Balassa Zoltán történész szerint több kassai dokumentumból is az derül ki, hogy nemcsak a korábbi Csehszlovákiában, hanem Magyarországon is elítélték Csatáry Lászlót. Ha ezt a levéltári adatok is alátámasztják, akkor az bizonyítékként szolgálhat a férfi ellen – írja a hvg.hu.
Csatáry Lászlót 1945-ben, Veszprémben letartóztatták, majd Pécsett 20 év börtönre ítélték, de már a tárgyalás előtt megszökött. Hogy ez miként sikerült neki, azt egyelőre homály fedi – mondta a kassai történész és újságíró. Eddig azt lehetett tudni, hogy Csatáry az orosz megszállás elől 1944-ben a német csapatokkal együtt menekült el Kassáról, majd a háború után hamis személyazonossággal, magát jugoszláv állampolgárnak kiadva Kanadába költözött.
Balassa Zoltán ugyanakkor az akkori csehszlovák hírügynökség archívumában talált egy 1945. június 24-i tudósítást, amely azt írta, hogy Veszprémben letartóztatták Csatáry László rendőrkapitányt. Eszerint viszont nem távozhatott 1944-ben Magyarországról. “Érdekes, hogy a letartóztatásról az akkori Magyar Távirati Iroda nem adott ki közleményt, ugyanakkor a veszprémi rendőrségen ebből az időből valamilyen erre vonatkozó iratnak léteznie kell ugyanúgy, mint a pécsi bíróságon, illetve levéltárban” – mondta Balassa.
A kassai történész szerint, Görög Arthur, a kassai Zsidó Tanács tagja és a gettó túlélője is megemlékezik Csatáryról az 1960-as években megjelent írásaiban. Ezekben is az olvasható, hogy Csatáryt 1945-ban Veszprémben letartóztatták, majd 20 év börtönbüntetésre ítélték Pécsen.
A 97 éves Csatáry László ellen a Simon Wiesenthal központ 2011 őszén tett feljelentést. A központ szerint Csatáry 1944-ben a kassai gettó parancsnokaként közreműködött közel 16 ezer zsidó deportálásában. A budapesti ügyészség júliusban házi őrizetbe helyezte Csatáry Lászlót és nyomozást indított ellene. A volt gettóparancsnokot július 31-én kihallgatták a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, Csatáry tagadta az ellene felhozott vádakat – írta a hvg.hu.
