Közzétette a kormány a felsőoktatási koncepciót. 2030-ra olyan felsőoktatást képzelnek el, ahol az intézmények viszonyát az együttműködés és a képzések közti egészséges verseny jellemzi. A dokumentum szerint nagymértékben javul majd a képzés minősége, az oktatók szakmailag és módszertanilag felkészültebbek lesznek és ismét általánossá válik a „mester-tanítvány” viszony. A meghirdetett képzések számát 15 százalékkal, a lemorzsolódás arányát tíz százalékkal csökkentenék már 2020-ig.
A dokumentum megfogalmazza egyebek mellett a közösségi főiskola definícióját: ez a helyi közösség és vállalkozások felé irányuló „tudásszolgáltatás” kereteit teremti meg. Fenntartója alapvetően a helyi önkormányzat, esetleg egyház vagy gazdálkodó szervezet által alapított szervezet lehet.
Bevezetnék az oktatói teljesítmény mérését és versenyképes bérezést tűz ki a koncepció. Növelnék az oktatásba bevont gyakorlati szakemberek számát is. A tanulmányi eredményeket nemcsak záróvizsgával, hanem a képzés kezdetén és végén megírandó kompetenciateszttel is mérnék.
Célként tűzték ki a hallgatói rendszer újraszabályozását is, amelyet az érdekképviselet és a hallgatói szolgáltatások területére is kiterjesztenek. Az utóbbi rendszerét céges alapra kell helyezni – áll a dokumentumban.
Az agrár-felsőoktatásban elindulna a farmerképzés, és növelni szeretnék a jelentkezők arányát, viszont több szak egyesítésén is elgondolkodnak a képzések hatékonysága érdekében.
