A nyomozás foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt
– válaszolta a Budapesti Rendőrfőkapitányság, miután arról érdeklődtünk, mi lett a következménye annak a feljelentésnek, amelyet azért tett – mások mellett – a hegyvidéki önkormányzat, mert egy vadász tavaly június 1-jén fényes nappal, a rendőrség engedélye nélkül lőtt ki több, Budán kószáló vaddisznót.
A 24.hu megtudta, hogy ugyanez a vadász végzett e hónap elején a Margitszigetre tévedt állattal is. L. Pál lapunk kérdésére megerősítette, hogy őt hívták intézkedni.
Megtaláltuk a választ arra is, hogy miért éppen őt, és az odáig vezető út megmutatja, milyen bonyolultan – és a hatóságok válaszai alapján bizonyos részletekben számukra is követhetetlenül – szabályozzák a vadak lakott területen belüli kilövését.
A történet tehát a múlt nyáron kezdődött, amikor egy vaddisznócsaládot lőttek le a Szilágyi Erzsébet fasor és a Szent János Kórház közötti területen, a villamossínek közelében. Az eset után mások mellett az akcióról értesítést nem kapó hegyvidéki önkormányzat is feljelentést tett, mert álláspontja szerint a lövések veszélyeztették „a környéken tartózkodó, illetve közlekedő személyek, közöttük gyermekek életét és testi épségét, valamint a vagyonbiztonságot is”. Ráadásul a rendőrség közölte: sem engedélyt, sem utasítást nem adott erre, ilyen kérés nem is érkezett.
Ám a nyomozás mégsem ezért, hanem azért folyik, mert „a lövés körülményeivel összefüggésben felmerült, hogy a foglalkozási szabályokat nem teljeskörűen tartották be”. Ugyanakkor az azóta eltelt hét hónap alatt gyanúsítotti kihallgatást még nem tartottak az ügyben.
Sőt, az akkor eljáró vadászt azóta más esethez is riasztotta a rendőrség, így ő lőtt a Margitszigeten is. Ahol viszont egészen másféle aggályok vetődnek fel, és ezek alapján úgy látszik, hogy ez esetben sem történhetett minden a szabályoknak megfelelően. Már ha a mostani paragrafusok alapján az egyáltalán lehetséges.
Nem mindegy, miként lövik ki a vaddisznókat, ha úgyis vadak?
A természeti környezet változásai miatt, várhatóan a vad lakott területen történő megjelenése a jövőben egyre gyakoribbá válhat. Az urbanizációval megjelennek a városi élethez alkalmazkodott vadállatok, ami egy természetes folyamat, mely egész Európában megfigyelhető
– írta a 24.hu kérdéseire az Agrárminisztérium. Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője lapunknak korábban arról beszélt, hogy a vadak alapvetően azért mennek az ember alkotta településekre, mert ott sokkal könnyebben kielégíthetik szükségleteiket, mint az erdőben, egy elhagyatott, gazos telek például tökéletes búvóhely számukra: bármelyik vízelvezető árokban, pocsolyában, kátyúban találnak vizet; a kukák, komposztok és a locsolt gyepen megjelenő csigák pedig tökéletes táplálékforrást jelentenek számukra. Azaz Budapesten is mind több zárt, ám elhagyatott telken, kertben éldegélhetnek az állatok, amelyek azután valamilyen hatásra városi túrára indulhatnak.
Az állatok ártalmatlanítására pedig általában lőfegyvert használnak, ami lakott, városi környezetben fokozott kockázatot jelent, ezért fontos, hogy miként szabályozzák a vadak elejtését. Pláne akkor, amikor – mint a válaszokból kiderül – mind több hasonló helyzetre kell felkészülnünk.
Mit kell tehát tennie a hatóságoknak, ha megvan a vad?
A fegyverekről és lőszerekről szóló kormányrendelet rögzíti a kárt okozó vadak elejtésének szabályait. E szerint lakott területen a rendőrség engedélye szükséges az állatok lelövéséhez. Ehhez kérelmet kell beadni, amelynek tartalmaznia kell az elejtésben résztvevők adatait, fegyvertatási engedélyeik részleteit, az akció helyét és idejét, a biztonsági intézkedéseket, valamint a lakosság tájékoztatásának módját. Az engedély kiadásáról haladéktalanul tájékoztatni kell az érintett helyi önkormányzatot (miként a területileg illetékes vadászatra jogosult szervetet is). Ezt az eljárásrendet erősíti meg az agrártárca lapunknak adott válasza is.
