A kérdés az, hogy miért rendeznek egy nyári fesztiválon rasszistaellenes napot, amikor vélhetően egy ilyen rendezvényre amúgy is olyanok jönnek el, akik nyitottabbak, elfogadóbbak, és vélhetően távol áll tőlük a rasszizmus. Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál főszervezője szerint az igaz, hogy a Szigetre látogatók toleránsabbak az átlagnál, de ez az üzenet nemcsak azoknak szól, akik eljönnek, hanem mindazoknak, akik hallanak erről a kezdeményezésről. Az üzenet pedig elsősorban azoknak a fiataloknak szól, akiknek még nincs kialakult világképük arról, miről is szól például a cigánykérdés.
Fotó: Gáti András
Az ő véleményüket nem is a hosszú magyarázatokkal és észérvekkel lehet alakítani, hanem sokkal inkább a példaképeiken keresztül. Sokszor a ciki-menő (gáz-kúl) kategóriában gondolkoznak. A cél pedig az, hogy ne lehessen többé „kúl” a cigányozás, a zsidózás. Rengeteg fiatal ugyanis a közvetlen közelében nem is találkozik cigányokkal, zsidókkal, csak általánosításokkal, sztorikkal, amelyekből kialakulnak a sztereotípiák.
Nem találták ki a spanyolviaszt
Ha látják, hogy a színpadról ismert példaképeik mennyire elítélik a fajialapú megkülönböztetést, akkor talán egy társaságban sem fogják tolerálni a rasszista megjegyzéseket. Gerendai kiemelte, hogy az antirasszista napon a Sziget nem is akar keresni. Miközben a fellépő zenekaroknak fizetnek, a belépőket a normális napijegyek árának a feléért árulják, hogy minél többen jöjjenek, és az esetleges profitot is a rasszizmus ellen fellépő alapítványnak ajánlják fel. (A jelenlegi időjárási kilátásokat figyelembe véve, nem valószínű, hogy most fognak bankot robbantani).
A kezdeményezés nem új találmány. A Nagy-Britanniában már 1976 óta jól működő modell magyar meghonosításáról van szó. A Rock Against Racism (RAR) akkor jött létre az Egyesült Királyságban válaszul a Nemzeti Front elnevezésű erőszakos, rasszista politikai mozgalom előretörésére. A kezdeti években olyan együttesek vettek részt a mozgalomban, mint a Steel Pulse, a Tob Robinson Band és a Clash. A RAR számos kampányt szervezett a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején. A mozgalmat azóta a nagypolitika támogatása is kíséri. Ezt jelzi az is, hogy hozzánk a brit külügyminisztérium „exportálta” a megmozdulást.
A brit kormány annyira komolyan vette a szerepét, hogy nemcsak a nagykövet, de még a brit külügyminiszter, David Miliband is írt néhány invitáló szót a fesztivál beharangozójában.
Gerendai Károly úgy véli, jól jelzi a magyar viszonyokat az a furkálódás is, amit az eddig kevésbé ismert Antikapitalista Blokk nevű szervezet juttatott el a brit nagykövetségre. Ebben felhívják a figyelmet a Sziget Fesztivál antirasszista napján fellépő zenekarok érdekeltségeinek és zenekartagjainak szélsőjobboldali zenekarokkal való kapcsolataira: a Bikini zenekarra, amely a stúdióján, és Németh Alajos “Lojzin” keresztül összefonódott „nemzeti-homofób valamint hungarista és nyíltan kirekesztő szélsőjobbos” együttesekkel, mint az Egészséges Fejbőr, a Titkolt Ellenállás, valamint Nagy Feró a Pannon Rádióban vállalt műsorvezetői szerepére, illetve a Jobbik rendezvényeinek fellépőjeként ő elfogadhatatlan számukra.
Nagy Feró ellen emelték fel a szavukat (Fotó: MTI)
A Sziget szervezője szerint semmiképpen nem lenne jó üzenet a kirekesztésre kirekesztéssel válaszolni. Ráadásul a tiltakozóknak észre kellene venniük, hogy itt nem a politika mentén, hanem egy ügy mentén fogtak össze különböző művészek, hogy együtt emeljenek szót egy veszélyes jelenség ellen. Azt pedig pont értékelni kellene, hogy ezek az együttesek, énekesek egyetértenek abban, hogy akár a SZDSZ-hez, akár a Jobbikhoz állnak közelebb a politikai nézeteik, akkor is elítélik a rasszizmust. Nem csak pártpolitika mentén lehet politizálni. Fontos, hogy minél több civil kezdeményezés legyen, mert a politikusokra már egyre kevésbé hallgatnak.
Nagy Feró az FN.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy mindenfajta rasszizmus ellen fel kell lépni, de persze az fáj neki a legjobban, ha magyart ér megkülönböztetés. Az ő felfogásától messze áll az, hogy megkülönböztesse, melyik rendezvényen zenéljen, így akár az MSZP-nél is játszana. A dalok úgyis magukért beszélnek, és akármilyen vádak is érték, a számaik messze állnak a rasszizmustól.
Együtt a rasszizmus ellen
A Sziget Fesztivál nulladik napján a Nagyszínpadon fellépő művészek a rasszizmus elleni küzdelemnek szentelik előadásukat. E napon 10 órás megakoncert várja az érdeklődőket, a hazai zenei élet „nagy öregjeivel” és a jelen sikercsapataival, valamint külföldi vendégzenészekkel. A program a budapesti Brit Nagykövetség, a Rock Against Racism (RAR) és a Love Music Hate Racism (LMHR) elnevezésű brit rasszizmusellenes mozgalmak, valamint a Sziget Fesztivál együttműködésének eredményeképpen jött létre.
Mindez a Nagyszínpadon délután 13 órától 23-ig zajlik. Közben majd a magyar jazz is ünnepel a Világzenei Nagyszínpadon a műfaj legnagyobb hazai alakjaival, s ráadásként az estét ezen a színpadon Miles Davis egykori zenésztársai zárják, emlékezve a nagy trombitáslegendára. A nulladik napi örömzenélés 23 órától az A38-WAN2 Színpadon és a Budapest Jazz Club helyszínén folytatódik majd.
A Nagyszínpadon egyebek közt fellép The King Blues, Lee Mavers (The La`S), Bashy, Shlomo, 30y, Anima Sound System, Nagy Feró És A Beatrice feat. Agócs Gergő, Bakos Árpád, Balogh Márton , Bikini, Bródy, Charlie, Deák Bill Gyula, Geszti Péter, Irie Maffia, Kispál és A Borz feat. Kiscsillag, és sokan mások.
