Belföld
Transzlingvális tanítási kísérlet a tiszavasvári Magiszter iskolában, 2018. május 14-én.

Kinyílnak a tiszavasvári roma gyerekek, ha romani nyelven is megszólalhatnak az órán

Abcúg
Abcúg

2018. 05. 28. 09:33

Sokszoros hátrányból indulnak a magyar nyelvű iskolarendszerben azok a roma gyerekek, akikhez otthon valamelyik cigány nyelven beszélnek a szüleik. A megoldás azonban nem a cigány nyelv teljes elnyomása – akár a szülő, akár az iskola részéről -, hanem annak beemelése az iskolai környezetbe. Ezt próbálja bebizonyítani egy nyelvész és egy iskolaigazgató, akik a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári egyik iskolájában nyelvváltó vagy “transzlingváló” osztálytermi munkával kísérleteznek. A romani nyelv szabad használata az iskolában a magyar nyelvű tananyag értelmezéséhez és megtanulásához lehet fontos mankó, emellett óriási sikerélményt jelent a gyerekeknek, ha végre ők mondhatják meg egy szó vagy egy mondat jelentését osztálytársaiknak, vagy egyenesen a tanító néninek. Az Abcúg cikke, Neuberger Eszter írása.

Nyuszivo! Papin! Nyuszivoi

– sorolják a kis elsősök lelkesen a „ny” betű tanulásakor a nyuszi szó roma nyelvű változatait. A tanító kérésére mondják cigány nyelven a szót, aki aztán azt is kéri tőlük, mondjanak cigányul mondatokat a nyusziról.

Kezek a levegőben, a felszólított kisfiú mondja: „A nyuszi répát eszik”. Esélytelen, hogy megjegyezzem, hogy hangzik cigányul ez a mondat, és azt is csak onnan tudom, hogy amit a kisfiú mondott, ezt jelenti, hogy a padtársa lefordította a tanítónak.

Fotó: Magócsi Márton

A tanító persze értette a mondatot, csak úgy tett, mintha szüksége lenne fordításra – tudom meg tőle már az óra végén –, az volt a fontos, hogy a gyerekek együttműködjenek, és úgy érezzék, bátran használhatják a nyelvet, amivel általában otthon kommunikálnak.

Romani-magyar kétnyelvű órák Tiszavasváriban

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasváriban járunk, a Magiszter Alapítvány általános iskolájában. A Magiszter Alapítvány több mint tíz éve, 2007-ben vette át az önkormányzattól az iskola fenntartását, ahová már akkor is főképp a Széles utcai cigány családok gyerekei jártak.

Oláh cigányokról van szó, akik a romani egy nem sztenderd nyelvváltozatát még mindig anyanyelvükként beszélik: egy friss nyelvészeti kutatás szerint

a szeptemberben beiskolázott elsősök 80 százalékát romani nyelven szocializálják a szülei.

A kutatás szerzője Heltai János, a Károli Gáspár Református Egyetem nyelvész kutatója, tanára. Szakterülete a szociolingvisztika, és két éve, 2016 januárjában kezdte kutatni a tiszavasvári oláh cigányok nyelvi viselkedését.

Fotó: Magócsi Márton

Annak ellenére, hogy az oláh cigány családokban felnövő gyerekek sokkal gyakrabban és természetesebben használják a romanit, az iskolában a tanórákon csak magyarul szólalhattak meg, jegyzetelhettek. Ha valamilyen szót mondjuk romani raggal használtak – például ilyen az említett “nyuszivo” -, azt hibaként értékelte a tanár.

Ezt pedig már Kerekesné Lévai Erikától halljuk, a Magiszter Általános Iskola igazgatójától, aki épp most próbálja áthangolni iskoláját egy olyan hellyé, ahol szabadon használható a romani nyelv a sikeresebb tanulás érdekében.

Beengedni

Heltai János és Lévai Erika János egyik hallgatóján keresztül ismerkedtek meg, aki szemináriumi dolgozatot írt a tiszavasvári oláh cigány gyerekek nyelvhasználatáról, Heltai pedig tökéletesen alkalmasnak találta az iskolát arra, hogy kipróbáljon ott egy Amerikából származó módszert, a nyelvváltó, vagy transzlingváló osztálytermi munkát.

Beengedünk egy olyanfajta nyelvhasználatot, amit otthon használnak anyanyelvként, hogy amikor szükséges, akkor segíthessék vele egymást a gyerekek a tananyag megértésében

– foglalja össze röviden a módszer lényegét Lévai Erika, aki Heltain és kutatócsoportján keresztül ismerkedett meg a módszerrel, mikor ők a terepre érkeztek.