Minthogy a legutóbbi eset azon a Margitszigeten történt, amely a Fővárosi Önkormányzathoz tartozik, megkérdeztük a helyhatóságot, megkapták-e az ominózus jelzést. Kérdésünkre azt a választ kaptuk: a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság nem kapott tájékoztatást az ügyben, de nincs is feladata, hatásköre, a rendőrök intézkedtek.
Ennek nyomán megkérdeztük a BRFK-t, hogy kit értesítettek, hiszen az informálás jogszabályban rögzített kötelességük. Erre ez a válasz érkezett:
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Budapest Főváros XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal kérelmére 2022. február 28-án kelt határozatában engedélyezte az illetékességi területen a kárt okozó vadak kilövését.
Minthogy nem tűnik elsőre érthetőnek, hogy az angyalföldi önkormányzat miként lehet érintett az illetékességi területén kívül történt esetben, megkerestük a XIII. kerületet, hogy megtudjuk, létezik-e olyan hatáskörük, amelyet esetleg nem ismerünk. Ám a helyhatóság leszögezte, a rendőrség által emlegetett határozat, amely a XIII. kerület illetékességi területére adott engedélyt a kárt okozó vadak elejtésére, nincs összefüggésben a margitszigeti vaddisznó kilövésével, elvégre a Margitsziget a fővároshoz tartozik. Noha nem illetékesek, azért rákérdeztünk, kaptak-e értesítést a kilövésről, amire nemmel feleltek.
Ezek után visszamentünk a rendőrséghez, hiszen a XIII. kerület szerint ő nem illetékes, így az a határozat nem alkalmas a zöld lámpára, a főváros viszont nem kért ilyen engedélyt. Erre a BRFK megerősítette korábbi válaszát:
A rendőrség az ott említett határozatban engedélyezte az illetékességi területen a kárt okozó vadak kilövését.
Talán a vadászati hatóságoknak lehet valamiféle jogosítványuk, gondoltuk, ám ezt kizárja az Agrárminisztérium válasza, amely szerint a belterületen megjelenő, esetleg kárt is okozó vadfaj esetében a területileg illetékes megyei vadászati hatóságnak, azaz a kormányhivatalnak nincs illetékessége a megjelenő vadakkal és az általuk okozott kárral kapcsolatos intézkedésekre.
Ha azonban az illetékes önkormányzat (a fővárosi) nem kért engedélyt, a hivatkozott engedélyben szereplő önkormányzat (a XIII. kerületi) nem illetékes, miközben a vadászati hatóságnak nincs illetékessége, akkor nem világos, kinek a kérésére/engedélye alapján lőtték ki a vadat a Margitszigeten.
Hogyan kerülnek a történetbe a vadászok?
Ha az követhetetlen is, hogy minek alapján, kinek a döntésére, ám az legalább biztos, hogy ki lő.
A II. kerületet azért kérdeztük, mert a budai eset két kerület határán történt, noha végül a Hegyvidék lett közvetlenül érintett. A II. kerületi önkormányzatnak a Punctum Vadgazdálkodási Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-vel van szerződése. A társaság feladata a kerület valamint intézményei területén „a vadászható szőrmés-szárnyas kártevők, mint például róka, aranysakál, borz, nyest, házi görény, nyestkutya, mosómedve, dolmányos varjú, szarka, szajkó és vaddisznó befogása és elszállítása, továbbá szükség szerint altatópuska használata.” Élvefogók szakszerű telepítését is vállalják, ráadásul a bejelentés után maximum négy órán belül megkezdik a munkát, s ezért havi 335 ezer forint plusz áfát számláznak úgy, hogy ebben a költségeik is benne vannak. A XIII. kerület is a Punctum Kft.-vel szerződött havi 50 ezer forint plusz áfáért az emberi életet, testi épséget veszélyeztető, vagy kárt okozó vadon élő állatok szakszerű eltávolítására.
