az étvágyszabályzó leptint például a zsírsejtek állítják elő, az elhízás következtében viszont csökkenhet a hormonnal szembeni érzékenység, ezért az ember kevésbé érzi magát telítettnek evés után. Ez további hízást idézhet elő. Meglepő lehet, de
Így alakul ki a testzsír
A zsírsavak a véráramban jönnek létre, kezelésüket, például felvételüket az inzulin szabályozza. A zsírsavakat a zsír-, izom- és májsejtek zsírmolekulákká alakítva képesek eltárolni, ezen a szinten beszélhetünk először testzsírról, ami a zsírszövet alapját képezi.
A testzsír három nagyobb kategóriába osztható be: beszélhetünk fehér, barna és bézs zsírszövetről. Az emberre az első a leginkább jellemző, nálunk a testzsír az energiaellátás mellett védelmet is biztosít, és a szerveket is párnázza.
A szervezetnek folyamatosan szüksége van energiára, első körben a belső glükóz jelent forrást, ezt követően viszont a test a zsírokhoz fordul. Ezek legnagyobb arányban a zsírszövetekben lelhetőek fel. A probléma akkor kezdődik, ha az ember étrendje nem kiegyensúlyozott, illetve ha az elhasznált energia nincs összhangban a bevitt energiával.
Az elhízás a zsírszövet túlzott felszaporodása, mely többek között érelmeszesedéshez, 2-es típusú cukorbetegséghez és magas vérnyomáshoz vezethet. Az elhízás megállapításra számos módszer létezik, az egyik gyakran használt technika a testtömeg-index kiszámítása, ami a testtömeg (kg) és a (méterben mért) magasság négyzetének aránya (kg/m2).