Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld

Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Regénybeli kóklerek történetét idézi Kertész-Bakos Ferenc „szakmai” pályája, akinek repertoárjában a lovagrendtől az áldoktori címig sok minden megtalálható. Másfél éve már polgármesterként ír alá, neve elé biggyesztve egy doktori címet. Közben az MNB több millió forintot keres egy hozzá köthető cégen.

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ.

Rigács község honlapja

Ráadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.)

Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország

jogszabályait megtartom, és másokkal is megtartatom.

Márpedig Magyarországon konkrét jogszabályok vonatkoznak arra, hogy ki viselheti és használhatja a doktori címet, ám jelenleg semmi kézzel fogható bizonyítékunk nincs arról, hogy a rigácsi polgármester „doktori” címe megfelelne a magyar törvények által előírtaknak. Mostani cikkünk megjelenése előtt természetesen megkerestük őt, hogy köztisztséget ellátó személyként igazolja hivatalosan is doktori titulusának valódiságát (hátha szerzett olyan végzettséget az elmúlt években, amelyek felhatalmazzák őt a doktori cím használatára Magyarországon), de ezt a polgármester írásban egyértelműen elutasította. 2016-ban, amikor az országos sajtó részletekbe menően foglalkozott a személyével, Kertész-Bakos az Indexnek elismerte, hogy oktatási papírjai valóban nem érnek semmit a magyar felsőoktatásban, így már az akkor használt doktori címe sem.

De mitől áldoktor?

Kertész-Bakos szakmai életútja alighanem párját ritkító a hazai közéletben. Ez szélesebb körben akkor derült ki, amikor egyik projektjét évekkel ezelőtt több tízmillióval támogatta meg az MNB egyik alapítványa – majd a pénz egy részét visszakérte a jegybanki szervezet. Mielőtt erre a konkrét esetre rátérnénk, pár pontban röviden összefoglaljuk, amit megtudtunk az MNB-s botrány előtti életéről.

  • Kertész-Bakos Ferenc feltűnése akkor lett látványos, amikor évekkel ezelőtt próbált betörni a magyar felsőoktatásba: Sümegen készült „jövőegyetemet” (egy helyi főiskolát) létrehozni a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával együttműködve. Ebből aztán végül semmi sem lett, többek közt azért, mert a Magyar Narancs kiderítette, hogy Kertész-Bakos doktori címe, amelyet előszeretettel használt, komoly kétségeket ébreszt. Most kicsit hosszabban is idéznénk a hetilapot, már csak a pontos részleteket miatt. Először – még 2015 végén – Kertész-Bakos azt állította, hogy előbb a műszaki egyetemre járt energetika szakra. „A valóság viszont az, hogy önálló energetika szak nem volt és ma sincs a BME-n, csak egy diploma utáni kiegészítő képzés” – állította a Narancs-cikk. Amikor Kertész-Bakost ezzel szembesítették, elismerte, hogy valójában csak egy érettségije van Magyarországon, és nem végezte el a BME-t, de a legérdekesebb rész csak most jön! Diplomát – állította először Kertész-Bakos– az Egyesült Államokban szerzett, mégpedig a Madisonon, a ’90-es években. Az egyetem azonban cáfolta a Narancsnak, hogy járt volna hozzájuk Kertész Ferenc nevű hallgató (A Bakos nevet felesége után vette csak fel később.) A hetilap megkérdezte a férfit, hogy melyik városban székel szerinte a Madison, erre ő azt mondta, hogy Wilmingtonban – itt azonban nincs ilyen nevű intézmény. Amikor amerikai „diplomájára” megint rákérdeztek, már egy olyan New York-i egyetemet említett Kertész, amely nem létezik. A Naranccsal találkozva Kertész-Bakos „elismerte: doktori címét nem akkreditálta Magyarországon, azt Szlovákiában szerezte”.
  • „Alapdiplomáját” – jelentsen ez a szó a keresztény fundamentalista nézeteket terjesztő Kertész-Bakos esetében bármit is – egy lovagrend által létrehozott „egyetemen” (Pro Deo State University, rövidítve: PDSU) szerezte, ahol később „dékánként” is feltűnt. Ennyi fordulat után a Narancs arra jutott, bizonyosan csak annyi állítható, hogy Kertész-Bakosnak „vélhetően van érettségije, ám egyetemi végzettsége bizonyíthatóan csak a PDSU-ról származik (ami egy nem regisztrált álegyetem, így KBF nem használhatná)”, de amikor a hetilap új találkozót ajánlott Kertésznek, hogy ellentmondásos nyilatkozatai után a végzettségeit igazoló dokumentumokkal oszlassa el a kétségeket, a megbeszélt időpont előtt a férfi visszakozott. A 24.hu-nak most azzal indokolta, hogy nem hajlandó bemutatni ezeket a dokumentumokat, mert „politikai bulvársajtónak” nem akar nyilatkozni.
Pro-Deo State University Kertész-Bakos Ferenc habilitációja

