A berlini fal le-, a Szovjetunió összeomlott. Az Egyesült Államok egyedül maradt a világhatalmi tápláléklánc csúcsán. Véget ért a hidegháború, elmúltak a nukleáris világvégét ígérő rémálmok, a szabadság és a jólét illúziójának mámora ereszkedett Európára és a nyugati világra. Ebben az időszakban, a ’80-as évek legvégén tervezte és alkotta meg Kryptos című szobrát Jim Sanborn. A rejtjelezésért, titkosírásokért, kódokért rajongó művész egyfajta kihívásnak szánta a szobrot a CIA munkatársai számára. Nehéz feladványt akart alkotni, de azt azért nem hitte, hogy a kódja három évtizeden keresztül feltöretlen marad, írja a New York Times. Az alkotás központi eleme egy rézből készült, négy részre osztott, kihajtott tekercsre emlékeztető, hullámos téglalap, amibe látszólag véletlenszerű elrendezésben betűket véstek.
Sanborn a CIA akkori igazgatója, William Webster felkérésére alkotta meg a szobrot, az üzenet kódolásában pedig Edward Scheidt, a CIA kriptográfiai részlegének egykori vezetője segített neki. A négy szakaszt úgy tervezték meg, hogy a feltörésük egyre nehezedjen. Az első szakasz rejtjelezve így néz ki:
EMUFPHZLRFAXYUSDJKZLDKRNSH
GNFIVJYQTQUXQBQVYUVLLTREVJY
QTMKYRDMFD
A megfejtése angolul „between subtle shading and the absence of light lies the nuance of iqlusion”, ami magyarra fordítva annyit jelent, a „finom árnyék és fény hiánya között rejtőzik egy árnyalatnyi illúzió”. Az illusion (illúzió) szóban Sanborn és Scheidt szándékosan cserélték az első L betűt Q-ra, hogy egy kis zavart okozva megnehezítsék a rejtvényfejtők dolgát.
A második szakasz megfejtése sokkal egyértelműbbnek tűnik:
VFPJUDEEHZWETZYVGWHKKQETG
FQJNCEGGWHKK?DQMCPFQZDQM
MIAGPFXHQRLGTIMVMZJANQLVK
QEDAGDVFRPJUNGEUNAQZGZLECG
YUXUEENJTBJLBQCRTBJDFHRRYIZ
ETKZEMVDUFKSJHKFWHKUWQLSZ
FTIHHDDDUVH?DWKBFUFPWNTDFI
YCUQZEREEVLDKFEZMOQQJLTTUG
SYQPFEUNLAVIDXFLGGTEZ?FKZBS
FDQVGOGIPUFXHHDRKFFHQNTGP
UAECNUVPDJMQCLQUMUNEDFQEL
ZZVRRGKFFVOEEXBDMVPNFQXEZ
LGREDNQFMPNZGLFLPMRJQYALM
GNUVPDXVKPDQUMEBEDMHDAFMJ
GZNUPLGESWJLLAETG
A megfejtés angolul: „It was totally invisible Hows that possible? They used the Earths magnetic field X The information was gathered and transmitted undergruund to an unknown location X
Does Langley know about this? They should Its buried out there somewhere X Who knows the exact location? Only WW This was his last message X Thirty eight degrees fifty seven minutes six point five seconds north Seventy seven degrees eight minutes forty four seconds west X layer two”
Magyarul: „Teljesen láthatatlan volt, hogyan lehetséges ez? A Föld mágneses mezejét használták X Az információt összegyűjtötték és föld alatt egy ismeretlen helyre továbbították X Tud erről Langley? Kellene, valahol odakint van eltemetve X Ki tudja a pontos helyet? Csak WW, ez volt az utolsó üzenete X Harmincnyolc fok, ötvenhét perc, hat és fél másodperc észak, hetvenhét fok, nyolc perc, negyvennégy másodperc nyugat X második réteg.”
Ahogyan az első szakaszba, a másodikba is szándékosan került bele egy betűhiba: az underground (földalatti) szó undergruundként szerepel a megfejtésben. A WW utalás William Websterre, vagyis a szobrot megrendelő CIA-igazgatóra vonatkozik. A koordináták egy, a szobortól mintegy 45 méterre, délnyugatra fekvő pontra mutatnak.
A harmadik szakasz így fest:
ENDYAHROHNLSRHEOCPTEOIBIDY
SHNAIACHTNREYULDSLLSLLNOHS
NOSMRWXMNETPRNGATIHNRARP
ESLNNELEBLPIIACAEWMTWNDITE
ENRAHCTENEUDRETNHAEOETFOL
SEDTIWENHAEIOYTEYQHEENCTAY
CREIFTBRSPAMHHEWENATAMATE
GYEERLBTEEFOASFIOTUETUAEOT
OARMAEERTNRTIBSEDDNIAAHTT
MSTEWPIEROAGRIEWFEBAECTDD
HILCEIHSITEGOEAOSDDRYDLORIT
RKLMLEHAGTDHARDPNEOHMGFM
FEUHEECDMRIPFEIMEHNLSSTTRT
VDOHW?
A megfejtése angolul: „Slowly desparatly slowly the remains of passage debris that encumbered the lower part of the doorway was removed with trembling hands i made a tiny breach in the upper lefthand corner and then widening the hole a little i inserted the candle and peered in the hot air escaping from the chamber caused the flame to flicker but presently details of the room within emerged from the mist X Can you see anything? Q”
Magyarul: „Lassan, kétségbeesetten lassan eltávolítottuk a folyosó törmelékének maradékát, mely eltorlaszolta a bejárat alsó részét. Remegő kézzel egy kis rést csináltam a bal felső sarokban. Aztán egy kicsit kiszélesítettem a lyukat, bedugtam rajta egy gyertyát és bekukucskáltam. A kamrából kiáramló forró levegő remegtette a lángot, de a terem részletei kibontakoztak a homályból. X Látsz valamit? Q”
A szöveg Howard Carter brit egyiptológus naplójából származik. Carter azt a pillanatot írja le benne, amikor először pillantott be Tutanhamon fáraó évezredek óta érintetlen sírkamrájába a Királyok völgyében. A napló szerint a szöveg végén szereplő kérdést az expedíciót finanszírozó Lord Carnarvon tette fel Carternek, aki azt felelte, igen, csodálatos dolgokat. Ahogyan a korábbi két szakasz esetében, a desperately (kétségbeesetten) szót szándékosan írták helytelenül.
Az első három szakasz kódjának feltörésére tíz évet kellett várni. Jim Gillogly, kaliforniai informatikus 1999-ben hozta nyilvánosságra a megfejtést. A kódokat egy saját készítésű számítógépes programmal törte fel. Nem sokkal később a CIA bejelentette, hogy David Stein, az ügynökség profi rejtjelfejtője már egy évvel korábban, mindössze papírt és ceruzát használva megfejtette ugyanazt a három szakaszt, de mivel ő a szövetségi ügynökség alkalmazásában állt, az eredményeit nem hozták nyilvánosságra. Stein azt mondta, összesen több mint négyszáz órát töltött a három szakasz megfejtésével.
A CIA egyik legnagyobb riválisának számító NSA (National Security Agency, magyarul Nemzetbiztonsági Ügynökség) 2000 márciusában jelentette be, hogy korábban néhány munkatársuk szintén megfejtette a Kryptos első három szakaszát. Tizenhárom évvel később a rejtjelfejtésért rajongó videojátékfejlesztő, Elonka Dunin az információszabadsági törvényre hivatkozva dokumentumokat kért ki az NSA-től. Ezekből kiderült, hogy az ügynökség a CIA korábbi igazgatóhelyettesének, Bill Studemannek a felhívására, 1992-ben kezdett el foglalkozni Kryptosszal, és egy négytagú csapat 1993 júniusára meg is fejtette az első három szakaszt.
A negyedik szakaszt azonban azóta sem fejtette meg senki, noha valószínűleg a világ valamennyi profi és amatőr kódejtője megpróbálkozott vele, különösen az után, hogy Dan Brown 2009-es, Az elveszett jelkép című regénye világhírűvé tette a Kryptost. A könyv megjelenése után elszabadult a pokol. Sanbornt hetente legalább kétszázan keresték meg, hogy megosszák vele a megfejtéssel kapcsolatos elméleteiket, és felbukkantak az őrültek is, akik fenyegetésekkel próbálták rávenni a szobrászt a titok felfedésére. Sanborn elővigyázatosságból a Kryptosra utaló összes dokumentumot és tárgyat eltüntette a lakásából és a műterméből.
