3154 település 38 évnyi lakosságadatát vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, akad-e bármilyen mintázat abban, hogy mikor élték virágzásukat a magyar települések. Sokkoló adat: a falvak és városok több mint fele bőven a rendszerváltás előtt, 1986-ban (vagy az előtt, ugyanis csak 1986-ig találtunk településszintű népességadatokat) kezdett el kiürülni. Ez az arány amiatt is magas kicsit, mert a több mint háromezer településből 153 akkor még nem is létezett, tehát kisebb volt a bázis. Jól mutatja viszont a lakosság átrendeződését, hogy minden tizedik településen a 2023-as év elején élt a legtöbb ember. Ezek közül jó pár egy-egy régióba tömörül, ami az általunk készített térképen is jól kivehető.
343 településen tetőzött tavaly a lakosok száma, ezeknek több mint fele három megyében: Pestben, Fejérben és Győr-Moson-Sopronban. Felmerülhet, hogy nagy eséllyel amiatt van ez így, mert egyébként is több település van ezekben a megyékben, de nem (csak) ez az ok:
- Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Tolna megyékből mindössze kilenc olyan falu vagy város van, aminek a lakosságszáma tavaly érte el csúcspontját (ez a 343 rekordot elért település 2,6 százaléka), miközben összesen több mint hatszáz település – az összes ötöde – található ebben a négy megyében.
- Mindeközben a települések alig szűk hetedét adó Fejér, Győr-Moson-Sopron, illetve Pest megyék adják a tavaly tetőzött falvak és városok 57 százalékát.
Békés, illetve Jász-Nagykun Szolnok megyékben 75, illetve 78 település található, ezek közül 57-nek, illetve 53-nak volt 1986-ban (vagy az előtt) csúcson a lakosságszáma, amivel jóval az országos érték felett vannak – ez az arány ugyanis Békés esetében 76, a Jászság esetében 68 százalék.
A rendszeres hírfogyasztóknak nem kell bemutatni, mi történik az elmúlt években az agglomerációban: tömegével költöznek oda emberek, emiatt Érdre már tavaly kitették a megtelt táblát. Hely északon van még, és az árak is csökkentek – jó kérdés, hogy ki az, aki az egyre növekvő számú akkumulátorgyárak szomszédságában képzeli el a jövőjét. Az agglomerációba tömörülés nem csak a reggeli dugókban mutatkozik meg, az infrastruktúra többi eleme is rozoga lábakon áll: az ivóvízrendszerek is kapacitásuk tetején működnek, tavaly nyáron például hat településen rendeltek el locsolási tilalmat, Solymáron pedig a honvédséget is bevetették, hogy legyen víz.
Felszívja a nyugdíjasokat a Balaton
Ezzel szemben az Egyensúly Intézet januárban publikált kutatásából kiderült, hogy tarol a Balaton a települések fejlettségi indexét tekintve: azaz (egyelőre bírják) a megnövekvő lélekszámot. A Balaton mellé költözésnek több oka is van: a fideszes fejlesztések/kisajátítások mellett a koronavírus is szerepet játszott a környékbeli ingatlanok keresletét illetően, de a német nyugdíjasok is előszeretettel választják új otthonuknak a tó melletti üdülővárosokat.
A Balaton jobb és bal oldala lett az utóbbi években népszerű: a Balatonfenyves-Balatongyörök kanyarban csak Keszthely és Balatonszentgyörgy nem 2023-ban érte el a lakosságszám csúcsát (az előbbi 1994-ben, az utóbbi öt évvel később), a keleti csücsökben pedig Aszófőtől Siófokig egyedül Balatonkenesén laktak öt évnél régebben a legtöbben, még jóval a rendszerváltás előtt. A Fejér megyei Székesfehérvárhoz hasonlóan Veszprém agglomerációja is tavaly virágzott leginkább: a tizenöt szomszédos település fele 2023-ban adott otthont a legtöbb embernek.
Gócszerű csúcsok láthatóak több nyugati nagyváros környékén is. Sopronban és Győrben a rendszerváltás után pár évvel éltek a legtöbben, azóta egyre többen költöznek el ezekből a városokból – a térképünkön sötétkék agglomerációból kiderül, nem mennek túl messze, kiköltöznek a városból a szomszédos falvakba és kisvárosokba.
Mosonmagyaróvár lakossága tíz éve volt a csúcson. A városról és környékéről 2021-ben írtunk hosszabb cikket, amiből kiderült, a járványügyi szabályozások miatt ugrott meg a (legalább papíron) ott élők száma.
Keleti voksturizmus
Tornyospálca vonzereje eléggé megugrott a 2018-as országgyűlési választás előtt. 2013-tól kezdődően tíz százalékkal, 285 fővel nőtt a település lakosságszáma, amivel épphogy elérte az 1986-os csúcsot, a háromezres lélekszámot. A kisebb demográfiai csodának a Szabad Európa járt utána 2021-ben, cikkükben megmutatták a romos házat is, amibe néhány év alatt 340 főt jelentettek be.
Ártánd, Biharkeresztes és Mezőpeterd mind határ menti település, előbbi kettőnek pedig 2019-hez képest tavalyra 10–11 százalékkal nőtt a lakosságszáma.
Szintén egy időben lett népszerű több észak-keleti település is: Forró, Beret, Abaújszolnok, Gagyapáti, Felsőgagy, Fáj, Fulókércs és Csenyéte is vagy tavaly vagy az elmúlt öt évben vonzotta magához a legtöbb embert. Utóbbiról tíz éve M. Kiss Csaba riportot készített, a nyomor legmélyebb bugyrának nevezve a települést. Ez volt az a falu, ahova a mentő se hajtott be egy haldokló férfihez.
Az orosz-ukrán háború a kárpátaljai határnál nem éreztette a hatását a lakosságszámban: a határ menti települések nagy része 2018-ban vagy 2019-ben tetőzött.
Több nagyváros (Zalaegerszeg, Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen) körül sötét foltok találhatóak térképünkön, míg a város maga halványkék, ami azt jelenti, hogy az agglomeráció népszerűbb lett az elmúlt években, mint maguk a nagyvárosok.
Kiürülő Budapest
A fővárosra nehéz konkrét évet mondani, ugyanis a Belügyminisztérium honlapján csak 1986-ig visszamenőleg találtunk adatokat, előtte csak a tízévenkénti népszámlálási adatok adnak képet arról, hányan laktak Budapesten. A Népesség.com grafikájáról kiderül, a népszámlások közül 1980-ban vallotta a legtöbb ember magát budapestinek, de azt, hogy 1970 és 1986 között hova esik a csúcspont, nem lehet megmondani. Az tény, hogy a rendszerváltás óta mindössze néhány év (2007-től 2015-ig) volt, amikor némileg nőtt Budapest lakossága, egyébként évről évre csökkent.
