Élet-Stílus

Kannibálok miatt eszünk ananászos csirkét

Kolumbusz az emberevőktől leste el, hogy puhítsa a disznóhúst.

Amikor a felfedező 1492. októberében partra szállt a Bahama-szigetekre nem csak egy új világot fedezett fel. De vagy tucatnyit. Így többek között olyan törzseket is, ahol az emberevés magától értetődő volt. Kolumbusz tőlük leste el az ananászos húspuhítás ötletét is, a kannibálok ugyanis a gyümölcsöt használták az áldozatok húsának puhítására.

Miután Kolumbusz hazaküldte az ananászt Európába, az ottani szakácsok a disznóhús puhításához használták előszeretettel. Egyébként nem az ananász az egyetlen növény, melynek már több évszázados hagyománya van az emberi történelemben.


A nők kedvét próbálták elvenni vele
Képek forrása: Shutterstock

Ahogy az Chris Beardshaw botanikus könyvéből kiderül (melyben azt a 100 növényt veszi sorra, amik majdnem megváltoztatták a világot), jó ideje ismerjük, sőt használjuk a borsot is. A rómaiak idején a növényt még úgy ismerték, hogy a “szerzetesek borsa” és arra használták, hogy a női alsóneműbe téve, elvegye a nők kedvét a hűtlenkedéstől. Miután a születések száma a bors használatát követően sem változott, a középkori szerzők már afrodiziákumnként emlegették.


A gyömbér a lovakat is virgonccá tette

Míg a borsot a szexre, a 21. század afrodiziákumát, a gyömbért valami egészen másra használták a középkorban. Az eladó lovak hátára reszelték, hogy az állat élettelibbnek látsszon. Ismerték a csalánt is: ebben az időszakban híres kopaszodás elleni szer volt, mint később kiderült nem is véletlenül. Kutatók kimutatták, hogy olyan anyagokat tartalmaz, amely lassítja a férfias kopaszodás kialakulását.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik