Két szakértő is azt állítja, hogy nem Gustav Klimt munkája a Budapesten talált dombormű

Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén – írta pénteken a The Art Newspaper.

Az online művészeti folyóirat felidézte, hogy a magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel 2016-ban egy lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. Selmeczi feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát Klimt tervezte.

Az Art Newspaper szerint azonban Alfred Weidinger művészettörténész, Klimt-szakértő,

a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója cáfolta, hogy a domborműnek köze lehetne Klimthez.

Weidinger hangsúlyozta, hogy elég gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, vagy 150 ilyen történetet ismer, mondta, és szerinte a dolog nem is érdemel több vizsgálódást.

Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója a lapnak elmondta, hogy egyetért Weidingerrel, és ő is úgy gondolja, hogy a domborműnek nincs köze Klimthez: a relief minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival. Weinhäupl azt is hozzátette, hogy Klimt fivére, Georg sok domborművet készített, de azok zömén a neve is szerepel, az Ehrbar-reliefről készült fotók viszont egy Klimthez nem kapcsolható műhely nevét mutatják.

A The Art Newspaper Selmeczit is megkereste, hogy kommentálja a szakvéleményeket, de mint írták, egyelőre nem kaptak választ. A belsőépítész kedden elmondta, hogy kutatásai alapján az arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát pedig Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével.

Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó, és a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.

(kiemelt kép: mti)