A nyelvvizsga központhoz akkreditált nyelvvizsgák:
• angol gazdálkodási menedzsment szaknyelvi, kétnyelvű ( 2001 óta)
• angol mezőgazdasági szaknyelvi, kétnyelvű (2001 óta)
• francia gazdálkodási menedzsment szaknyelvi, kétnyelvű (2005óta)
• francia mezőgazdasági szaknyelvi, kétnyelvű (2005óta)
• német gazdálkodási menedzsment szaknyelvi, kétnyelvű (2001óta)
• német mezőgazdasági szaknyelvi, kétnyelvű (2001óta)
A vizsgák három szinten tehetők le: alap-, közép- és felsőfokú szinten. A vizsgák komplexek, tehát az írásbeli és a szóbeli rész sikeres teljesítése után kapható csak meg a bizonyítvány. A szóbeli vizsgánál a jelölt beszédkészsége és beszédértése, míg az írásbeli résznél az íráskészség és az olvasott szöveg értése kerül értékelésre mind a három szinten. Szótár középfokon csak a fordításnál, és felsőfokon csak az összefoglalásnál használható. Ha valamelyik részvizsga sikertelen – azaz az egyes vizsgafeladatok nem érik el a 40%-ot és összességében a 60%-ot -, azt csak a következő vizsgaidőszakban (de két éven belül) lehet megismételni. A szakmai kommunikáción van a hangsúly. A vizsga a szaknyelvi kommunikáció képességét méri a szaknyelvi kompetencia négy fő nyelvi készségének területén: olvasás, – és íráskészség, beszéd, – és hallásértés készsége.
A különböző szakmák gyakorlása során adódó nyelvi feladatok sokban hasonlóak (például megrendelő levél írása, árajánlat kérése, saját munkakör bemutatása, a vállalat/gazdaság ismertetése, jelentés írása, téma- vagy tárgybemutató szakmai tanácskozáson, stb.). Bizonyos témák mindegyik szakmában fontos szerepet játszanak (környezetvédelem, gazdaságosság, munkavédelem). A vizsgázóknak rendelkezniük kell azokkal az általános szakmai ismeretekkel, amelyek a sikeres szakmai nyelvvizsgához szükségesek, míg az általános nyelvvizsgához szükséges általános kulturális háttérismeretekkel nem feltétlenül. A szakmai vizsga alapvető kommunikációs helyzetei azok, amelyekben általában a mindennapi életben is a szakembereknek idegen nyelven kell kommunikálniuk szakmai témákról szóban és írásban. A szakmai kommunikáció során a kommunikáció céljai (a beszédszándékok) azonosak az általános kommunikáció céljaival: a szakember ugyanúgy, mint a nem-szakember tényeket közöl (elbeszél, leír), összehasonlít, érvel, meggyőzni próbál. Az egyes funkciók gyakorisága természetesen eltérő lehet, és a funkciók a szaknyelv egyes elemeihez kapcsolódnak. A SZIE nyelvvizsga nem hangsúlyozza túl a nyelvtan, illetve a nyelvi pontosság szerepét. A kommunikációs készséget tekinti elsődleges fontosságúnak, de nem hanyagolja el a nyelvi pontosság szerepét sem. A nyelvtani ismeretek mérése önálló feladatként nem szerepel a vizsgán, de egyes feladatok pontozásában szerepet játszik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
