Az Egyensúly Intézet szerdán bemutatott településindexe szerint az V. kerület Budapest legfejlettebb része, Székesfehérvár a legsikeresebb és a legdinamikusabban fejlődő megyeszékhely, Budaörs pedig a városok között az első. A Jövő Települései index által összehasonlítható az összes magyar település fejlettségi szintje a legutóbbi két önkormányzati ciklust átívelően. Az eredményeket interaktív térképre is felvitték, amin szemléletesen látszanak a magyar településeket meghatározó trendek.
Az egyik leglátványosabban kirajzolódó tendencia, hogy a Budapestet sújtó kivándorlás számos agglomerációs településre jelentős terheket ró, a hagyományosan erősnek számító
„Rengeteg példa mutatja, hogy az önkormányzatok kiemelten fontos szerepet töltenek be egy ország sikerességében, Magyarországon a közéletéből pedig fájóan hiányoznak a közösségek, amiket az önkormányzatok tudnak képviselni” – mondta Bertram Marek, a kutatás egyik vezetője. Boros Tamás politológus, az Egyensúly Intézet igazgatója szerint a sikerkritériumnál számos egyéb közt
- az önkormányzatok bevételét,
- a lakhatási viszonyokat (például lakások négyzetméter ára),
- oktatási
- és infrastrukturális (utak, közszolgáltatások minősége) tényezőket
vettek figyelembe.
Budapesti kerületek
A településindex szerint az V. kerület a 100-ból elért 69,1 pontjával a legfejlettebb fővárosi kerület, 8 évvel ezelőtthöz képest 15,1 pontot javított. Az amúgy is jó pozícióból indult városrész elsőségét a kutatás szerint elsősorban az adja, hogy kiemelkedően jó a lakók vagyoni helyzete, országosan itt a legmagasabb a gimnazisták aránya és a vendéglátó és élelmiszeripari szolgáltatások tekintetében is kifejezetten erős.
A bemutatóra több település polgármesterét is meghívták, Wittinghoff Tamás, a saját kategóriájában szintén első Budaörs polgármestere szerint hiánypótló képet ad az országról a kutatás, de azt is hangsúlyozta, hogy
Mint Wittinghoff mondta, a fideszes vezetésű V. kerület is nagy részben ennek köszönheti sikerét. Szentgyörgyvölgyi Péter, a Belvárost vezető fideszes polgármester nem tudott válaszolni az elhangzottakra, ugyanis az utolsó pillanatban lemondta a meghívást.
A második az I. kerület lett (59,3 pont), melyet kiemelkedően jó szolgáltatások jellemeznek, erősen csökkent a bűncselekmények száma, mára a főváros legbiztonságosabb kerülete, és szépen nőttek az iparűzési adóból befolyó bevételek is. A harmadik helyezett VI. kerület (54,7) néhány tized ponttal előzte meg Ferencvárost. Terézváros kifejezetten kiegyensúlyozott szinte minden indikátorban, és kiemelkedő az egy főre jutó háziorvosok és a fiatalok számában is.
A három legdinamikusabban fejlődő kerületnek az V., a XIII., illetve a IX. kerület bizonyult.
A IX. kerület az utolsó helyek között lenne az egy főre jutó bevétel alapján, az adatok döntő többségében azonban hatalmas fejlődésen mentek keresztül, a többi közt az szja-fizetők, játszóterek, pihenőhelyek terén, és csökkent a munkanélküliek száma is. Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere arról beszélt, hogy két olyan kerület végzett előttük a fejlődésben, melyek sokkal több bevétellel rendelkeznek, így büszke az eredményre. Szerinte a budapesti kerületek többségével szemben náluk van hely a további nagy fejlesztésekre, a fővároson belüli második legnagyobb rozsdaövezet van a kerületben. Mint Baranyi mondta, céljuk a fejlesztések beindítása, amivel folytatódhat menetelésük a következő évtizedben, ehhez a IX.-ben kiemelten fontos a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, amit azonban a kormány leállított az utóbbi hónapokban, csökkentették a HÉV-ek járatszámát, és az új Duna-híd építése is áll.
Megyeszékhelyek
Székesfehérvár lett az első helyezett (71,4 pont) a megyeszékhelyek kategóriájában: 12 indexponttal előzte meg a második helyezett Győrt (59,4), melyet szorosan követ Eger (58,3). Székesfehérvár ment keresztül a legnagyobb fejlődésen is (16,8 pont), számos meghatározó területen maga mögött hagyva a többi megyei jogú várost. A második legtöbbet fejlődő megyeszékhely Zalaegerszeg, a harmadik pedig Kecskemét volt.
