Megjelent a Magyar Közlönyben a köztársasági elnök határozata a Demográfiai Kerekasztalról. Novák Katalin
- kifejezve a nemzet egységét,
- felismerve, hogy Európa történelmi demográfiai kihívásokkal szembesül,
- meggyőződve arról, hogy bár Magyarország élen jár e kihívások elleni küzdelemben, de további hathatós intézkedésekre van szükség a demográfiai fordulat eléréséhez,
- hangsúlyozva, hogy az emberi élet természetes egysége a család,
- rámutatva, hogy a család a biztonság záloga, egyben a nemzet fennmaradásának alapja,
- elköteleződve a magyarság megmaradásának célja mellett
alapította meg a Demográfiai Kerekasztalt mint az állami és a civil szféra, a tudományos világ
képviselőinek együttműködésén alapuló konzultatív és javaslattevő fórumot. Az államfő korábban a számára legfontosabbnak tartott kihívásnak nevezte a népességfogyást, azt, hogy
ne köszöntsön be demográfiai jégkorszak Magyarországon.
Az MTI jelentése szerint az államfő úgy vélte, el kell gondolkodni azon, miért nem vonzó ma a családalapítás, a gyermekvállalás a fiataloknál.
Velük kerülné el a jégkorszakot
Novák Katalin a Demográfiai Kerekasztal elnökeként felkérte állandó tagnak
a) a Kormánynak a miniszterelnök által kijelölt tagját,
b) a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
c) a Magyar Művészeti Akadémia elnökét,
d) a Központi Statisztikai Hivatal elnökét,
e) a Magyar Államkincstár elnökét,
f) a Magyar Nemzeti Bank elnökét,
g) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét,
h) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát,
i) a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgatóját,
j) a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnökét,
k) a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost,
l) a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökét,
m) a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnökét,
n) az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány kuratóriumi elnökét,
o) a Budapesti Korai Fejlesztő Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Óvoda intézményigazgatóját,
p) Demény Pál György demográfust,
q) Marton Zsolt püspököt, a püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának elnökét.
Felkérte a családokért felelős államtitkárt a kerekasztal titkári feladatainak ellátására. A Demográfiai Kerekasztal tagjait, titkárát e tevékenységükért díjazás, költségtérítés nem illeti meg. Novák Katalin először egy székesfehérvári díszvacsorán beszélt arról, hogy Demográfiai Kerekasztalt hoz létre, míg a Demográfiai Csúcs nyitónapján azt hangsúlyozta, hogy szerinte a családpártiságnak nemzeti minimumnak kell lennie. Néhány éve a Népesedési Kerekasztal a magyar társadalom egyik legnagyobb mértékű, igazságtalan, rejtett újraelosztásán akart változtatni, mert úgy vélte, az csökkenti a gyermekvállalási motivációkat.
A kormány kevésbé aggódik, mint Novák
Kit vált akkor most le: a KSH elnökét vagy Novákot? Merthogy valaki hazudik a gyermekszületések számáról, az biztos!
Vadai Ágnes erről kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt. A DK politikusa költői kérdését a 444.hu portálon megjelent írás alapján tette fel. Az általa fideszes családügyi miniszternek nevezett Novák Katalin ugyanis arról beszélt, hogy gyermekei nehéz, családellenes időkben (2004, 2006, 2008) születtek, akkor történelmi mélyponton volt a gyermekvállalási kedv, úgy tűnt, a családok lemondanak a jövőről, és elveszhet a nemzet ügye.
Bár a köztársasági elnök ezt nem mondta ki, de ez volt a szocialista kormányok időszaka, amihez képest szerinte az hozott fordulatot, hogy 2010-ben a magyar családok nem hagyták magukat, olyan országot harcoltak ki maguknak, ahol érték a családi élet, a fiatalok a családalapításhoz minden segítséget megkapnak. Novák Katalin arra is figyelmeztetett, ha évről évre kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak, akkor veszélybe kerül a jövő.
Vadai Ágnes ugyanakkor a KSH adatai idézve azt írta, 2004-ben 95137, 2006-ban 99871 és 2008-ban 99149 gyermek született Magyarországon, vagyis a 2010 utáni Orbán kormányok alatt soha nem született annyi gyerek, mint a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok alatt.
Orbán Viktor helyett nem a kerekasztal titkárának felkért Hornung Ágnes, hanem Vitályos Eszter (KIM) parlamenti államtitkár válaszolt. Szerinte a gyermekvállalással kapcsolatos demográfiai folyamatokat sehol nem szokás leegyszerűsíteni a születésszámra. Bővebb ismeretet ad a teljes termékenységi arányszám (TTA), amely azt írja le, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.
Ez a mutató fejezi ki a családok gyermekvállalási kedvét, márpedig ez az arányszám 2004-ben 1,27, 2022-ben már 1,52 volt, ami a 2010-es fordulatot követő családbarát kormányzás egyedülálló sikerességét mutatja.
A KSH számításai szerint, ha folytatódtak volna a 2000-es évek siralmas demográfiai folyamatai, akkor 160 ezerrel kevesebb gyermek született volna hazánkban. Azt hiszem, ez mindent elmond az Önök szakmai hitelességéről
– zárta tisztelettel sorait Vitályos államtitkár.
