Nem nyáron, hanem szeptembertől csatlakozik újabb három megye – Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém – az új alapellátási ügyeleti rendszerhez, amelyet az Országos Mentőszolgálat szervez – jelentette be Takács Péter a XVII. IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek elnevezésű konferencián. Az egészségügyért felelős államtitkár közölte, a csúszás oka az, hogy jelentős eszközbeszerzést kellett indítaniuk ezekben a megyékben, mert sok helyen szegényes volt az eszközpark, és az új ügyeleti gépjárműveket is csak nyáron tudják leszállítani. A szabadságolások miatt sem valósulhatott meg az ügyeleti rendszer nyári kiterjesztése.
Haladunk közösen, finomítjuk a protokollokat
– tette hozzá. Elismerte, hogy az első két vármegyében komolyabb döccenő volt az átállásában azért, mert több háziorvos a MOK felhívására nem írta alá az ügyeleti szerződését, de az újonnan belépő megyékben már 80 százalékos az aláírók aránya.
Bejelentette azt is, a kórházak adósságállományának jelentős részét – „felét, kétharmadát” – még a nyáron konszolidálni fogja az állam.
Takács Péter elmondta azt is, hamarosan 8–10 mintakórház kijelölésével dolgozzák ki a fekvőbeteg-ellátás új súlyszámait, aminek célja, a valós költségeken alapuló finanszírozás kialakítása. Mint fogalmazott, „nem akarunk kórházat bezárni, de a szerepüket át kell alakítani”. Szerinte nem lehet mindenhol szívsebészet, viszont meg kell nézni, milyen ellátást lehet „lakosság közelben” tartani, és a kórházi rendszer átalakítása során a betegek 2 ezreléke lesz csak átirányítva majd megyei kórházba.
Átlagban 12,5 évente egyszer kell a betegnek befeküdnie a kórházba – mondta Takács, aki szerint ez is jól példázza, hogy a járóbeteg-ellátásra gyakrabban van szükség, vagyis a szakrendelőket kell megerősíteni, mert azt veszik igénybe gyakrabban a betegek.
Előadásában azt is ismertette, hogy az állami fenntartású kórházak ingatlanüzemeltetését is átszervezik. Első körben a budapesti intézmények a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF-hez) kerülnek majd.
Az egészségügy fikarcnyival sem lett jobb
Az egészségügyért felelős államtitkár előadása előtt Sinkó Eszter közgazdász beszélt az ellátási rendszer jelenlegi állapotáról. A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnöke azzal kezdte, hogy ez a negyedik Orbán-kormány, és még mindig nem miniszteri, hanem államtitkári szinten történik az egészségügy irányítása, így a kormányüléseken nem képviseli önálló miniszter az egészségügyet.
Bár történtek változtatások az egészségügyben, a közgazdász szerint jelentős problémák mutatkoznak a rendszer működésében, ezért muszáj lenne többet változtatni.
A szakértő szerint az egyik gond az, hogy nehéz normálisan tervezni az intézményeknek a finanszírozással, mert hektikusan változik a kormány által biztosított finanszírozási keret. Ráadásul a kabinetnek nem sikerült megakadályoznia, hogy csökkenjen a kórházak adóssága, amihez jelentősen hozzájárul, hogy költségeik nagy részét a közvetlen bértámogatásra kell költeniük. Így nem tudnak fejleszteni, de a dologi kiadások szinten tartására sem marad forrásuk.
Idén 911 milliárd forint jut az orvosi bérek emelésére, Sinkó Eszter mégis azt mondja, a nagyarányú orvosbéremelés ellenére a rendszer „fikarcnyival sem lett jobb”. Nővérfronton „állandósuló forrongás” tapasztalható, a szakdolgozói kar összetétele pedig gyengül, mindeközben a betegek elégedetlensége minden fronton jelentős. A kórházaknak nincs lehetőségük érdemben gazdálkodni, meg van kötve a kezük. Az alapellátásban, bár megalakultak a praxisközösségek, a praxisokban nem történt hatáskörbővítés, gyógyszerfelírási lehetőségeik sem változtak.
Váltani kell, mert ha ezen az úton megyünk tovább, akkor egyértelműen vesztes lesz mindenki – summázta a közgazdász, aki szerint többek között ellátási garanciák kellenek, illetve normális adatok és elemzők, hogy jobban lehessen a pénzt elkölteni.