Akár mulatságosnak is hangozhat mindez, de érdemes leszögezni: nem véletlenül lettek kitalálva ilyen és ehhez hasonló kétes szervezetek. Például a már említett lovagrend által alapított PDSU-n „végzettek” közül többen úgy vélték, hogy ebben a nem akkreditált intézményben szerzett „doktori cím” hivatalosan is ér valamit, és ezek a személyek közül volt, aki elég magas szinten lobogtatta ezt a papírt. (Azt az Átlátszó írta meg, hogy a zöldhatóság vezetőjeként Tolnai Jánosné Szatmári Katalin a PDSU-n szerzett áldoktori címet használt, de a gyömrői polgármesterrel is megesett ez.)

Erre hullottak az MNB-s közpénzek

Kertész-Bakos valódi reflektorfényt akkor kapott, amikor 2016 tavaszán kiderültek, hogy az MNB kinek, mennyi közpénzt adott – ekkor lettek nyilvánosak a korábban említett sümegi projekt támogatásai is (a John Henry Newman nevű cégen keresztül, amely a projekt mögött áll, de amelyben formális szerepet Kertész-Bakos nem vállalt), és ekkor értékelődött fel a férfi tanulmányaival és végzettségével kapcsolatos kételyek is, amelyek a hetilap korábbi tényfeltárása után születtek. (Nem idézzük tovább a végtelennek ható sztorit, de ha kíváncsi a Kertész-Bakos után törölt fantomcégekre, egy vele közeli kapcsolatot ápoló – korábban a Jobbik körül tüsténkedő –, börtönviselt sikkasztóra és némi ereklyekavarásra, akkor olvassa el még ezt a cikket.)

Kertész-Bakosék például kaptak 11 millió forintot egy, az argentin adósságkezelésről szóló tanulmány megírására, erről azonban később az Index kiderítette, hogy

  • az argentin adósságkezelés helyett „monetáris politikai innovációkról” szól;
  • fele olyan terjedelmes, mint amit a pályázatban ígértek a szerkesztők;
  • ráadásul, „a pályázatba Kertész-Bakos több szerzőt is bekamuzott, akik csak a cikkünkből tudták meg, hogy szerepelnek az anyagban” – derítette ki a hírportál.

A Kertész-Bakos által jegyzett „jövőegyetem-projekt” (és a hozzá köthető, jelenleg kényszertörlés alatt álló cég) összesen 28 millió forintot kapott a Matolcsy György vezette jegybank alapítványaitól.

Az egyik MNB-alapítvány, a PADME a 11 milliós támogatással kapcsolatban azt közölte most a 24.hu-val, hogy több mint 8 millió forintot jelenleg is várnak a Kertész-Bakos projektjét menedzselő cégtől.

Ugyanis az említett közel 11 milliós összeg teljes egészét visszakövetelték, még pedig azért, mert „a támogatott nem tudott szerződésszerűen elszámolni a folyósított támogatási összeg felhasználásával.” Ugyanakkor azt írták, hogy a cég, azaz a támogatott

eddig a visszakövetelt összeg egy részét, 2 295 000 forintot fizetett vissza, így az alapítvány az elmúlt években több jogi lépést is tett annak érdekében, hogy a támogatás teljes összegét visszakapja a cégtől. Jelenleg is folyamatban van erre irányuló eljárás, és az alapítvány ezután is minden lehetséges módon érvényesíteni fogja követelését a támogatást kapott szervezettel szemben.