Fotó: Magócsi Márton

A tanároknak nem kell megtanulniuk romani nyelven – ezt elvárni a hazai tanárhiányos oktatásban lehetetlen is lenne –, és a számonkérés nyelve is a magyar marad, hiszen a gyerekeknek Magyarországon kell továbbtanulniuk, és a középiskolában már nem választhatnak, melyik nyelven szeretnék kifejezni magukat – magyarázza Lévai Erika.

Amiről inkább szól a módszer, az a tanulás és a nyelvi kompetenciák elsajátításának megkönnyítése a gyerekek anyanyelvének beemelésével.

Most ott tart a dolog, hogy szeptemberben egy elsős osztályt, fél évvel később pedig a másik elsős osztályt már a kétnyelvű módszerrel kezdték tanítani osztályfőnökeik.

Így tud igazán kijönni, mit tudnak

„Nyolcadik osztályban a tanárnő, miután lediktált egy rövid szöveget a diákoknak a környezetszennyezésről, arra kérte őket, írjanak egy fogalmazást arról, az ő környezetüket mi és hogyan szennyezi. Az ide tartozó instrukcióval: „Azon a nyelven írjátok, amelyiken kényelmes nektek”. Ebből tudják, hogy a romanit is használhatják” – hoz be egy példát a módszer megértéséhez Heltai János.

Ilyenkor olyan jegyzetek készülnek, amikben mindkét nyelv megtalálható, és ezek sokkal gazdagabbak, bővebben fogalmaznak, mintha csak magyarul írnák őket a gyerekek

– mondja.

Nemrég, a gyerekek anyák napja alkalmából az édesanyjuk jó tulajdonságairól írtak. Magyarul kissé sematikus és szegényes válaszok születtek: okos, kedves, ennél tovább nem mentek. De amikor romani nyelvet is használhattak, sokkal több,10-15 új szó jött elő, amit vissza tudtak közösen fordítani magyarra, így tanulták meg őket.

Az egyik szó a kedveso volt, ami egy magyar szó romani toldalékkal. De a gyerekek fejében ez egy romani szóként él, ezért, ha azt kéred, magyarul írjanak tulajdonságokat, lehet, hogy ezt le sem írják

– magyarázza Heltai, hogyan hozhat ki többet a gyerekekből, ha mindkét nyelvüket szabadon használhatják az iskolában.

Ugyanaz a nyelvi készlet, csak két nyelven

Az elméleti alapvetés az egész módszer mögött, hogy a kétnyelvű gyerekek nyelvi repertoárját egységként kell kezelni, hiszen ők teljes természetességgel mozognak a két nyelv között. Ha a két nyelv alkot egy egészet, akkor a két nyelvet egyszerre kell fejleszteni náluk.

Az egész repertoárban gyorsabban fejlődik a magyarhoz köthető rész is, ha a másikat nem nyomjuk el a gyerekekben, mintha nem is létezne. Az olyan lenne, mintha csak kéztempóval kellene valakinek fennmaradnia a vízen

– magyarázza Heltai, aki több tanulmányt is publikált már a témában, de folyamatosan keresi a helyeket, ahol az elméletet a gyakorlatban is megvalósíthatja.
A módszer bármilyen más kétnyelvű, nem roma-magyar viszonylatban is alkalmazható lenne, például ott, ahol sok bevándorló hátterű diák tanul.

Csak ültek, angyalian, de nem értették, mi folyik

Sok helyi roma gyereknek otthon azt tanítják a szülei, hogy ha eljönnek az iskolába, figyeljenek csendben oda, és majd megtanítják őket magyarul

– száll be Lévai Erika. A tanárnő tapasztalata, hogy a gyerekek – főleg alsós osztályokban – nagyon jól viselkednek a tanórákon, de ez azzal is jár, hogy nem szólnak róla, ha nem értenek valamit.

Fotó: Magócsi Márton

Márpedig sokuknak a magyar gyakorlatilag idegen nyelv, amikor óvodába kerülnek, és iskoláskorukra sem tartanak még ott, ahol az egynyelvű társaik. Érthető, hogy már az elsőben használt szavak közül is sok új lehet nekik.

Azzal, hogy a romanit is használhatják, ezen a nyelven is válaszolhatnak egy kérdésre – például, hogy mit látnak a képen -, és utána rögtön hallják a szó magyar párját, biztosan nem marad el az eddig ismeretlen szavak értelmezése – magyarázza az igazgatónő.

Alsóban működik, de mi lesz később?

