Élet-Stílus

Hogyan éljük túl a hőségriadót

admin
admin

2010. 07. 11. 10:51

A nyaralással töltött napokat leszámítva a kánikula a „nyár átka”, és még veszélyes is lehet: a riasztás három fokozatból áll, a tennivalók lényege két szó: inni és hűsölni. Vegyük komolyan az extrém meleget és készüljünk fel - tennivalók hőségriadó esetére az fn.hu-n.

A hőségriadót az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése alapján az országos tiszti főorvos adja ki. Három fokozata van, amelyből az I. fok egy figyelmeztető jelzés „belső használatra”, ha a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot. Ilyenkor az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, de intézkedéseket még nem kezdeményez – tájékoztatta az fn.hu-t az ÁNTSZ.

Kialakulhat katasztrófahelyzet

A fokozat II. szintűre emelésére akkor van szükség, ha a napi átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 fokot. Ekkor a magas napi átlaghőmérséklet már olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent, hogy az országos tiszti főorvos utasítására riasztást adnak ki az egészségügyi ellátórendszer számára, és figyelmeztetik a lakosságot és az önkormányzatokat.

A III. fokozatot akkor hirdetik ki, ha a napi átlaghőmérséklet várhatóan három egymást követő napon eléri a 27 Celsius-fokot. Ez a kánikula helyzet, amely egy kormányrendeletben megfogalmazott „rendkívüli időjárási helyzet”-nek számít, ami a hatóságok részéről rendkívüli intézkedéseket követel. A szakmai munkát ekkor is az OKI végzi, majd tájékoztatja az országos tiszti főorvost, hogy várhatóan szükség lehet-e „katasztrófahelyzet”, illetve „veszélyhelyzet” megállapítására és kihirdetésére. Ha igen, akkor az ország mely területein, településein várható ez.

Fontos részlet, hogy a III. fokozatban nincs hőmérsékleti plafon, ezért káros hatásai messze túlmutatnak az egészségügyi hatásokon. Nagymértékben károsodhatnak, működési zavarokkal számolhatnak többek között az elektromos ellátó rendszer, a vízellátás, a közlekedés és más, a kritikus infrastruktúrához tartozó elemek – áll az ÁNTSZ lapunknak megküldött közleményében.

Mérgezés a csapvíztől

Hőségben két nagyon fontos dologra kell figyelnünk: az egyik az izzadással elvesztett folyadék megfelelő pótlása, a másik a test káros mértékű felhevülésének elkerülése. A legegyszerűbb „túlélési tanácsok” is ennek alapján: hűtés és ivás.

(MTI)

(MTI)

Általánosságban igaz, hogy hőségben egy átlagos testsúlyú embernek naponta 2,5-4 liter folyadékra van szüksége. Ennek azonban nagy részét ne csapvíz, hanem gyümölcslé, ásványvíz, tea, zöldséglé legyen: a folyadék mellett ugyanis nagyon fontos az elveszített ásványi anyagok pótlása is. Kerüljük a koffeint, a magas cukortartalmú italokat és az alkoholt: előbbi vízhajtó hatású, utóbbiak pedig vizet vonnak el a szervezetből és fokozzák a szomjúság érzését.

Nem véletlenül emeltük ki a csapvizet, kevesen tudják, hogy úgynevezett vízmérgezést lehet tőle kapni. A víz rendkívül fontos szerepet tölt be az élő szervezet élettani folyamataiban, biztosítja a vérkeringéshez szükséges ideális közeget, lehetővé teszi a nyomelemek, ásványi anyagok, tápanyagok oldását, felszívódását, befolyásolja a vér összetevőinek koncentrációját és a vérnyomást.

A vízben oldott ásványi anyagok koncentrációnak a megtartása létkérdés számos élettani folyamat szempontjából: csak a megfelelő mennyiségű oldott anyagot – a leginkább sókat – tartalmazó testnedvek esetében működik jól a keringés, és megfelelő a véredényekből a szövetek felé, és vissza áramló folyadék aránya.

A testnedvek koncentrációjának jelentős csökkenése, jelen esetben a túlzott vízfogyasztás miatt a szövetekben folyadékfelhalmozódáshoz vezethet. Ez a szív túlterhelése által mind a keringést, mind pedig az arra érzékeny szöveteket – például a központi idegrendszert – működésképtelenné teheti. Pontosan nem lehet meghatározni, hogy mekkora mennyiségű folyadék okozhat vízmérgezést, mivel az függ a testsúlytól, a folyadék jellegétől, a leadott és felvett folyadék, valamint a táplálék mennyiségétől.

