Mikor Gaal Dornick, Isaac Asimov Alapítvány-trilógiájának első részében beteszi a lábát a Galaktikus Birodalom nyüzsgő fővárosába, a Trantorra, valósággal arconcsapja a hatalmas űrterminál, aminek a padlózatát megannyi információs sáv és egymást keresztező világító, villódzó nyíl díszíti. Dornick, mikor szétnéz a váróban, hatalmas embertömegeket lát, akik mind a földet bámulva igyekeznek eljutni a céljukhoz.
Az asimovi jövőkép talán már nincs is olyan messze, hiszen létezik egy magyar fejlesztésű találmány, amely amellett, hogy városi hulladékból készül, képes elektromos áramot is termelni, melynek köszönhetően
A Platio projekten jelenleg hárman dolgoznak, Ilyés Miklós tájépítész, Cseh József vegyész és villamosmérnök, valamint Sziszák Imre gépészmérnök. A fiatal fejlesztőkkel csapat telephelyén beszélgettünk az ötletről, az indulásról, a versenytársakról és az elképzelt jövőről.
Mindhárman komoly, piacképes végzettséggel rendelkeztek, mi inspirált titeket abban, hogy saját projektbe kezdjetek?
Sziszák Imre: Nyilván egyszerűbb lenne a piacon dolgozni, de egy saját vállalkozás sokkal lazább, egyéni a beosztásod, nagyobb a szabadság, de persze ez azt is jelenti, hogy esetenként többet is kell dolgozni.
Ilyés Miklós: Emellett itt van még az is, hogy egy klasszikus, piaci, 8 órás munkabeosztású állásban nincs az, hogy nekem ez az ötletem és akkor most azt megvalósítom. Ahhoz, hogy ebből az egészből legyen valami, az kellett, hogy saját vállalkozásba kezdjünk.
Mi volt a kezdő ötlet, hogyan indult el az egész gondolkodás?
Cseh József: Nekem valami olyasmi rémlik, hogy Miki egyik este felhívott, hogy “Figyelj már Jocó, szerinted lehet műanyagból térkövet csinálni?” Én nagyjából innen kapcsolódtam bele a dologba.
Sziszák Imre: Volt egy időszak, amikor Mikivel elkezdtünk pályázati lehetőségeket nézegetni, ekkor találtunk rá a Design Terminál pályázatára. Nagyjából ekkor kezdtük el összerakni az egész projektet, lassan, lépésről lépésre haladtunk, végül pedig arra jutottunk, hogy megpróbáljuk.
És mi volt a fordulópont? Mikor vált kézzel fogható dologgá az ötlet?
Sziszák Imre: Ami ténylegesen beindította az egészet, az az volt, mikor megnyertük a pályázatot. Innentől kezdve kaptunk forrást is rá, hogy a projekttel foglalkozni is tudjunk.
Mi az a Platio térkő és miért kéne beborítani vele az egész világot?
Cseh József: Elsősorban a szemlélete nagyon fontos, ahogyan elkészül, vagyis hogy újrahasznosított anyagból van. Ez már egy olyan tudatos gondolkodást jelképez szerintünk, ami miatt nagyon fontos termék lehet a Platio. Az egyik nagy előnye tehát az anyagválasztás, a másik pedig, hogy olyan funkciókat tud, amelyeket eddig burkolat nem tudott. Ez azt jelenti, hogy a napenergia által képes lehet áramot termelni, szenzorokkal információt tud gyűjteni és raktározni, valamint
A fejlesztéssel persze nem állunk le, következő lépésként olyanná szeretnénk tenni a burkolatot, amely képes lenne információkat adni a rajta járóknak, ezt neveztük el úgymond Infopavementnek. Így az utcán sétálva akár tömegközlekedéssel, vagy akár az úthálózattal kapcsolatos információkat kaphatnánk a Platio felületeknek köszönhetően.
Ilyés Miklós: És az sem utolsó szempont, hogy nem ilyen undorító, szürke színű, mint ami jelenleg mindent borít. Megpróbáljuk megtörni az emberek általános, térkövek iránt érzett gyűlöletét.
Léteznek a tiétekhez hasonló projektek, ilyen például az amerikai Solar Roadways, amely akár teljes autópálya-szakaszokat napelemesítene. Miben jobb, vagy miben más a Platio burkolat?
