A 2017-ben elindult haderőfejlesztési program keretében elindult a magyar hadsereg modernizációja, a legmodernebb harceszközök beszerzése, az összeszerelő- és gyártóüzemek Magyarországra hozatalával lendületet vesz a védelmi ipar is, de a következő lépés az innováció lesz, ugyanis egy modern, digitalizált haderő létrehozásához a közeljövőben „rá kell majd fejleszteni” ezekre az eszközökre – így fogalmazott a Mandiner Világrend című adásában Porkoláb Imre dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium innovációért felelős miniszteri biztosa.
Porkoláb szerint az elmúlt években a védelmi beszerzésekkel megtörtént az alapok lerakása. A tíz évre tervezett haderőfejlesztési program 2026-ban fut ki, de a honvédelmi tervezések mindig tízéves távlatban történnek, így a távolabbi jövő modellezése most is zajlik – hangsúlyozta a dandártábornok. Mint ismert, a NATO-vállalás szerint egy tagállamnak a GDP két százalékát kell védelmi kiadásra fordítania,
de a háborús fenyegetés miatt több tagállam a közeljövőben még ennél is többet fog a védelmi szektorra fordítani.
Sokan nem tudják, de ennek a 20 százalékát fejlesztésre kell fordítani, emiatt van az, hogy a korszerűtlen hadfelszerelések lecserélése meg tudott indulni
– mondta Porkoláb Imre a Mandinernek.
Felidézte: a korábbi trend az volt, hogy a katonai szektor fejlesztéseit ültették át fáziskéséssel a civil szférába – a hadsereg például kifejlesztette a GPS-technológiát, tíz év után pedig lebutított változatai megjelentek a polgári hasznosításban is. Ma viszont az a trend, hogy kisvállalatok is képesek váratlan felfedezéseikkel komplett iparágakat felbolygatni, ezért nagy figyelem irányul rájuk. „Például az autonóm önvezető rendszerek fejlesztése – akár a földön, akár a levegőben (dróntechnika) – egy nagyon érdekes terület, a mezőgazdasági szektorban fejlesztik ezeket, de a védelmi szektorban is lehet hasznosítani” – említette példaként a miniszter biztos.
A fejlesztéseket tekintve „a legfontosabb terület a digitalizáció” – hívta fel a figyelmet a dandártábornok.
- Egyrészt a katonák kognitív fejlesztése, technikai tudásának szélesítése, hiszen a háborúk egyre komolyabb műszaki felszerelésekkel zajlanak; vagyis a katona felszerelését úgy kell kialakítani, hogy képes legyen a legjobb hatásfokkal megvívni a harctevékenységét.
- Másrészt fontos a jármű-digitalizáció: a legkorszerűbb harci eszközök érkeznek Magyarországra, de erre rá kell fejleszteni, mert négy-öt év múlva már nem biztos, hogy nem haladja meg őket a kor, illetve a jelenlegi eszközöket össze kell kötni egymással, az új technológiákat integrálni kell a meglévő rendszerbe.
- Harmadrészt pedig kiemelkedő jelentősége van a kibervédelemnek és az űrképesség fejlesztésének, vagyis a műholdas megfigyelésnek, a kommunikációs képességnek, illetve az adatfeldolgozásnak és adatelemzésnek.
„A légvédelmi rendszerekre óriási szükség van, egyfajta Vaskupolát építünk Magyarországon” – folytatta Porkoláb Imre, hozzátéve, hogy a hazai fegyvergyártás, illetve majd a hazai lőszer- és robbanóanyag-gyártás ellátásbiztonságot fog teremteni Magyarország számára, a harcjárművek terén pedig minőségi ugrást jelent a Lynx harcjárművek technológiája. „Olyan átülni egy T-72-esből egy Leopard 2 A7-be vagy egy Lynxbe, mintha a harminc éves Moszkvicsomból átülnék abba a Teslába, amelyet Elon Musk még meg sem tervezett” – fogalmazott a dandártábornok a Mandiner Világrend adásában.
Kiemelt kép: Érdeklődők egy BTR páncélozott szállító harcjárműben a Magyar Honvédség toborzó napján a Hősök terén 2022. október 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd
