Belföld

A legjobban kezelt szenvedélybetegség ellen indított látszatharcot Lázár

Lázár János úgy indítana totális harcot a dohányzás ellen, hogy igazából ez az egyetlen olyan szenvedélybetegség, amelynek leküzdéséért sokat tett a kormány, és eredményeket is fel tud mutatni. Mint tudott, a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos azt szeretné, hogy azok, akik 2020. január 1. után születnek Magyarországon, ne vásárolhassanak dohányterméket.

Az ötlet komolytalan, a téma komoly

Jelen állás szerint a Fidesznek minden oka megvan arra, hogy hosszú távra tervezzen, de azt talán Lázár sem gondolja, hogy 2038-ban – amikor is Lázár 63, Orbán Viktor pedig 75 éves lesz – a jelenlegi kormánypárt hozza a döntéseket.

Az abszolút tilalom célja az lenne, hogy Magyarország a világon elsőként füstmentes ország legyen. Bár a türkmén diktátor már 2016-ban betiltotta a dohányzást, szóval elsők nem lehetünk, de ettől függetlenül a volt miniszter célja egyértelmű, az álma pedig legkorábban úgy 2100-ra valósulhatna meg, hiszen a jövőre megszületők még Lázár tervei szerint is életük végéig vásárolhatnának dohánytermékeket.

Bár a kormányból egyre többen határolódnak el tőle, egy cikk erejéig vegyük komolyan Lázár mondatait, és feltételezzünk jó szándékot, vagyis hogy Lázár – akinek komoly szerepe volt a trafiktörvény megalkotásában és egy jól körülhatárolható érdekcsoport helyzetbe hozásában, a barátjaként jegyzett Sánta János például milliárdokat keres a dohánybizniszen – most tenni szeretne azért, hogy kevesebb dohányos legyen az országban.

Fotó: Rosta Tibor / MTI

A dohányzáshoz való hozzáállás az egész világon, így Magyarországon is változik, a gyártók is arra készülnek, hogy totálisan átalakul a dohányzás, változnak az egymilliárd dohányos szokásai, terjedőben vannak világszerte az e-cigaretták. Már nem annyira menő Marlboro Mannek lenni, pláne, hogy tudjuk: az egykori Marlboro Manek közül sokan meghaltak tüdőrákban. Más kérdés, hogy a dohányzás, bár borzalmasan káros, és nincsen pozitív hatása, csak egyike a szenvedélybetegségeknek.

Videók a témában:

Lázár mégis a cigarettát pécézte ki magának, pedig az alkohol például felmérések szerint Európán belül arányaiban Magyarországon okozza a legtöbb ember halálát. Az alkoholizmus visszaszorítására még sem látni kormányzati kezdeményezéseket, sőt a piának magas szinten is komoly kultusza van, az Európai Uniónak fel kellett szólítania a kormányt, hogy ne kivételezzen a pálinkával és az Unicummal, ezek ugyanis mentességet kaptak a népegészségügyi termékadó alól. Miközben a fiatalok élen járnak az ivásban, a 15 éves magyar fiúknál senki nem iszik többet Európában, vagyis úgy tűnik, az utánpótlás is biztosítva van.

De nem nagyon zargatják a szerencsejátékosokat sem, noha a kocsmai játékgépeket statáriális módon betiltották, a függők a kormányközeli vállalkozók kaszinóiban azért elverhetik pénzüket. Andy Vajna érdekeltsége pedig tavaly 7,3 milliárd forint nyereséget hozott adózás után.

A kormány szigorú – az ártalomcsökkentés helyett a büntetésre fókuszáló – drogpolitikája vegyes képet mutat. Bár a Nemzeti Drog Fókuszpont 2017-es jelentése szerint a kannabisz fogyasztás jelentősen csökkent, eközben a biofű országa lettünk, egyre terjednek az új pszichoaktív szerek. Az is sokat mond a Fidesz-kormány drogppolitikájáról, hogy a Hős utca problémáját egy 3 méter magas kerítéssel oldanák meg.

És azt sem szabad elfelejteni, hogy miközben Európa legkövérebb országa vagyunk, a kormány a tömegsport  helyett az élsportba önti a pénzt. Pedig az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet munkatársai szerint a kövérség rosszabb még a dohányzásnál is.

A legjobb döntésük volt a vendéglátóhelyek füstmentesítése

Ahogy a fentiekből is látszik, miközben a kormánynak a legtöbb szenvedélybetegség kezelésében részsikerei is alig vannak, a dohányzás elleni harcban több fontos döntést hozott.