Heltaiék megkeresése után Kerekesné Lévai Erika igazgató azért döntött a módszer fokozatos bevezetése mellett, mert kezdeni szeretett volna valamit egy problémával, amit már a kezdetektől tapasztal:

úgy látja, az alsó tagozatokban ügyes és tehetséges diákok tanulmányi eredményei a felső tagozatban leromlanak, más okok mellett szerinte főleg azért, mert az erősen a szaknyelvre épülő tananyagot már kevésbé tudják befogadni.Attól, hogy alsós kortól mintegy mankóként használhatják a tanuláshoz a romani nyelvet, azt várják Lévaiék, hogy a felsőben jelentkező nyelvi-értésbeli akadályokat is jobban veszik majd a kétnyelvű diákok.

Felszabadultabb iskolai légkör

Hogy bejön-e ez a várakozás, az majd csak évek múlva és a módszer következetes és folytonos alkalmazása nyomán derülhet ki, de pozitív hozadéka már most is van a szemléletváltásnak – ahogyan a kétnyelvű tanítás bevezetését nevezik Heltaiék.

A tanórákon olyan diákokat sikerült aktivizálni, akik idáig csendben ültek a padban, és csak nagyon ritkán tudtak hozzászólni az órához. „Ezek zömmel azok a diákok, akikhez leggyakrabban romani nyelven beszélnek otthon” – magyarázza a cikk elején már említett tanárnő.

Transzlingvális tanítási kísérlet a tiszavasvári Magiszter iskolában, 2018. május 14-én.
Fotó: Magócsi Márton

Mióta kétnyelvű részei is vannak az óráknak, ha valamit kifejezetten cigány nyelven kérdez, most épp ezek a gyerekek kerülnek előnybe a tudatosan magyar nyelven szocializált roma gyerekekkel szemben. A tanárnő szerint ezek a sikerélmények tették lelkesebbé és aktívabbá a gyerekeket ebben a tanévben.

Hogy épül fel a kísérlet?

Nem akarjuk siettetni a dolgot, nem akarunk elvárást csinálni belőle a tanár kollégák felé sem, inkább a szemlélet a lényeg: hogy nyitottabb iskolává váljunk, amiben a szülők is jobban bíznak

– magyarázza Lévai Erika, majd kérdésünkre hozzáteszi: most körülbelül az iskolában dolgozó pedagógusok fele használja a módszert az óráin. Egyelőre, úgy tűnik, az alsós tanárok nyitottabbak a szemléletváltásra, de Heltai János szerint ez érthető: a mai felsős diákok még abba szoktak bele, hogy a romani nem kívánatos nyelv az iskolában, náluk még leginkább „az ellenállás nyelveként” jelenik meg az intézmény falain belül.

Heltai János és kutatócsoportja folyamatosan követi a tiszavasvári iskolában a projekt alakulását, arra kíváncsiak, hogyan alakulnak a gyerekek nyelvi kompetenciái annak hatására, hogy transzlingváló környezetben tanulhatnak.

A tanév elején a „kísérletbe” belépő elsősökkel bemeneti teszteket végeztek: egyet, ahol csak magyarul, egyet ahol a gyerek választása szerint magyarul vagy cigányul kellett különböző képekről beszélniük a gyerekeknek.

Transzlingvális tanítási kísérlet a tiszavasvári Magiszter iskolában, 2018. május 14-én.
Fotó: Magócsi Márton

A várakozás az volt, hogy a transzlingváló teszten majd jobban teljesítenek a gyerekek. Ez így is lett, de nem akkora különbséggel, mint ahogy számítottunk rá

– magyarázza az első felmérés eredményeit Heltai. Ami viszont egyértelműen arra sarkallta a kutatót, hogy a tiszavasvári iskolában kipróbálja a transzlingváló tanítást, az az eredmény volt, hogy a teszten sokkal jobban teljesítettek: a képekről sokkal több mindent, sokkal komplexebb mondatokban tudtak mondani azok a gyerekek, akikkel otthon nem csak magyarul, hanem cigányul és magyarul is beszélnek.

Az iskolában jártunkkor Heltai János és kollégái épp az évzáró mérés miatt vannak az iskolában: azért jöttek, hogy megnézzék, az írásbeli és szóbeli teszteken kirajzolódik-e a különbség a tanév eleje, illetve a tanév közepe óta a kétnyelvű módszerrel tanított elsősök között.

Jobb lett volna, ha akkor jönnek, amikor már az eredmények is minket igazolnak

– mondja nevetve az igazgatónő, amikor kikísér minket.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Brüsszel, 2017. április 26.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának elnöke, Manfred Weber találkozója az Európai Parlament brüsszeli épületében 2017. április 26-án. 
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.