Idén is rengeteg sportoló bukott le a doppingvizsgálatokon, köztük négy magyar is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2008-as olimpiára való tekintettel már 2007-ben is fokozott figyelmet fordított a tesztekre, csak remélhetjük, hogy az ötkarikás játékokon 2004-gyel ellentétben nem a magyarok doppingügyeitől lesz hangos a sajtó.
Négy évvel ez előtt Fazekas Róbert (diszkoszvetés), Annus Adrián (súlylökés) Gyurkovics Ferenc és Kovács Zoltán (súlyemelés) is lebukott. A két dobóatléta mintaadás megtagadása miatt volt kénytelen visszaadni érmeiket, Gyurkovicsnál viszont anabolikus szteroidokat mutattak ki.
Fazekas és Annus kétéves eltiltását már letöltötte, de a pénzbírságukkal akadnak gondok. A NOB-nak fizetendő 35 ezer svájci frankból még 23 600-zal (3,6 millió forint) tartozik a két versenyző. A MOB ugyanakkor jelezte, a magyar sport érdekében kifizeti a tartozást, amit majd később behajtanak. A két atléta eltiltása alatt is edzett, és szeretnének Pekingben is dobókörbe állni.
Kovács Ágnes ártatlan
Két erőemelőnknél is tiltott szert mutatott ki júliusban a Magyar Antidopping Csoport. Tiszeker Ágnesék nevét néhány hónappal később az egész ország megismerte Kovács Ágnes ügye kapcsán. A MACS október végén „látogatta meg” egy edzésen az olimpiai bajnok úszónőt, aki előbb az előírt minimum mennyiségnél kevesebb mintát szolgáltatott, majd elfoglaltságai miatt távozott. Kovács szerint félrevezették a Doppingellenes Világszervezet (WADA) hazai képviselői, Tiszekerék viszont állítják szakszerűen jártak el.
Kovács Ágnes indulhat Pekingben (MTI)
Az ügynek szerencsére jó lett a vége, annak ellenére, hogy doppingvétségnek minősült az úszónő esete. Nem tiltották el a 26 éves kétszeres világbajnokot, aki nem sokkal később negatív mintát produkált. Előbb a hazai szövetség mentette fel az újdonsült UNICEF-nagykövetet, majd a FINA is ártatlannak találta. Pár héttel később ismét a Kőér-utcai uszodába látogattak az ellenőrök, és ismét nem sikerült mintát adni, de ezúttal a vérvételhez használt csövek nem voltak megfelelőek.
Tour: ki nem doppingolt?
A 2006-os Fuentes-botrányt követően mindenki abban bízott, hogy idén tiszta lesz a Tour de France, de legnagyobb és legismertebb körversenyre egy évvel később is árnyék vetült. A tavalyi első amerikai Floyd Landisnek vissza kellett adnia a győztesnek járó trófeát, és az idén is gyanúba keveredett a nyertes. A spanyol Contador ugyan egyetlen vizsgálaton sem bukott meg, de neve több alkalommal is szerepelt az úgynevezett Fuentes-listán, aztán valamiért törölték onnan…
A legnagyobb vihart 2007-ben az élen álló Michael Rasmussen lebukása okozta, de a két szakaszon is diadalmaskodó Alekszandr Vinokurovot is kizárták a Tourról. Rajtuk kívül a német Peter Sinkewitz és a francia Cristian Moreni akadt fenn egy vizsgálaton.
Landis és Lance Armstrong nagy riválisa, a német Jan Ullrich még küzd az igazáért, de akadtak olyanok, akik önként álltak a nyilvánosság elé. A német T-Mobile csapatnál szisztematikusan tömték tele a kerekeseket, elsősorban EPO-val, de a vértranszfúzió is mindennapos volt. Erik Zabel, Bjarne Riis, Bert Dietz, Christian Henn, Udo Bölts, Rolf Aldag és Brian Holm is elismerte, hogy doppingolt. Az év végén két nap alatt el is veszítette minden jelentős szponzorát a profi kerékpárcsapat, amely Team High Road néven folytatja a versenyzést.