Ha ott hon vagyunk…

A tartós meleg kedvezőtlenül hat mindenkire, de elsősorban az idősekre, a gyermekekre és a fizikai munkát végzők szervezetére akár a szabadban, akár zárt térben dolgoznak. Az idősek körében a tartósan magas hőmérséklet szív-, érrendszeri panaszokat okozhat, de javasolt minden gyógyszert szedő embernek tanácsot kérnie a kezelőorvosától.

(MTI)

(MTI)

Napközben tartsuk csukva az ablakokat még akkor is, ha nem vagyunk otthon, húzzuk be a sötétítőt, eresszük le a redőnyt, és lehetőleg csak éjszaka szellőztessük a lakást. Az árnyékolás akkor a leghatékonyabb, ha kívülről használjuk, ekkor ugyanis a napenergia jó részét ki tudjuk zárni. A belső árnyékolók, mint a reluxa, a szalagfüggöny kevésbé hatékonyak, hiszen ha a lakás belsejéből ki is zárja a napsugarakat, az ablaküveg átforrósodik és melegíti a belső levegőt. Külső árnyékolással körülbelül tízszer jobb hatást érhetünk el, mint belső sötétítéssel – tanácsolta korábban az fn.hu hasábjain az Energia Klub.

Így viszonylag komfortos hőmérséklet vár minket otthon estére, de legalábbis a külső kánikula után néhány fokkal hűvösebb. Hazaérve csak indokolt esetben használjuk az elektromos készülékeket, de még a világítást is, hiszen ezek mind hőt termelnek. Természetesen csak csukott ablaknál használjuk a légkondit, ami nemcsak energiatakarékosság, de hatékonyság szempontjából is fontos. Hőhullámok idején, amikor a külső hőmérséklet 35-39 Celsius-fok közötti, az ideális belső hőmérséklet 28 fok körül van, nem javasolt tehát a túlzott légkondicionálás.

Ha menni kell…

Kevesen olyan szerencsések, hogy lehúzott redőnyök mögött, légkondícionált szobában heverve töltsék a forró napokat. Ilyenkor lehetőség szerint töltsünk el legalább 2-3 órát légkondicionált helyen, és ugyancsak lehetőség szerint kerüljük a megterhelő fizikai munkát. Hőségriadó esetén az önkormányzatok kötelesek megnyitni a kezelésükben lévő, légkondícionált közintézményeket a lakosság előtt. Ezek listája például a fővárosban az önkormányzat honlapján tekinthető meg.

(MTI)

(MTI)

Alapvetően azért legalább egy liter vizet vigyünk magunkkal, és a lehetőségekhez képest gyakran zuhanyozzunk vagy fürödjünk langyos vízben, használjunk vizes borogatást – a lényeg a test hűtése. Világos, természetes alapanyagú, bő ruha viselése a legideálisabb, és alapvető kellék a kalap és a napszemüveg is. Rendszeresen fogyasszunk folyadékot, ne várjuk meg vele, amíg szomjasak vagyunk.

Az autóra is oda kell figyelni, ami a napon hagyva percek alatt 50-60 fokra melegedhet fel: a benne ülők hősokkot kaphatnak. Ne hagyjunk benne hajtógázzal működő flakonokat és gázöngyújtót, mert ezek is tüzet okozhatnak. Ha felhevült az autó motorja, akkor nem tanácsos száraz aljnövényzetre parkolni, mert a gaz és az autó is lángra kaphat.

Aki rendszeresen szed gyógyszert, mindenképpen kérdezze kezelőorvosát, hogyan befolyásolják ezek a folyadékszükségletet. Ellenőrizzük a testhőmérsékletünket, ami ha 38 fok fölé emelkedik, már káros az egészségre. 39 fok felett hőguta fenyeget, míg a 40 fokot meghaladva már életveszélyes. Figyeljünk az otthon tartott gyógyszerekere is, ha a szobahőmérséklet 25 fok fölé emelkedik, célszerű hűtőben tárolni őket akkor is, ha ez nincs ráírva a dobozra.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.