A máig megfejtetlen, mindössze kilencvenhét karakterből álló szakasz így néz ki:
OBKRUOXOGHULBSOLIFBBWFLRV
QQPRNGKSSOTWTQSJQSSEKZZWA
TJKLUDIAWINFBNYPVTTMZFPKWG
DKZXTJCDIGKUHUAUEKCAR
A kód feltörésének egyik nehézségét épp a szöveg rövidsége okozza. A kódfejtők egyik alapmódszere, hogy statisztikát készítenek a rejtjeles szöveg karakteriről, hogy megtudják, melyik milyen gyakran fordul elő benne, az eredményt pedig összevetik az adott nyelvben, vagyis a Kryptos esetében az angolban leggyakrabban előforduló karakterekkel, melyek az E, T, A, O, I és az N betűk. Minél rövidebb azonban egy kódolt szöveg, annál nehezebb benne mintákat, szabályszerűségeket felfedezni.
Megunva a várakozást, 2010-ben Sanborn felfedte, hogy a szöveg 64-69. karakterei a BERLIN szót takarják, aztán 2014-ben megadott még egy szót, a 70-74. a karakterek a CLOCK (óra) szót rejtik. A szobrász azt is elárulta, hogy egy konkrét óráról van szó, amelyik Berlinben található. A Kryptos feltörésének megszállottjai azóta azon spekulálnak, hogy vajon a megfejtésnek az Alexanderplatzon álló világórához, a Budapester Strasse különleges, Mengenlehreuhr nevű fényórájához, vagy valami egészen máshoz van köze.
Aztán újabb hat év telt el, és mivel még mindig nincs helyes megfejtés, idén novemberben már a hetvenötödik születésnapját ünneplő Jim Sanborn megadott még egy szót a kódból. A 26-34. karakterek a NORTHEAST (északkelet) szót takarják. A feladvány tehát így néz ki:
OBKRUOXOGHULBSOLIFBBWFLRV
NORTHEASTOTWTQSJQSSEKZZWA
TJKLUDIAWINFBBERLINCLOCKWG
DKZXTJCDIGKUHUAUEKCAR
Jim Sanborn azt mondja, kissé belefáradt a Kryptos-ügybe. Amikor 1990-ben leleplezte a szobrát, álmában sem gondolta volna, hogy harminc évvel később még mindig ezzel fog foglalkozni. Hogy gátat szabjon a végtelen számú megkeresésnek, az alkotó bevezetett egy email-alapú rendszert, melyen keresztül bárki elküldheti neki ellenőrzésre a megfejtését. De csak azután, hogy kifizetett ötven dollárt, azaz mai árfolyamon számolva nagyjából tizenöt ezer forintot.
A szobrász hozzáteszi, a mostani volt az utolsó segítség, többet már nem ad. Intézkedett, hogy ha a haláláig sem törné fel senki a negyedik szakasz kódját, akkor a megfejtést árverezzék el. A legtöbb pénzt ajánló vevő aztán nyilvánosságra hozhatná a titkot, de dönthetne úgy is, hogy kezeli tovább Sanborn rendszerét, és fogadja az ötven dollárért érkező megfejtéseket.
Sanbron azt sem tarja kizárnak, hogy az aukciót még életében megrendezi. Ha megteszi, a befolyó összeget klímakutatásra ajánlja majd fel.
Nem kell túl sok ész hozzá, hogy kitaláljuk, miért pont arra
– mondja.
Ha valaki hozzálátna a Kryptos negyedik szakaszának megfejtéséhez, Elonka Dunin weblapján érdemes kezdenie. A játékfejlesztő minden információt összeszedett, ami a szoborral kapcsolatban online elérhető. Dunin maga azonban azt mondja, nem lenne meglepve, ha végül kiderülne, hogy a negyedik szakasznak nincs is megfejtése, Sanborn csak a bolondját járatja a világ összes kódfejtőjével.
Ha viszont a negyedik szakasz tényleg megfejthető és valakinek, valamikor sikerül rájönnie egy nyitjára, egy újabb rejtély lesz a jutalma. A négy szövegrészlet egy enigmát ad ki, amit szintén meg kell majd fejteni. Aztán ott van még a szobor többi részlete is. A hullámos tekercsen kívül tartozik még hozzá egy kőből faragott, fahatású oszlopszerűség, egy kis medence, gránitlapok, morzekód-töredékek, és még számtalan apró részlet.
Kiemelt kép: Harol M. Highsmith/Buyenlarge/Getty Images