Habár egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy a dohányosok száma csökken hazánkban, a szándék vitathatatlan. Orbán Viktor ritkán kap vállveregetést a WHO-tól, de a dohányzás visszaszorításáért tett erőfeszítésekért 2013-ben átvehette az Egészségügyi Világszervezet díját. A WHO magyarországi irodavezetője, Ledia Lazeri pedig az idén ismerte el, hogy Magyarország sokat tett a dohányzás visszaszorításáért. Az adatok mégis ellentmondásosak:

  • A KSH tanulmánya szerint a dohányzó férfiak száma az ezredfordulón túllépte a 2,5 milliót, 2014-re viszont megközelítőleg 2,2 millióra esett vissza. A dohányzó nők száma ez idő alatt nagyjából százezerrel, 1 millió 650 ezerre csökkent.
  • A miniszterelnök 2017-ben pedig azt mondta, hogy a rendszeresen dohányzók aránya 28-ról 19 százalékra csökkent, és ezt a kormány dohányzásellenes intézkedéseinek tulajdonította. Az adat egy WHO-esettanulmányban olvasható, mindazonáltal a világszervezet idei, legfrissebb kutatása szerint a magyar lakosság 28 százaléka dohányzik. Egy másik felmérés szerint pedig csak az alkalmi dohányosok száma esett vissza.
  • Egy másik KSH-kutatásban is azt láthatjuk, hogy 2016-ban az előző évhez képest a szeszes italokra fordított kiadás 5,8 százalékkal nőtt, míg a dohányáruk fogyasztása 4,7 százalékkal esett vissza. Ha viszont a dohányáruk forgalmát nézzük, akkor komoly előrelépés nem tapasztalható: 2014 első negyedévétől 2018 első negyedévéig 256 milliárdról 320 milliárdra nőtt a forgalom, ami 25 százalékos növekedésnek felel meg. A cigaretta ára szinte pontosan ilyen ütemben nőtt négy év alatt (egy doboz Multifilter ára 973 forint volt 2014-ben, ma 1200 forint a sárga Multi, ez ugyancsak 25 százalékos drágulás) – vagyis ebből arra lehet következtetni, hogy a dohányosok száma nem változott jelentősen négy év alatt.

Ettől függetlenül kijelenthető, hogy a kormány egyik legjobb döntése volt, hogy a vendéglátóhelyeken betiltották a bagózást. Habár a hazai adatok nem mutatnak egy irányba, Nagy-Britanniában 2017-ben, tíz évvel a vendéglátóipari helyeken elrendelt dohányzási tilalom után 1,9 millióval kevesebben dohányoztak. A cigisdobozokon látható elrettentő képeknél is komolyabb hatása lehet annak, hogy a cigaretta ára folyamatosan növekszik a jövedéki adó emelése miatt.

A nemzeti dohányboltok létrehozása viszont inkább olyan intézkedésnek tűnik, ami a kiválasztottak zsebének kitömését szolgálta, nem a dohányzás visszaszorítását, és a jelek szerint a rendszeresen dohányzók arányát nem is tudta érdemben csökkenteni.

Nemzeti Dohánybolt a Körösi Csoma Sándor sétányon Kőbányán
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

Mucsi János gödöllői tüdőgyógyász, a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért Egyesület elnöke Lázár János ötletére reagálva a 24.hu-nak elmondta, minden olyan kezdeményezést üdvözölnek, ami a dohányzás visszaszorítását elősegíti.

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a dohányosok általában beteg emberek, és nem egyszerű vásárlók. Ők nem cigarettát vesznek, hanem a betegségüket, a függőségüket kielégítő eszközt.

A tüdőgyógyász szerint a tiltással csak pofon csapják a függő betegeket.

Kezet kell nyújtani nekik, ugyanis a függő dohányosok csupán három százaléka képes segítségnyújtás nélkül leszokni

– mondta.

Mucsi János szerint nagy szükség lenne arra, hogy tiltás helyett inkább a leszokást segítő gyógyszereket támogassa az állam, illetve biztosítsa a megfelelő létszámú orvosi hátteret. Fontosnak tartaná azt is, hogy egy bármilyen ok miatt kórházba kerülő dohányos betegnél már a kórházban, a gyógyítás vagy a rehabilitáció alatt megkezdjék a dohányosok füstmentes életre való nevelését, és megkaphassák a leszokásukhoz szükséges orvosi segítséget, ide értve a gyógyszeres kezelést is. Ez nagy lépés lenne, mivel a négy leggyakoribb, halált okozó betegség – szívinfarktus, tüdőrák, COPD (obstruktív tüdőbetegség), stroke – mindegyike összefügg(het) a dohányzással.

Már korábban be akarták tiltani az autóban dohányzást

Bár Lázár ötletétől több kormánytag, köztük a miniszterelnök is elhatárolódott (Lázár már vissza is szólt neki), nem állíthatjuk, hogy a dohányzás elleni harcot egyedül vívná, Szijjártó Péter például a minap betiltotta a dohányzást a külügyminisztérium épületeiben.

Lázár az autóban dohányzást is megtiltaná, ez az ötlet viszont eredeti nem tőle származik. A korábbi fideszes képviselő, Hollósi Antal Gábor a nemdohányzók védelméről szóló kormánypárti törvényjavaslathoz már 2011-ben benyújtott egy módosító indítványt, ami megtiltotta volna a dohányzást azokban az autókban, amelyekben 18 éven aluli gyermek is utazik. A javaslatot azonban később visszavonta, így az nem előírásként, csak semmire sem kötelező jámbor óhajként szerepel a törvényben, hogy

kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nők, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.