Az említett cég – amelytől ezek szerint több mint 8 millió forintot vár még az MNB alapítványa – ugyanakkor több mint egy éve kényszertörlés alatt áll. Az intézkedést a veszprémi bíróság nem sokkal azután rendelte el, hogy Kertész-Bakos megnyerte a rigácsi választást 2019-ben. (Az MNB mellett Végh László, Sümeg fideszes polgármestere még további 9 millió forintos tartozásról beszélt korábban Kertész-Bakos távozása után.)

Ezúttal egy varsói egyetem is feltűnik

Miután Kertész-Bakos az MNB-s ügy után összekülönbözött a sümegi városvezetéssel, távozott a településről, és az oktatási projektből nem lett semmi. Ezt követően Rigácson próbált szerencsét, és polgármesterré is választották 2019 őszén. „Dr. Kertész Bakos Ferenc” honlapján ez is szerepel cikkünk írásakor:

Legmagasabb végzettségei

  • Közgazdaság, Ph.D. – Madison International Institute – USA
  • Jog, LL.M – Warsaw Management University – Lengyelország

Nézzük hát, pontosan mikről is van szó!

A Madisonról korábban már volt szó, (ez volt az az eset, ahol a várost is zavarosan határozta meg Kertész-Bakos, interneten ilyen név alatt ma egy londoni intézmény jön fel, de nem amerikai), ennek ellenére, állítólag itt Ph.D fokozatot szerzett közgazdaságból. (Ami elméletileg mesterfokozat, noha azt nem tudni továbbra sem, hogy mi lehetett az alapképzés Kertész-Bakos esetében). Jogból pedig a Warsaw Management University-n szerzett LL.M fokozatot saját honlapja szerint.

A 24.hu megpróbált utóbbi „végzettségnek” kicsit utánajárni: azon a varsói, fizetős egyetemen, amely erre a névre hallgat, a kurzusok közt sem hirdetnek jogit, LL.M-szintű képzést pedig nem is találtunk a honlapon. Érdeklődésünkre azt írták: „nálunk sajnos nincs jogi mesterképzés”, évi 2500–3000 euróért azonban ajánlottak üzleti menedzsment, illetve informatikai képzést. Érdekes mód ugyanezen a néven, találtunk még egy varsói oktatási egységet, és itt már elvileg van jogi mesterképzés is, az egyetem azonban egyelőre nem reagált arra a kérdésünkre, hogy volt-e Kertész-Bakos a hallgatójuk, vagy sem. Ugyanakkor a Wikipédia varsói egyetemek oldalán nem szerepel olyan intézmény, amelyet Kertész-Bakos megjelölt a honlapján, illetve ezen a „diplomacsekkoló” fórumon is az a többségi vélemény, hogy ez utóbbi intézmény nem a hagyományos értelemben vett egyetem, inkább egy fizetős, felnőtt továbbképzési helyszín, épp ezért a diplomáját és a Phd-fokozatát is így kell kezelni – azaz fenntartásokkal.

Ám az végül is mindegy, hogy Kertész-Bakos járt-e ide, vagy sem, mert az Oktatási Hivatal azt közölte portálunkkal, hogy sem a Madisonnal, sem a varsói egyetemmel kapcsolatban nem érkezett eddig honosítási kérelem hozzájuk – azaz, ha szerzett például utóbbin Kertész-Bakos bármilyen papírt, azt Magyarországon nem honosította. A polgármester továbbá magát, mint a New Yorki-i Tudományos Akadémia „rendes tagja” is feltünteti honlapján: ennek jelentőségét hiba lenne túlbecsülni, ilyen tagságot 135 dollárért bárki vásárolhat, nem kell hozzá komolyan vehető szakmai múlt. Elég fizetni, aztán ki lehet akasztani a papírt a falra, vagy kiírni a honlapra a tagságot.

Joghézag segít a szélhámosoknak

Az áldoktori címek használata több problémát is felvetett az elmúlt években Magyarországon: több esetben tekintélynövelés vagy sima profitszerzési szándékok miatt tüntetnek fel egyesek ilyen címet nevük mellett – hogy például az általuk forgalmazott termékeket nagyobb sikerrel értékesíthessék.

