Belföld

Még csak most fog érettségizni, de már alaposan megkönnyítette a tanárai és diáktársai életét

Mihályi Barnabás, a budapesti Rákóczi gimnázium végzős diákja az elmúlt években számos informatikai fejlesztésével segítette iskolájában a tanárok és a tanulók munkáját. Legújabb projektje iránt már országszerte érdeklődnek: az általa megalkotott program forradalmasíthatja az iskolai tankönyvrendelést és -elosztást.
Korábban a témában:

Harmadik osztályban volt először informatikaóránk, eleinte négyes voltam belőle, mert Paint-használatot tanultunk, és az kapott jó jegyet, akinek szép lett a rajza

– meséli Mihályi Barnabás, akit a kezdeti sikerek hiánya nem tántorított el attól, hogy mélyebben is beleássa magát az informatika világába.

Az elmúlt néhány év alapján úgy fest: megérte így tennie. A fiatal srác csak néhány hónap múlva érettségizik, de már most „munkaként” aposztrofálja különböző informatikai projektjeit. Nem véletlenül, hiszen a legutóbbi programja már országos érdeklődést váltott ki, szeptembertől pedig fizetnie kell érte annak, aki saját iskolájában is használná.

De vissza a kezdetekhez: Barnabás hatodikban kezdte elsajátítani a programozás alapjait. Ekkoriban másfél éven keresztül egy egyetemista felügyelte a szárnypróbálgatásait, megtanította neki a legfontosabb fogásokat, ezekkel felvértezve pedig autodidakta módon fejlesztette tovább az ismereteit.

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Már hetedik-nyolcadik osztályban készített weboldalakat a család, az ismerősök és a barátok kérésére, majd miután kilencedikben az egyik tanára is megtudta, hogy készít különböző web- és alkalmazásfejlesztéseket, megkereste, hogy dolgozzanak ki közösen egy alkalmazást, ami megkönnyíti az iskolai órai munkát.

Ez jelentette a kezdetet, noha a program soha nem lett publikus, ez a projekt indította el az iskolai programozást Barnabás életében.

A következő tanév elején már egy olyan alkalmazást fejlesztett, amit azóta is rengetegen használnak iskolája, a budai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulói közül. Érthető, hiszen a kifejezetten az iskola számára készült applikáció a tanítás ideje alatt megmutatja, milyen órája lesz éppen az intézmény diákjainak és tanárainak. Ez nem minden: az alkalmazás szünetekben visszaszámol, mennyi van még hátra a becsengetésig, illetve, ha valaki épp egy másik osztály diákját vagy valamelyik tanárát szeretné megtalálni, ám fogalma sincs arról, éppen melyik teremnél keresse őket, az applikáció megmutatja, a keresett személynek hol volt és hol lesz a következő órája.

Az androidos alkalmazást körülbelül százan használják – iOS-re nem elérhető, mivel az Apple meglehetősen sokat kér azért, hogy bármi felkerülhessen a webáruházába –, de készült egy webes változat is, ami ugyanazt tudja, mint az applikáció, csak folyamatos internetkapcsolat szükséges a használatához az alkalmazással ellentétben.

A program használói az aktuális változásokról – teremcsere, elmaradó tanóra – sem maradnak le, hiszen az iskolavezetés ezeket folyamatosan feltölti az intézmény honlapjára, az alkalmazás pedig onnan szinkronizál.

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Igazából ezt követően szinte megindult egy lavina

– emlékszik vissza Barnabás. Ekkoriban már az iskola igazgatónője is felfigyelt a benne rejlő potenciálra, így több, az intézmény életének megkönnyítésére szolgáló program elkészítésére felkérték.

Például a fogadóórák és nyílt napok regisztrációjára, az iskolában tanító tanárok értékelésére: ezekhez is ő készítette el a megfelelő programot. A tanárértékelés minden évben egy 12 kérdéses kérdőívvel zajlik a Rákóczi gimnáziumban, az eredményeket minden tanár úgy hasznosítja, ahogy szeretné: valaki építő jellegű kritikaként igyekszik tanulni belőle, valaki kevésbé, de többnyire pozitív visszajelzések jellemzik az iskolát.

