Az Economx.hu-nak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azt mondta: az állami és a magánellátás éles szétválasztását nem tartják kivitelezhetőnek, nincs elég orvos, ápoló két egészségügyi rendszerre, ezért is nőnek a várólisták. Álmos Péter szerint a mostani rendszer nem szolgálja a betegek érdekét, az onkológiai betegek ellátása pedig kifejezetten aggasztó.
Akinél a magánellátásban diagnosztizálnak ugyanis rosszindulatú elváltozást, az onkológiai ellátás felé kell mozdulnia, de az nincs a magánegészségügyben, ám állami ellátásra nem utalhatják be, újra kell kezdenie a vizsgálatokat és akár hónapok is eltelhetnek, ami egy daganatos betegségnél komolyan veszélyezteti a beteg életét.
Éppen ezért a két ellátórendszer együttműködésén javítani kell, mert a mostani forma nem életszerű.
A kamara elnöke szerint az orvosi bértábla idejétmúlt. Azt kellene szolgálnia, hogy a betegek ellátásához maradjon itthon, az állami egészségügyben elég orvos. A MOK célja, az osztrák orvosbérek 60 százaléka, amihez éveken át tartó fejlesztés kell még. Már hónapokkal ezelőtt elküldtek három lehetséges verziót a minisztériumnak.
Közös bennük, hogy körülbelül 1,5 kilométernyi autópálya árával – 13-15 milliárd forinttal – terhelnék meg a jövő évi költségvetést. Ez szinte láthatatlan összeg az állami kassza számára, nem terjeszkedtünk túl, nem akarjuk az állami büdzsét bedönteni.
Álmos Péter óriási hibának nevezi, ha egy kormány a rendszerhibából adódó felelősséget áthárítja az egészségügyi dolgozókra, mert egészségügyi kockázatot jelent, ha az emberek orvosokba vetett bizalma csökken.
Nem lehet megspórolni azt a munkát, energiát és pénzt, amit a kormányok az elmúlt 30 évben nem fektettek be az állami ellátórendszerbe. (…) Ha évtizedeken át elhanyagoltak egy egészségügyi ellátórendszert, azt nagyon gyorsan nem lehet helyrehozni.
A magyar orvosok mindennapi problémája, hogy nem tudják úgy ellátni a betegeket, ahogy szeretnék, mert nincs megfelelő eszköz, gyógyszer, idő a vizsgálatokhoz, a gyógyításhoz. A MOK elnöke érthetőnek tartja, ha a munkáltató számon akarja tartani, hogy a munkavállaló jelen van-e a munkahelyén, de a kórházakba tervezett arcfelismerő rendszer használata átlép egy határt. Szerinte a rendszer teljesítményét nem a megfigyelés fokozása, hanem a munkafeltételek javítása emelné.
Nem tartaná meglepőnek, ha a szakrendelők is állami fenntartásba kerülnének, mert az egészségügyi rendszer mostani átalakításának lényege az erős centralizáció, de ők sem tudják, hogy az átszervezés milyen végső célok felé mozog. Takács Péter államtitkár a napokban beszélt arról, hogy októberben Budapesten is elindul az új ügyeleti rendszer, de velük nem egyeztettek, nem tudnak semmit.
A Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának docenseként úgy látja, miközben a szorongás és a depresszió népbetegség, a pszichiátriai ellátórendszer romokban van, számos ellátópont megszűnt, jelentősen csökkent az állami ellátásban dolgozó szakemberek száma, a terület finanszírozása az egyik legalacsonyabb az összes szakterület közül. A szegedi gyermektraumatológia esetéről nem nyilatkozhat, mert a Szegedi Tudományegyetem munkavállalójaként rá is érvényes a nyilatkozati szabályzat. Az ügyet Meglécz Katalin alelnök képviseli a kamarában.
