Szombaton este egy 28 éves gyógyszerész végzett egy fiatal nővel és egy fiatal férfival egy belvárosi lakásban Szegeden. Sajtóértesülések szerint az elkövető az egyik helyi bevásárlóközpont patikájában dolgozott és féltékenységből ölhetett.
A Blikk úgy tudja, V. Attila vadászpuskával sebesítette meg a nőt, akibe reménytelenül szerelmes volt, majd két lövéssel megölte annak párját. Ezt követően brutálisan megerőszakolta a haldokló nőt, majd a Szegedtől 114 kilométerre lévő Szanazugra menekült szürke Mercedesével, ahol agyonlőtte magát.
A férfi állítólag néhány hete ugyanabban a társasházban bérelt lakást csak azért, hogy plátói szerelme közelében legyen. Ugyanarra az egyetemre jártak, de a nő soha nem akart tőle semmit.
A Blikk szerint V. Attila a közelmúltban szerezte meg a vadászpuskához a fegyvertartási engedélyt. A 24.hu megkeresésére ezt a rendőrség sem megerősíteni, sem cáfolni nem szerette volna. Lapunk ennek kapcsán annak járt utána, mik a feltételei annak, hogy valaki lőfegyvert tarthasson az otthonában.
100 órás kurzus, pszichológiai vizsgálat, zárt tárolóhely
Lehetetlen ma Magyarországon hirtelen felindulásból, legálisan vadászati céllal lőfegyvert szerezni. A legoptimálisabb esetben legkevesebb 4–5 hónap, mire valaki elsőre jogszerűen hozzájuthat egy éles vadászfegyverhez, arról nem is beszélve, hogy ennek több százezer forintos költségvonzata is van.
Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa a 24.hu megkeresésére arról beszélt, ahhoz, hogy valaki vadászvizsgát tehessen, kötelezően részt kell vennie egy vadásztanfolyamon is, amit jogszabály ír elő. Ez egy 100 órás kurzus, aminek van elméleti és gyakorlati része is.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy tavaly ősztől a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások értelmében az elméleti tananyagot ugyan le lehetett oktatni online, ám a nyitásig senki nem tudott vizsgázni, hiszen a gyakorlati oktatást szüneteltették. Így a járványügyi szabályok enyhítésével idén tavasszal rengetegen pótolták be az utóbbit, majd elmentek vizsgázni.
Mint mondta, a sikeres vadászvizsgát követően a fegyver megszerzéséhez orvosi alkalmassági igazolás szükséges, amelynek részeként az első fegyver megvásárlásához pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is át kell esni, amit csak és kizárólag klinikai szakpszichológus végezhet el.
Ez egy nagyjából másfél órás, tesztekből és elbeszélgetésből álló vizsgálat, amelynek végén szakvéleményt állítanak ki, ez alapján dönt a háziorvos az alkalmasságról. Ez kifejezetten a sportvadászokra vonatkozik, a hivatásos vadászok esetében ennél is összetettebb a teszt. Az orvosi alkalmasság sávos, pont úgy, ahogy a jogosítványnál is, tehát a kor előrehaladtával arányosan gyakrabban kell megismételni, és a háziorvos bármikor megismételtetheti a pszichológiai vizsgálatot, ha szükségesnek ítéli meg
– magyarázta Földvári Attila.
Amennyiben ez is megvan, akkor az illetékes rendőrkapitányságon kell kérvényezni az alkalmasságival és a fegyvertartás jogalapját adó, kiváltott vadászjeggyel a fegyvermegszerzési engedélyt. Ilyenkor a hatóságok átvilágítják az adott személyt a bűnügyi nyilvántartásban, valamint elmennek a fegyver tárolóhelyét szemrevételezni. Az ingatlannak állandóan lakottnak vagy rendszeresen, illetve alkalmanként visszatérő módon látogatottnak kell lennie. A tárolószekrényt számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból kell készíteni, és biztonsági zárral kell ellátni. A fegyvert és a lőszert nem lehet egy helyen tárolni, és a jogszabályok értelmében a család más tagjai sem tudhatják, hol van a kulcs hozzá. Ezeket később szúrópróbaszerűen ellenőrzi is a rendőrség.
A szakértő elmondása szerint a vadászok golyós vagy sörétes fegyverben gondolkozhatnak.
Előbbi egylövetű, öntöltő fegyver, utóbbi billenőcsövű, „klasszikus” vagy félautomata, a filmekből is ismert „pumpálós” fegyver lehet, azonban ez nem jellemző a magyar vadászok között. A félautomata fegyverekbe sem tölthető háromnál több lőszer. A sportlövők esetében szélesebb a spektrum, ugyanakkor ez több kötelezettséggel is jár, hiszen be kell lépni egy klubba, versenyezni kell. A fegyvereknek időszakos, meghatározott vizsgálati ideje nincsen, csak tulajdonoscsere előtt vagy nagyobb javítást követően kötelező a műszaki vizsgálat
– tette hozzá.
Földvári Attila arról is beszélt, 2012-ben észszerűsítettek az indokolatlan és rengeteg felesleges adminisztrációval járó jogszabályokon, előtte minden egyes új fegyver vásárlását megelőzően át kellett esni a fent felsorolt procedúrán. Ma már az első fegyver megszerzése után legfeljebb tíz fegyvert vásárolhat egy ember, ennél több esetében fokozott biztonsági előírásokat kell teljesíteni a tároláshoz.
Ezerszer annyi késelés történik, mint lőfegyveres bűncselekmény
Kérdésünkre válaszolva elmondta, véleménye szerint a magyar társadalomban jelenleg ezek a szabályok megfelelőek, ennél liberálisabb törvények nem lennének reálisak, mint például Skandináviában, ahol jóval több magánszemély tart otthon lőfegyvert legálisan (és sokkal több a vadász is), mert akkor könnyen a texasihoz hasonló állapottal szembesülhetnénk, amelyeknek ugyanakkor Közép-Európában nincsenek meg a történelmi hagyományai.
A Belügyminisztérium bűnügyi statisztikai rendszere szerint egyébként az elmúlt bő egy évtizedben vadászlőfegyverrel követték el a legkevesebb bűncselekményt Magyarországon.
2009. január 1. és 2018. június 30. között 112-szer használtak vadászlőfegyvert bűncselekmények elkövetésénél, míg sportlőfegyvernél ez a szám 6. Mindebből – kilenc és fél év alatt – mindössze 8-szor használtak engedéllyel tartott fegyvert. Az engedély nélkül tartható gáz- és riasztópisztolynál ez a szám 695.
Ugyanebben az időszakban
- kővel vagy téglával 13 799,
- késsel 12 822,
- bottal, doronggal, szerszámnyéllel 11 348,
- kalapáccsal 4740,
- fejszével 3675,
- üveggel, palackkal 3431,
- ásóval, kapával, csákánnyal 2006,
- baseball-ütővel, tonfával 1090 bűncselekményt követtek el az országban.
A statisztikákból tehát az rajzolódik ki, hogy valójában más eszközökhöz viszonyítva relatíve kevés bűncselekményt hajtanak végre lőfegyverrel, és elhanyagolhatóan keveset legálisan tartott fegyverrel, amiben nagy valószínűséggel közrejátszik a szigorú szabályozás is.
A rendőrséget megkerestük kérdéseinkkel, többek közt azt is szerettük volna megtudni, hogy felelősségre vonható-e fegyvertartási engedéllyel összefüggésben a pszichológiai vizsgálatot végző szakember a szegedi tragédia ügyében, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