Megjelent a sajtóban egy magát doktornak tódító hipnotizőr esete, azt pedig decemberben mi is megírtuk, hogy csak egy fogtechnikusi végzettsége van a magát sok éve kutatóorvosnak kiadó Csabai Zsoltnak, aki betegeknek orvosi tanácsokat, tévéműsoroknak interjúkat adott. Mulatságos mellékszál, hogy a grapefruitmag alapú étrend-kiegészítőket forgalmazó vállalkozó önmagát buktatta le, amikor rágalmazásért feljelentette a végzettségeit kétségbe vonó fórumozókat, és végzettségének igazolására interneten vásárolt okleveleket csatolt a feljelentéséhez.

Kapcsolódó
Áldoktort leplezett le a Szkeptikus Társaság, a neten vásárolta a diplomáit
Dr. Csabai Zsolt a neten vásárolt magának diplomákat, semmi köze az orvosláshoz.

De mi a helyzet egy polgármesterrel? Aki – a fent leírtak fényében – alighanem áldoktori címmel szignózza a rendeleteket, de a költségvetést is egy magyar településen. Milyen jogi kategóriába tartozik az így használt áldoktori cím, érvényteleníti-e például az ilyen aláírás az önkormányzati rendeleteket? 

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint semmi értelme a tódításnak, hiszen polgármesterként nem előírás a doktori cím, de a diploma sem. Azt ugyanakkor hozzátette: ha az eset valóban igaz, az felveti a közokirat-hamisítás gyanúját.

Ennél óvatosabban fogalmazott a 24.hu-nak Komlódi Gábor ügyvéd, aki szerint a névhasználat alapvetően pontosan van szabályozva a magyar jogban, igaz, a doktori cím megalapozatlan használatának kezelése, szankcionálása nincs kellőképp kidolgozva, azaz itt akad jogalkotási hiányosság – ezt használják ki sokan megtévesztve másokat. Komlódi szerint általánosságban az mondható el, hogy ha valaki nem doktor a magyar törvények szerint – azaz külföldi doktori címét nem honosította, és/vagy hazait nem is szerzett –, nem is írhat alá doktorként, ám ennek szankcionálása – tapasztalatai szerint – eddig a magyar bírói gyakorlatból kimaradt. Felidéz egy korábbi esetet, amikor a bíróság végül azért hárította el az áldoktor szankcionálását a lebukott polgármester esetében, mert az indoklásban kimondták: a doktori cím „nem része a névnek”, annak megalapozatlan használatáért felelősségre vonni nem lehetséges. „Ha egy polgármester doktorként ír alá, miközben nem az, az morális kérdés is, hiszen megtéveszti a választóit. Igaz, ettől szerintem a kihirdetett rendeletek nem veszítik érvényüket. Az már más kérdés, ha valaki nemcsak aláír, de a személyes okmányaiban, például a személyi igazolványában is szerepelteti, akkor az okmányirodát már megtévesztette. Az már súlyosabb eset, ott már megállhat a közokirat-hamisítás vagy szabálysértés gyanúja” – mondja Komlódi.

Több nyilvántartásban is doktorként szerepel

Azt nem tudhatjuk, hogy Kertész-Bakos személyijében mi szerepel, az viszont biztos, hogy amikor a személyes adatait kellett megadnia, mint a Szent Ferenc Misszió Alapítvány kurátorának, a Veszprémi Törvényszék dokumentumában használta a doktori címet, de a 2019-es évre vonatkozó beszámolóban is. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában is doktorként szerepel Kertész-Bakos Ferenc, igaz, vállalkozását tavaly április óta szünetelteti. Regisztrált tevékenységei között főiskolai és egyetemi oktatás, felsőfokú továbbképzés, de írói, költői tevékenység is szerepel. (Azt is megkérdeztük a rigácsi polgármestertől, hogy a hatályos magyar törvények szerint doktornak tartja-e magát, de erre a kérdésünkre sem válaszolt.)