A Punctum Kft. vezetőjének a vezetékneve megegyezik a fasori vaddisznókat lelövő L. Pál vadászéval, aki megerősítette lapunknak, hogy családjuk érdekeltségébe tartozik a vállalkozás.
Nem volt alternatíva, csak a kilövés jöhetett szóba
– állította most a 24.hu kérdésére L. Pál a margitszigeti esettel kapcsolatban. A vadász szerint az afrikai sertéspestis terjedése miatt az utóbbi két évben radikálisan csökkenteni kellett a vaddisznóállományt. Ráadásul szerinte jelenleg egy Magyarországra is kötelező érvényű EU-rendelet tiltja a vaddisznók élve szállítását. A sertéspestis miatt a budapesti övezet a legszigorúbb besorolású területek közé tartozik, ezért a vaddisznók esetében gyakorlatilag nincs befogás, mondta a vadász, aki szerint az állatvédők emóciói nem veszik figyelembe ezeket a szakmai tényeket, amikor altatásról és elszállításról beszélnek.
L. Pál családjának céges megbízásai megmagyarázzák, hogy a rendőrség miért őt hívta a Margitszigetre is. A rendőrök állítása szerint a XIII. kerületnek adott engedély alapján jártak el. Így érthető meg, hogy a városrésszel kapcsolatban álló cég vadászát értesítették. Ezt erősíti meg a BRFK válasza, ahol arról érdeklődtünk, miért ugyanazt a vadászt hívták, akinek budai vaddisznókra leadott lövései nyomán nyomoznak.
A rendőrségi válaszban az áll: „A rendőrség a kerületi önkormányzat kérelmére (amelyben a vadász nevesítve van) hozott határozatban egy adott időszakra engedélyezi a kárt okozó vadak elejtését. Amennyiben az emberek biztonsága miatt arra szükség van, a rendőrség a határozatban foglalt vadászt értesíti. Nem a rendőrség választja ki a vadászt, a rendőrség nem köt vele, vagy cégével szerződést.”
Tehát a rendőrség állítja, hogy a XIII. kerületnek kiadott engedély alapján intézkedett, miközben a kerület állítja, semmi köze az esethez, hiszen a Margitsziget nem tartozik hozzá. Ellenben a városrésznek valóban L.-ék családi cégével van szerződése.
Nem könnyű követni, de még egy mellékszálat idecsempészünk. Gondoltuk, megtudjuk, kit kellett volna hívni a rendőröknek, ha nem ragaszkodnak ahhoz, hogy a XIII. kerület illetékes az ügyben. Megkérdeztük hát a Fővárosi Önkormányzatot, amelyhez a Margitsziget tartozik, hogy kivel van szerződésben, hiszen a logika alapján annak kellett volna lőnie a szigeten. Ám a Fővárosi Önkormányzatnak nincs ilyen megállapodása, mivel válaszuk szerint nincs illetékességük, belterületen a kormányhivatal és a rendőrség feladata eljárni.
Ez olyan információ, amelynek eddig jelét sem láttuk, és ellentmond az Agrárminisztérium közlésének, arról nem szólva, hogy sem a többi önkormányzat, sem a kormányrendelet nem említi a kormányhivatalt. Azért megkérdeztünk a fővárosit, de tudatta: Budapest Főváros Kormányhivatala nem illetékes az ügyben.
Most akkor mi az igazság?
Arról ezúttal sem szakértők, sem a hivatalok nem vitatkoznak, hogy a vaddisznót ki kellett lőni. Ám ezen túl a hatóságok követhetetlen módon hivatkoznak egymásra, miközben úgy látszik, egyik vaddisznóölésnél sem sikerült a jogszabálynak maradéktalanul megfelelni. Amihez hozzájárulhat, hogy noha az eljárási rendeket részletesen szabályozzák, az nem világos a jogi szövegekből, hogy kinek és mi alapján kell döntenie az ilyen ügyekben. Mindennek fényében nem is annyira meglepő, hogy az Agrárminisztérium a 24.hu-nak adott válaszában azt írta:
Napirenden van a vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálata és az aktuális viszonyokhoz történő igazítása.
