De mi a probléma?
- A 2014-es választáson a Fidesz a listás szavazatok 44,87 százalékát szerezte meg, amivel a parlamenti mandátumok 66,83 százalékát vitte el.
- Ezzel szemben az ellenzéki pártok valamelyikének listájára a szavazók 55,13 százaléka voksolt, de csak a parlamenti mandátumok 33,17 százalékát szerezték meg.
- Leegyszerűsítve: 2014-ben számos olyan szavazó volt, aki valamelyik későbbi ellenzéki pártra szavazott, de az ő szavazatából fideszes mandátum lett.
- Vagyis a rendszer torzít és a győztes jutalmazza.
A kérdés csak az, hogy 2018 előtt, vagy azt követően tegyék ezt meg. A Fidesznek nem érdeke a játékszabály megváltoztatása – ugyanis a jelenlegi rendszerben a legkönnyebb kétharmaddal nyerni –, de az is igaz, hogy már öt százalékkal kevesebb voks jelentős, öt százaléknál jóval jelentősebb mandátumvesztést produkál.
Mi van, ha marad a vegyes a rendszer?
Amikor még 386 parlamenti képviselő volt, akkor volt mellé 176 egyéni választókerület, listáról pedig 210 képviselő került be. Vagyis a képviselők közel hatvan százaléka listáról érkezett, ez arányosította a rendszert. Most 199 képviselő van (a területi és a kompenzációs listákat eltörölték, már csak országos lista létezik) és 106 egyéni bejutó, listáról mindössze 93-an érkeznek, ami csak az összes képviselő nagyjából negyvenöt százaléka, többek között ezért is torzít a rendszer. Meg a választókerületek újrarajzolása miatt, amikor a Fidesz saját maga számára kedvező módon alakította a választási földrajzot.