Megkeresésünkre korábbi cikkemre utalva Kertész-Bakos ezt írta:

Néhány évvel ezelőtt ugyanezen témában írt cikke nyomán Rig Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője megvádolt az országgyűlésben hamis doktori fokozat használatát vélelmezve, valamint Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője (akkor az oktatási bizottság elnöke) a rendőrségen tett feljelentést ellenem közokirat-hamisítás vádjával. A feljelentés nyomán az illetékes rendőrség nyomozást folytatott a vizsgálatba bevonva az adott állam területén működő Interpol irodát. Az ügyet magyar bíróság tárgyalta, bekérve többek között mindazon adatokat és dokumentumokat, melyeket most ön is kért. Tájékoztatom, hogy a nyomozás során beszerzett okiratok alapján az illetékes bíróság első- és másodfokon egyaránt elutasította a vádat. Tájékoztatom még, hogy nyomozati, bírósági, államigazgatási szervnek állok rendelkezésére, ahogy ez kötelességem, politikai bulvársajtónak nem.

Azt ugyanakkor az említett parlamenti képviselőktől nem tudtuk meg, hogy hol és mikor, és pontosan milyen ügyben volt tárgyalás Kertész-Bakost érintően, így nem tudtuk ellenőrizni az általa említett felmentő ítélet valódiságát. A Komlódi Gábor által említett konkrét eset azonban

azt mutatja, hogy még akkor sem kell szankcióra számítani, ha az áldoktori cím a személyi okmányba kerül.

A Püspökladányi Járásbíróság tárgyalta például Orosz Mihály Zoltán, korábbi érpataki polgármester ügyét, és 2016-ban felmentő ítéletet hozott. Orosz – aki polgármesterként is használta a doktori címet, akárcsak Kertész-Bakos – korábban úgy rakatta be a doktori címet a személyi okmányába, hogy azt nem egy államilag elismert oktatási intézményben szerezte, és az ítélet szerint ennek ő is a tudatában volt. A bíró az ítéletében hangsúlyozta: bár Orosz a doktori címet polgármesteri munkája során nem használhatja, a bírósági eljárást ez nem befolyásolta, hiszen ez ugyan szabályt sért, de nem bűncselekmény. „Miután a doktori cím nem része a névnek, használata nem is lehet bűncselekmény” – áll az indoklásban. Az ügy kapcsán ugyanakkor a bíró egy joghézagra felhívta a figyelmet:

a felsőoktatási törvény nem zárja ki a magániskolák által kiadható belső címeket, de ez nincs harmonizálva a közigazgatási szabályozással.

Megkérdeztük az önkormányzatokat felügyelő Belügyminisztériumot is, arról érdeklődve, hogy egy polgármester esetében a áldoktori cím használata minek minősül az álláspontjuk szerint. Cikkünk megjelenéséig még nem küldték meg a választ.

Legyél te is 24.hu támogató!

A 24.hu Magyarország egyik legolvasottabb híroldala. Küldetésünk a független, tényeken alapuló tájékoztatás és a minőségi szórakoztatás.

A minőségi tartalom sok pénzbe kerül, és mindezt csak hirdetési bevételekből finanszírozni egyre nehezebb. Ahhoz, hogy még több oknyomozó cikkel, nagyinterjúval, videóval jelentkezhessünk, szükségünk van olvasóink támogatására. Támogasd a 24.hu-t, hogy tovább fejlődhessünk, és az eddiginél is magasabb minőségben tájékoztathassunk nap, mint nap!

Köszönjük az eddigi sok segítségüket is, ahogy a jövőbelit is, szükségünk van rá: azért kérjük most is támogatásukat, hogy rendszeresebbé válhassanak külföldi riportjaink, hazahozhassuk önöknek más helyeken élők igazságait, fájdalmait és örömeit! Hogy ennek köszönhetően is jobban tudhassuk, vajon mik és mekkorák a fájdalmaink és az örömeink nekünk, magyaroknak.

Az eddig gyűjtött támogatásokból már el is indulunk az első, e keretből finanszírozott utunkra, amelynek célja, hogy a koronavírus-járványról olyasmit is megmutathassunk, amire egyébként nem lenne lehetőségünk.

Kérjük olvasóinkat, támogassák tartalmi terveinket, hogy még többet tudjunk meg, és oszthassunk meg a világról.

TÁMOGATOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.