Az Alaptörvény 11. módosítása értelmében január 1-jétől a megyék neve vármegyékre változott. Azóta már csaknem hat hónap telt el, így Mellár Tamás (Párbeszéd) újra elérkezettnek látta az időt, hogy rákérdezzen Gulyás Gergelynél, tudja-e már a kormány, mennyibe került a megyék átnevezése.
- Összesen hány kormányzati szervezetet érintett az átnevezés, melyek ezek?
- A szervezetek nevében történt változás mennyibe került, ideértve az informatikai átállás és egyéb infrastrukturális költségeket is?
- A közútkezelő mennyi táblát cserélt le, ez mekkora költséget jelent?
- Mely egyéb, nem kormányzati szervezetet érintett a névváltozás, ezek a kormány tudomása szerint mekkora költségterhet jelentettek az érintett szervezetek számára?
- Összességében mekkora költséggel járt az ország számára az átnevezés?
A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint még mindig korai volt az ellenzéki képviselő érdeklődése.
Panyi Miklós (a képen) közölte, egyelőre nem tudják, mennyibe került a megyék átnevezése. Éspedig azért nem, mert a korábbi („megye”) elnevezés addig használható, míg az áttérés a „vármegye” megnevezésre „a felelős gazdálkodás elveit figyelembe véve nem valósítható meg”. „Az érintett szerveknél” a felelős gazdálkodás elvei alapján ugyan folyamatos az új név átvezetése, de még nem teljes körűen valósult meg minden területen, így
az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások pontos összege csak később lesz meghatározható.
A közgazdászként, statisztikusként is jól ismert Mellár Tamás korábban is érdeklődött az átkeresztelés áráról, akkor még Fürjes Balázs államtitkártól kapott nagyon hasonló választ.
Az ellenzéki politikus előzőleg abban bízott, hat hónap alatt sikerült kiszámolni az átnevezés költségét, hiszen mindenki látja, a közúti táblákat kicserélték, a szervezetek a „vármegye” elnevezést használják online és offline felületeken egyaránt.
