Az Örömvölgy-dűlőben az 1880-as évek derekán a Tisztviselők Házépítő Egyesülete által alapított városrész apró házainak lakóit eleinte a Golgota téren állt, 1885-ben felszentelt (1971-ben felrobbantott, ma egy kettős kereszt áll a helyén) Golgota-kápolna szolgálta ki, de a környék lakosságának, így a hívek számának növekedésével ez már kicsinek bizonyult. Halaszthatatlanná vált tehát egy új, az első tervek szerint Szent Istvánnak szentelt templom építése, így 1900. augusztus 20-án megalakult a Szent István Filléregyesület, amely az ehhez szükséges pénzalap gyűjtését tűzte ki célul.
1913 júniusában kiírták a templom tervpályázatát, melynek első díját Lechner Ödön (Iparművészeti Múzeum, Hold utcai postatakarékpénztár, Szent László-plébániatemplom) nyerte el.
A többi pályázó terve is megér azonban egy pillantást, hiszen azok közt is találhatunk remekműveket:
A fővárostól ingyen kapott Rezső téri telken lévő építkezés azonban el sem kezdődhetett, hiszen az első világháború elsöpörte a projektet, a pénzt pedig értéktelenné tette (ekkor jelent meg a korona) így sem Lechner grandiózus terve, sem a többieké nem valósult meg. A háború után alig egy évvel, 1919. június 29-én megalakult a plébánia, misehelyként pedig a közeli, Vajda Péter utcai iskola tornatermét – itt tartotta alkalmait egyébként a kőbányai evangélikus gyülekezet is, sőt, néhány évvel később ennek átalakításával született meg a Vajda Péter utcai evangélikus templomra, melyre ma már csak modern harangtornya emlékeztet.
A gyűjtést újrakezdték, 1924-ben pedig végre letették a templom alapkövét. Lechner Ödön terveit elvetették, de ahelyett, hogy az 1913-as pályázat szolidabb pályamunkái közül választottak volna, inkább újat írtak ki. A felkért tíz építész közül végül Lechner unokaöccsének, Kismarty-Lechner Jenőnek a kissé az 1856-ban felszentelt esztergomi bazilikához hasonlító műve bizonyult a legjobbnak.
Nem is csoda hát, hogy a Műegyetem építészhallatóinak vicclapja, a Megfagyott Muzsikus így írt róla és karrierjéről:
“Fene sok műemléket épített. A jövő generációnak kemény küzdelme lesz a műemlékek bizottságával, amikor bontani akar. Főbb alkotásai: a Múzeum 4-ik emelete (kár, hogy oda senki sem megy), a belügyi díszterem (oda senkit sem eresztenek be), és az esztergomi bazilika a tisztviselőtelepen (X. ker. Rezső tér, 5 tantusz. Esztergom jobban megközelíthető.).”
Az építésre mindössze 1,3 millió pengő állt rendelkezésre, így a hárommillióba kerülő Kismarty-Lechner-tervből végül kimaradt a fűtési rendszer, valamint a főbejárat szélfogója.
A görögkereszt alaprajzú, klasszicizáló empire stílusú templom és környezete komoly művészeti értéket képvisel, hiszen külső és belső díszei is honfoglaláskori motívumokat hordoznak (az építész a Nemzeti Múzeum vonatkozó gyűjteményéből ihletődött), a Feszty Masa által készített Lisieux-i (Kis) Szent Teréz-oltár alatt pedig a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekre egy-egy jellegzetes templomukkal (Máriafalva, Késmárk, Zombor, Nagyenyed) emlékeztető festmény áll.
Belső falainak festése sosem készült el, noha ezzel kapcsolatos tervek szép számban maradtak fenn.
Az Ungváry Sándor által készített, ónixpilérekkel tagolt, márvány főoltár előtt Jankovics Ferenc Magyarok Nagyasszonya-szobra látható.
A Ferenc József-emléktemplom nevet kapott öt kupolás, hat lépcsőházas és kilenc ajtós egyházi épület építése 1929 júniusában indult meg, Serédi Jusztinián hercegprímás általi felszentelésére pedig 1931. október 8-án került sor. A templom eredeti neve lassan elkopott, ma jórészt Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomként, vagy nemes egyszerűséggel csak a Rezső téri katolikus templomként hivatkozunk rá.
A kupola belső ívén végigfutó felirat azonban továbbra is emlékeztet, hiszen így hangzik:
A templom mögött kapott helyet az egykori Golgota téri kápolna mellett álló kálvária, vagyis annak maradéka (az 1. és 14. szobor volt menthető) – hiszen a kommunisták a kápolnával együtt 1971-ben azt is felrobbantották –, továbbá Tarr Miklós 1977-ben elkészült stációi.