A megyeszékhelyek kategóriájában látványos fejlődésen mentek keresztül az észak-alföldi települések, miközben
A megyeszékhelyek átlagosan 10,9 indexpontos bővülést tudhatnak maguk mögött, az első és utolsó helyen szereplő település között azonban közel 40 indexpont volt a különbség az utolsó vizsgált évben.
Városok
A 15 000 főnél népesebb városok versenyében az első öt sorrendje:
- Budaörs,
- Biatorbágy,
- Gödöllő,
- Paks
- Veresegyház
A főváros agglomerációjában található Budaörs 2014 óta az első helyen szerepel, de Paks is megőrizte negyedik helyezését, az erőműből származó bevételek a város kiemelkedő erőssége. Biatorbágy a 13. helyről tört előre, ráadásul a város azt is elmondhatja magáról, hogy a vizsgált időszakban a legnagyobb fellendülésre volt képes, a Pest megyei várost Komárom, Monor, Fót, illetve Cegléd követi a legintenzívebben fejlődő városok körében.
Boros Tamás kiemelte, hogy Budapestről folyamatosan vándorolnak ki a lakosok az agglomerációba, a főváros szolgáltatásainak száma folyamatosan csökken, azonban továbbra is többségben budapesti kerületek számítanak a legfejlettebb „településeknek” az országban. Pest megyében több mint 30 település lakossága növekedett 1000 főnél is többel, és ez sok esetben ront az indexpontjukon, egyben élhetőségükön, tette hozzá.
Egy település fejlettsége számos tényezőtől függ, ahogyan ezt az eredmények is mutatják, ezt egyik legerőteljesebben az elhelyezkedés befolyásolja, mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere. De mint kiemelte, ezzel együtt a polgármester és az önkormányzati testület döntései, a közösség jövőjéről alkotott stratégiai tervei alapvetően határozzák meg azt, hogy melyik település mennyiben tud minőségi fejlődést elérni és valóban sikeresen működő, élhető hellyé válni. Kitért arra is, hogy vannak olyan fideszes vezetésű települések is, amik a kormánytól erős hátszelet kapnak, de ha nem fenntartható a fejlődésük, akkor nem feltétlenül lesznek sikeresek.
A hatvannyolc 15 ezer fő feletti városból 26 mutatott fejlődést a vizsgált időszakban: ezek indexpontszáma átlagosan 2,5-tel növekedett. A fejlődő városok többsége Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében található.
Az ötezer fő feletti kisvárosok kategóriájában Balatonfüred megőrizte az első helyet, 54,2 indexponttal zárva a vizsgált időszakot. A második – korábban hatodik helyezett – Üllő lett, miközben Diósd maradt a harmadik helyen. 2014-ben Aszód még a negyedik helyen állt, ám a tizenötödik helyről feltörő Ürömnek végül sikerült megelőznie. A legtöbbet fejlődő öt kisváros közé
- Délegyháza,
- Erdőkertes,
- Szikszó,
- Dömsöd
- és Polgárdi került.
Boros hozzátette, hogy a világon mindenütt nyílik az olló abban a tekintetben, hogy leginkább a nagyvárosok fejlődnek, a kisvárosoknak pedig egyre nehezebb megtartani pozíciójukat.
Községek
A községek mezőnye rendkívül szoros: az élmezőnyben minimális különbségek döntöttek a helyezésekről, az öt legjobb pontszámú község közül négy a Balaton környékéről került ki. Az első helyet Hévíz, a másodikat Fonyód, a harmadikat Alsóörs, a negyediket Berente, az ötödiket pedig Balatonföldvár szerezte meg. Fonyód és Hévíz között szoros volt a verseny a vizsgált időszakban, ám végül helyet cseréltek a rangsorban.
A Balaton környékén nemcsak erős, hanem egyre fejlődő községek, illetve kisvárosok találhatók, nem véletlen, hogy mindkét dimenzió rangsorát egy Balaton melletti település vezeti.
A fellendülő belföldi turizmus és a tó környékre érkező beruházások serkentő hatással voltak a balatoni települések életére, ami vissza is köszönt a statisztikákban.