Sokatmondó, hogy ezek a programok egyébként korábban is léteztek, a MaYoR elektronikus napló használata idején jól is működtek, aztán jött a KRÉTA, ami nem képes erre a feladatra, ráadásul nem is működik úgy, ahogy kellene. Azokat a funkciókat, amiket a MaYoR tudott, de a KRÉTA nem, Barnabás fejlesztéseivel „foltozták be”.

A legutóbbi, már országos érdeklődést kiváltó projektje szintén egy iskolai gyakorlat megkönnyítésére jött létre: ez a tankönyvrendelési program, ami az RTKR nevet viseli.

Az ötlettel az iskola könyvtárosa kereste meg, miután ő is tudomást szerzett arról, hogy Barnabás több informatikai fejlesztést is végzett már a gimnáziumban.

A program megkönnyíti az iskolai tankönyvbeszerzést a szülőknek és az iskolának is, hiszen egyrészt az elektronikus rendszer gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a rendelést, nincs szükség tucatnyi kinyomtatott megrendelőlapra – ezáltal környezetbarát –, és azzal sem kell rengeteg időt eltölteni, hogy a leltári számokat kézzel írogassák be a könyvekbe, hiszen a program egyéni matricát állít elő a tankönyvekhez.

A megspórolt idő és energia pontosan kimutatható a Rákócziban: míg korábban négy teljes napot vett igénybe a tankönyvátvétel, a rendszer használatával ezt sikerült két és fél napra csökkenteni, ráadásul nincs szükség az osztályonkénti bontásra sem: bárki bármikor bemehet a könyveiért a kijelölt napokon.

Az RTKR Barnabás korábbi programjaihoz hasonlóan saját iskolájának készült, de hamar elkezdtek érdeklődni iránta más intézményekből is, így meghirdették nyilvánosan is, hogy bárki használhassa, aki szeretné modern körülmények közt végezni a minden évben esedékes tankönyvosztást.

Az alkalmazás sikerét mutatja, hogy Barnabás január közepén egy bemutatót tartott róla, amit iskolakönyvtárosoknak és tankönyvfelelősöknek hirdettek meg országosan. Az eseményen 22-en vettek részt, érkeztek Kaposvárról, Zircről és Nagykátáról is.

Elég jó érzés, hogy valaki három órát autózott azért, hogy meghallgassa a kétórás prezentációmat, ez valószínűleg azt jelenti, hogy ők is előszeretettel használják majd a jövőben

– meséli a diák.

Az alkalmazás próbaidőszaka szeptemberig tart, addig jelezheti az igényt bárki, aki kipróbálná, így az idei tankönyvrendelést már ezzel bonyolíthatják le az érdeklődők. Szeptembertől viszont fizetni kell majd a használatáért, az érettségi előtt álló fiatal ezért már létre is hozta egyéni vállalkozását, hogy jogszerűen értékesíthesse a programot.

A háttérben Agócs Írisz illusztrációja látható. Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

A gimnázium utáni időszakra van A és B terve: a BME közlekedésmérnöki kara és Berlin. Már kétszer járt a német fővárosban, és tetszett neki az ottani gondolkodásmód, életszemlélet,

hogy ott nem kirekesztik, hanem befogadják az embereket.

Leginkább a közlekedés és az informatika kapcsolata érdekli, így szívesen dolgozna a jövőben közlekedési cégnél valamilyen operatív pozícióban: akár menetrendek, akár vasúti vágányok tervezésében is részt venne. A vállalkozói lét nem vonzza, inkább fix pozícióban képzeli el a felnőtt jövőjét.

A gimnáziumi évekre visszagondolva Barnabás úgy fogalmaz, noha mindig jelezték az iskola pedagógusai, hogy az érettségire fel kell készülni, támogatták abban, amit csinál, és mivel látták, hogy szereti ezt, megadtak neki minden lehetőséget hozzá.

Az informatikaórák tanítását azért nem vette át a tantestülettől, pedig jogosan kérdezhetnénk, mégis mi újat tudtak neki mondani ezeken az órákon. A válasz magától értetődő: minden év elején osztályozóvizsgát tett, így nem kellett bejárnia. Az eddigi projektek azt mutatják, elég hasznosan sikerült eltöltenie az így felszabadult időt.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.