Sziszák Imre: A Platio egyik nagy előnye a versenytársakkal szemben, hogy moduláris szemlélet alapján készül, amely azt jelenti, hogy egy azonos helyre le lehet rakni különböző egységeket. A másik pedig a már fent említett okosfunkciók.
Ilyés Miklós: És még akkor itt van az is, hogy a Platióhoz nem szükséges hatalmas infrastruktúra, mint mondjuk a Solar útburkolataihoz. Ők úgy képzelik el, hogy a termékükkel borított útszakasz alatt egy 1×1 méteres betonalagút van, ezzel szemben a miénknek semmi ilyenre nincsen szüksége.
Sziszák Imre: Annyit még érdemes hozzátenni, hogy mi a tengerentúli versenytárssal szemben nem az autópályákat céloztuk meg, hanem a városokat, tereket, így nekünk teljesen más dolgokhoz kell alkalmazkodnunk. Lehet, hogy Amerikában például nincsenek akkora közművek, mint Magyarországon, de az biztos, hogy Budapesten gyakorlatilag lehetetlen lenne egy olyan megoldást alkalmazni, mint a Solaré, mert ha elkezdenénk mondjuk egy métert ásni, akkor kapásból olyan problémákba ütköznénk, amelyeket gyakorlatilag képtelenség lenne megoldani. A körülmények miatt olyan megoldást kellett találni, amely nagyobb, jelentősebb átalakítás nélkül tud működőképes lenni.
Ilyés Miklós: Hiába mondjuk ezt okos térkőnek, a cél az mindenképp az, hogy minél butábban lerakható, telepíthető maradjon.
Hogyan áll a megvalósítás, hány százalékos a projekt?
Cseh József: Nagyjából három hónapja van ez a telephelyünk, ide járunk be dolgozni, tesztelni, fejleszteni. Jelenleg azon fáradozunk, hogy be tudjuk indítani a sorozatgyártást. Olyan projekteket próbálunk lekötni, ahol fizetnek azért, hogy le tudjuk tenni a térköveinket, hogy tesztelhessük a már kifejlesztett prototípusokat.
Sziszák Imre: A megvalósítás szempontjából nagyjából 80%-nál tartunk, ha a piacra lépést vesszük a végső célnak, de ha az elkövetkező 5 éves terveinket nézzük, akkor még nagyon gyerekcipőben járunk, arra inkább ilyen 15-20%-ot mondanék. Nagyon sok fejlesztés áll még előttünk.
Hogyan reagál a piac a Platióra?
Sziszák Imre: Egyelőre azt tudjuk elmondani, hogy nagyon nagy az érdeklődés, de még sok idő kell ahhoz, hogy igazán a köztudatba kerüljünk és mindenhova eljussunk. A népszerűség egyenesen nőni fog azáltal, ahogy majd egyre jobban beérnek a fejlesztéseink, nekünk az a célunk, hogy minél többen tudomást szerezzenek a Platióról.
Ilyés Miklós: Nagyon számítunk majd a külföldi piacra is, azt érezzük, hogy külföldön, elsősorban a nyugati országokban talán a hazai fogadtatásnál is sokkal pozitívabban fogadják majd a terméket. Persze, kint is léteznek már hasonló próbálkozások, de azok jóval drágábbak és kezdetlegesebbek, mint a miénk.
Napokkal ezelőtt a Facebook-oldalatokra felkerült egy bejegyzés, amelyben arról írtok, hogy hamarosan nemzetközi vizekre eveztek. Vannak már konkrétumok ezzel kapcsolatban?
Cseh József: Két nemzetközi kiállításra is meghívást kaptunk, az egyik a barcelonai Smart City Expo, amely egy olyan rendezvény ahol a jövő városainak okosmegoldásait veszik sorra. Itt kaptunk lehetőséget, hogy bemutathassuk a Platiót a nemzetközi közönségnek, valamint a többi kiállítónak.
A másik nem más, mint a 2017-es asztanai világkiállítás, amelyre több mint 200 projekt közül választották ki a Platiót. A projektünk bemutatására egy külön standot kapunk majd, ahol
Apropó járkálás, mikor jut el az egész projekt odáig, hogy találkozhassunk vele a hétköznapokban?
Cseh József: Már folynak az ezzel kapcsolatos egyeztetések, erről egyelőre nem árulhatunk el sokat, de valószínűleg a jövő év közepén már bárki találkozhat majd a térköveinkkel.
Fotó: Neményi Márton