A kerekesek év közben is szolgáltatták a botrányokat. Basso, Kaszecskin, Kessler, Millar, Lelli, Musseuw, Valverde, Jaksche, Petacchi, Klöden, Mayo, Di Luca is tiltott szerrel élt. De nemcsak a kerékpársportban mindennaposak az ilyen esetek.
—-Felturbózott focisták—-
A foci világát sem kerüli el a dopping. Az közismert tény, hogy a Juventusban 1994 és 1998 között az egész csapatot szisztematikusan EPO-val tömték. Az ügynek azonban nem lett következménye: mire fény derült a csapatorvosok és a menedzserek üzelmeire, az olasz törvények értelmében elévült a cselekedetük.
Németországban is felmerült a doppinggyanú, bizonyítékok azonban nincsenek. Peter Neururer, jelenleg csapatnélküli vezetőedző mindenesetre azt állítja, hogy Bundesliga első és másodosztályában szereplő futballisták fele a 90-es évek elején rendszeresen doppingolt. “A játékosok elsősorban a stimuláló szernek számító Captagont szedték” – mondta a szakember a Sportbild című lapnak júniusban. A tréner azt állítja, hogy az 1989/90-es szezonban az akkor másodosztályú Schalke 04 vezetőedzőjeként számtalan doppingoló futballistával találkozott.
Haja legalább van (AFP)
Lebukott az 1994-ben a brazil válogatottal világbajnok Romario is. Az ezredik gólját idén szerző csatár október 28-án, a Palmeiras elleni bajnoki után adott pozitív mintát, vizeletében finaszterid nyomaira bukkantak a doppingellenőrök. A 41 esztendős klasszis persze tagadta, hogy szándékosan doppingolt volna, és kijelentette: a hajnövesztője tartalmazta a tiltott szert. A WADA tiltólistáján szereplő finaszteridet általában anabolitikus szerek „elfedésére” szokás használni, ugyanakkor tény: az anyag szokványos alkotórésze a különböző hajnövesztő készítményeknek.
Kokain is a listán
A 2000-es olimpia hőse, Marion Jones évekig tartó tagadás után beismerte, hogy tiltott szereket használt. Az amerikai atlétának nemrég vissza kellett adnia az érmeit. Nem kell ettől tartania Ian Thorpe-nak. Az ötszörös olimpiai bajnok még 2006 végén produkált gyanús tesztet, ám végül nem indult ellene nyomozás, mivel nem állt rendelkezésre elég bizonyíték.
Nemcsak a teljesítménynövelő szerek szerepelnek a doppinglistákon, hanem a kábítószerek is. Így történhetett meg, hogy Martina Hingis másodszor is befejezte a pályafutását, miután kokaint találtak a szervezetében. Az egykori világelsőhöz hasonlóan Francesco Flachinak, az olasz labdarúgó-bajnokságban szereplő Sampdoria csapatkapitányának a vizeletében is kokain nyomaira bukkantak.
700 tonna az éves fogyasztás
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által közzétett tanulmány szerint évente 700 tonna anabolikus szteroidot adnak el a világon, és az üzletágban mintegy 15 millió ember érintett.
Az olasz Alessandro Donati kutatásai szerint a testépítők, a fitneszstúdiók, testőrök és biztonsági emberek a legnagyobb felhasználói a piacnak, ők vásárolják fel a 700 tonna tiltott teljesítményfokozó mintegy 40 százalékát. Utánuk következnek 35-37 százalékkal a sportolók. A hatalmas mennyiség 15-20 százalékát orvosi célokra használják. A fennmaradó részt a rendőrök és katonák, valamint a showbiznisz sztárjai fogyasztják. Donati számításai szerint Észak-Amerikában, Dél-Afrikában, Ausztráliában, Nyugat-Európában és néhány ázsiai országban összesen 15,5 millió ember foglalkozik többé-kevésbé rendszeresen doppingszerek előállításával, valamint eladásával.
A doppingcsempészet legfontosabb útvonala Oroszországból, Ukrajnából és Litvániából vezet Nyugat-Európába, Észak-Amerikába és a Közel-Keletre. Itt fordul meg az egész dopping-forgalom 20 százaléka, míg 10 százalék Indiából kerül az Egyesült Államokba vagy éppen a Közel-Keletre. A tanulmány szerint minden tizedik doppingcsempész kínai.
