Még tavaly nyáron rendeltem Ebay-ről mesh bag néven futó hálós zacskókat (azóta hipermarketekben is beszerezhetőek) a célom pedig az volt, hogy ezentúl a zöldségeket, illetve a pékségben vásárolt élelmiszert ne papír-, vagy rosszabb esetben műanyag zacskóba tegyem arra a pár méterre, amíg haza nem érek velük. Előbbi egész jól működik: a szettben három zacskó volt, ritka, amikor ennél több fajta zöldséget vagy gyümölcsöt veszek, de ha mégis így van, egyesével lemérem őket és a címkét a zacskóra ragasztom, a pénztáros pedig egyesével le tudja olvasni a zsák tartalmát, ha több minden van benne.
A péksütemények esetén viszont adódnak nehézségek. A hiperek önkiszolgáló kasszáinál csak akkor tudok eladói segítség nélkül fizetni, ha van annyi zacskóm, ahány terméket vettem, a rendszer és a mérleg ugyanis nem tudja feldolgozni, hogy egyesével szeretném beütni, miket vettem, viszont a rakodófelület egyik oldaláról nem ugyanannyiszor pakolok át. Ilyen esetekben be kell állni a hagyományos kasszákhoz, ahol az eladó végignézi, mi van a zacskómban és beüti őket egyesével.
A legnehezebb dolgom a pékségekben van, ahol többször belefutottam már, hogy kategorikusan elutasították, hogy a magammal hozott zacskóba tegyék a pékárut — mondván, „az ÁNTSZ nem engedi és büntetés jár érte”. Éppen azért arra gondoltam, megkeresem az ÁNTSZ-t, akik helyett végül a Nébih válaszolt.
Válaszukból kiderült, hogy az élelmiszerek előállításának, forgalmazásának, raktározásának, szállításának általános és részletes feltételeit Európai Uniós és nemzeti jogszabályok határozzák meg — ezek célja többek között, hogy a végső fogyasztók egészségét védjék. Mindenkit, aki élelmiszerek forgalmazását végzi, élelmiszer-vállalkozónak kell tekinteni, nekik pedig jogszabályban rögzített feladatuk biztosítani, hogy az élelmiszerek semmilyen körülmények között ne szennyeződhessenek.
Higiéniai szempontból a többi közt általam is használt zacskó, de bármilyen péksüteményhez használt vászonzsák, vagy húskészítmények esetében a zárható doboz használata az élelmiszer-vállalkozás szempontjából nem tekinthető egyértelműen biztonságosnak, mert szabad szemmel nem lehet teljes alapossággal megítélni annak esetleges szennyezettségét, különösen mikrobiológiai szempontból.
A Nébih szerint amennyiben a vásárló által hozott saját doboz, vagy más csomagoló eszköz használatát az élelmiszer-vállalkozó vállalja, gondoskodnia kell arról, hogy ezek a csomagolóanyagok közvetlenül vagy közvetett módon ne jelenthessenek szennyező forrást sem a berendezésekre (mérleg, pult), sem a forgalmazott élelmiszerekre. Ennek megvalósítására a jogszabályok nem adnak részletes utasítást, kizárólag a célt határozzák meg, miszerint az élelmiszert óvni kell bármilyen szennyeződéstől a teljes élelmiszerláncban. Mivel a nagyobb vállalkozások szigorú belső rend szerint működnek, elképzelhető, hogy a saját szabályozásukba nem illeszthető bele a vásárló által magával hozott csomagolóanyag használata.
Tehát az a helyzet, hogy az eladó mérlegelhet, abban viszont nem látok rációt, hogy milyen okból szennyezné az én (egyébként naponta elmosott) zacskóm a többi ételt úgy, hogy a pult felett tartom, hogy az eladó műanyag zacskó helyett abba tegye bele a kiflit. Egy mozdulat az egész és igaz, hogy én otthon a szelektívbe dobom, de erre nincs mindenkinek lehetősége és a végén nemcsak a természet, de az állatok és végső soron az emberiség is a kárát látja ennek.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu
