Belföld
kerítés (Array)

Orbán német és brit érdekből építi a kerítést?

Nagy József
Nagy József

újságíró. 2015. 07. 22. 11:36

Ráadásul a Jobbik ellen is a pengés drót a legtutibb orvosság.

„A bevándorlás és menekültkérdés minél gyorsabb megoldása az EU nyugati tagállamainak érdeke; ennek megfelelően a jelenleg létező uniós bevándorlás- és menekültpolitika úgy van kitalálva, hogy ezen országok érdekeit és céljait szolgálja. Ez pedig az 1970-es évek óta nem más, mint a lehető legtöbb migráns nemzeti határokon kívül tartása. A magyar kormány Unióval „szembeni” sikerei is így lesznek érthetőek, hiszen ha a migránsok kizárása a nyugat-európai országok érdeke, akkor a minél szigorúbb határellenőrzésből ők profitálnak elsősorban; és akkor a szerb-magyar határ fizikai lezárása egy logikus következménye a nyugat-európai államok által megalkotott migrációs politika szellemiségének.”

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzéséből idéztünk.

A dolgozat szerint: „Az, hogy az Orbán-kormány a kötelező menekültkvótát elutasítja, és egy határzár megépítéséről dönt, valójában mind a két fél érdekeit szolgálja: a célországok szigorúbb ellenőrzést kapnak, a magyar kormány pedig képes volt megállítani népszerűségének csökkenését, méghozzá a legfőbb kihívóként előlépő, radikális jobboldali erő jobbról való előzésével.”

határ kerítés (Array)Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A Jobbik miatt van az egész

Az elemzés trambulinja, hogy bár Orbán 2014-ben mindhárom nagy választást (országgyűlési, önkormányzati, EP) megnyerte, tavaly ősszel két hónap alatt elveszítette támogatóinak egyharmadát. Ám idén májustól enyhe emelkedés tapasztalható, minek oka, állítja a Méltányosság, nem más, mint hogy Orbán az év elején beleállt a bevándorló kérdésbe.

A Századvég megmérte

A magyarok 61 százaléka támogatja a kerítésépítést, 27 százaléka ellenzi, 12 százalékának nincs határozott véleménye a kérdésben.

Állítja az intézet.

Emlékezetes, hogy január hetedikén muzulmán terroristák megtámadták egy francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét, és tucatnyi embert megöltek. „A terrortámadást követő párizsi megemlékezésen a magyar kormányfő is részt vett – így a Méltányosság -, ahol azt nyilatkozta, hogy a bevándorlásról és az azzal összefüggő kulturális kérdésekről az eddigieknél sokkal nyíltabban, őszintébben, teljes egyenességgel kell beszélni. Reményének adott hangot, hogy az események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba visz majd, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni szándékozó politika nyer polgárjogot Európában.”

A politológusok úgy vélik, Orbán a június végi „kerítéses” bejelentéseivel „lényegében elérte eredeti célját, és a magyarországi menekültügyet sikerült uniós politikai színtérre vinnie… Június 24-ei ülésén az Európai Tanács középpontba helyezte a magyarországi menekültügyet, és hazánk (valamint Bulgária) felmentést kapott az Európai Unió tagállamai számára tervbe vett, kötelező menekültkvóta alól.”

Az elemzés úgy ítéli, „a kvótarendszer alóli mentesülés, a keménynek tűnő magyar javaslatok és az unióval való újabb konfliktus felvállalása… a párt szélesebb közvélemény előtti szimbolikus tőkéjét, presztízsét is tovább erősítette”. Sőt: „A bevándorlás meg a menekültügy napirenden tartása a továbbiakban is segítheti a Fideszt.”

Merthogy „a Fidesz számára ma már a Jobbik látszik a legfőbb kihívónak (Orbán Viktor is a Jobbikot nevezte meg legfőbb ellenzéki erőként). A bevándorlás ügyével, akárcsak korábban a halálbüntetésével, elsősorban nem a baloldallal szemben akar szilárd vitapozíciót kivívni magának a Fidesz, hanem a radikális kihívó növekedését szeretné megállítani. A Fidesz „rendpártibb” akar lenni a Jobbiknál.” Valamint: „Cél lehet még, hogy a közbeszéd tematizálásával úgy igyekeznek tovább csökkenteni az ellenzék mozgásterét, hogy az nem tud elöljárni, kezdeményezni és más irányt szabni a közbeszédnek… lényegében csak reagálni, replikázni tud a kormányzati cselekvésekre.”

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője és Orbán Viktor
Fotó: MTI/Beliczay László

Meg a németek és britek miatt

S mit várhatunk az ügyben a nyugattól? Erre is van válasza a Méltányosságnak.

„A magyar kormány jelenlegi elképzelése a szerb-magyar határon emelendő „falról” egyáltalán nem idegen a közösségi szabályozás logikájától. Európa, illetve az Európai Unió nyugati magországai az 1970-es évek óta arra törekszenek, hogy a bevándorlás ütemét és mértékét amennyire csak lehet, lassítsák és csökkentsék. Az unión belüli határok lebontásával egy időben megerősített és összehangolt schengeni határok védelme különösen e célországoknak a kiemelt érdeke: egyrészt mérsékli a feléjük irányuló vándorlás ütemét, másrészt csökkenti számukra a védekezés költségét, hiszen a 27 tagállam együtt fedezi ennek kiadásait. A közös határ megerősített védelme, a szigorú be- és kilépési feltételek, a dublini rendszer igazából az államokat védik, és nem az egyéneket.”

Az elemzés vázolja, Németország és az Egyesült Királyság baloldali kormányai 2000 és 2004 között hogyan próbáltak politikai tőkét kovácsolni a bevándorlásból, hogyan buktak bele e kísérletükbe; a németeknél a kereszténydemokrata ellenálláson megtörve hogyan lett egy gazdasági kérdésből kulturális probléma, s hogyan hasalt el meg a multikulturalizmus eszméje.

Katt a komplett dolgozatért.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.