Farkas Gábor, a könyvtár osztályvezetője az MTI-nek elmondta: nemcsak a nagyközönség, de a szakma is a „Könyvtárak rongya – Gondolatok régi könyvekről és olvasóikról” című kiállításon láthatja először Báthory István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmek könyveit csakúgy, mint a Beszédes Kálmán egyedülálló hagyatékából válogatott miniatűr festményeket és rajzokat.
A festőművész a XIX. század végén bejárta a Közel-Keletet, rajzain megörökítette többek között azokat a rodostói házakat, amelyekben a Rákóczi-szabadságharc után hazájukból elmenekült kurucok éltek – mondta a szakember, aki a kiállítás egyik szervezője. Regénybe illő története van az 1553-ban kivégzett Miguel Serveto spanyol szabadgondolkodó könyveinek, mivel többségük elhamvadt írójukkal együtt a genfi máglyán. Most egy tárlóban látható egymás mellett egyik művének XVI., illetve XVIII. századi, erdélyi vonatkozásokban bővelkedő kiadása – tette hozzá Farkas.
Az olvasói ízlés extrém megnyilvánulását mutatja a Zsámboky János által kiadott XVI. századi Janus Pannonius-kötet, amelyben a humanista költő pajzán epigrammáit cenzúrázta későbbi olvasója. Az Egyetemi Könyvtár dísztermében megtekinthető több mint hatvan kötet egyikének szerzője pedig az a Robert Fludd nevű ezoterikus filozófus, akit megidézett A Foucault-inga című regényében Umberto Eco csakúgy, mint Szerb Antal A Pendragon legendában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
