Mintegy 110 ezer diák jelentkezett főiskolákra, egyetemekre, ötödével kevesebben, mint tavaly. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölte meg az állami ösztöndíjas képzési formát, valamint 82 661-en jelentkeztek nappali tagozatra. Levelezőt a felvételizők 23 százaléka választott, esti munkarendet és távoktatást pedig alig egy-egy százalékuk jelölt meg első helyen. Az idén a műszaki terület volt a legnépszerűbb az alap- és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezők körében, összesen 13 950-en jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki szakot. A második helyen a gazdaságtudományok képzési terület áll 11 421 jelentkezővel, míg a harmadikon a 9187 felvételizőt vonzó bölcsészettudományok.
A ponthatárokat várhatóan este nyolc órakor hirdetik majd ki, és a felvi.hu-n lesznek elérhetők, illetve böngészhetők majd a Facebookon is. Azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, az általuk megjelölt szakok ponthatárairól a hivatalos kihirdetést követően SMS-ben kapnak értesítést.
Fotó: Kummer János
A besorolási döntésről – azaz, hogy melyik intézmény mely képzésére kerültek be és hová nem – az Oktatási Hivatal július 24. után minden jelentkezőt levélben tájékoztat. Azokat pedig, akik sikerrel felvételiztek, az egyetem vagy főiskola is – szintén írásban – értesíti.
Az idei évben változás, hogy az elérhető felvételi pontszám 480-ról 500-ra módosul, az emelt szintű érettségiért 40 helyett 50 többletpont kapható, és a bekerüléshez legalább 240 pontot kell elérniük a felvételizőknek.
Mint többször megírtuk, a tavalyi 53 400 után 2012 szeptemberétől kevesebb, mint 34 ezer olyan elsős kezdi meg egyetemi, főiskolai tanulmányait, akinek száz százalékban fizeti az állam a tanulmányi költségét. Információink szerint a középiskolákban körében elég nagy a felháborodást keltett, hogy hirtelen, átmeneti idő nélkül így beszűkítették az államilag finanszírozott felvételi keretszámokat. A diákok és a tanárok véleményéről bővebben itt és itt olvashat!
Menet közben változtatták meg a játékszabályokat
A keretszámok módosítását az oktatási államtitkár június 26-án jelentette be, közölve: ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben kezdődő tanévben. Hoffmann Rózsa akkor elmondta, az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől. A módosítás értelmében 2400-zal több hallgatót vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus, hétszázzal az agrárhelyek száma; az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám. A változtatás érinti a külhoni kihelyezett képzéseket is, a magyar nyelvű szakokon négyszáz teljes állami ösztöndíjas helyet biztosítanak – közölte.
| Röghözkötés |
|
A kormány tervei szerint azoknak a hallgatóknak kell szerződést kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal szeretnék folytatni tanulmányaikat. A koncepció alapján a szerződés a hallgató és az állam között jön létre: utóbbi vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja ösztöndíj formájában, a hallgató pedig azt, hogy a diplomáját a megszabott időn – a képzési idő másfélszeresén – belül megszerzi, és a végzéstől számított húsz éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik. Ha tehát valaki három évig vett részt állami ösztöndíjjal támogatott képzésben, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia. A Magyar Szolidaritás Mozgalom ifjúsági tagozata július 9-én petíciót nyújtott át az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkárának – tudatja közleményében a szervezet. Hoffmann Rózsát arra kérték: az illetékes parlamenti bizottság vonja vissza a röghöz kötésre vonatkozó törvényt. Szerintük az állami ösztöndíjas hallgatók már előre megdolgoztak az ösztöndíjért: teljesítményük alapján bekerültek abba a szűk körbe, amelynek tagjai „ingyen” tanulhatnak – hangsúlyozza a Szolidaritás. Ezért nem tartják igazságosnak, hogy újabb feltételeket támasszanak velük szemben, s a szabad, határokon átívelő munkavállalásban korlátozzák őket. |
Hoffmann Rózsa szerint minderre azért volt szükség, mert a teljes állami ösztöndíjas keretre túljelentkezés van, míg az újonnan bevezetendő részösztöndíjas helyek egy része valószínűleg betöltetlen maradt volna. Hozzátette: hamisak azok az állítások, miszerint a kormány nehezítené a felsőoktatás elérhetőségét. Mint mondta, sok tízezer hallgató kerülhet be önköltséges formában az egyetemekre és főiskolákra, a kormány ugyanakkor fokozatosan át akar állni arra, hogy a hallgatók és családjuk is részt vállalnak a felsőoktatási képzés terheiből.
Ez utóbbi – a felsőoktatási hallgatók többségét kitevő – csoport igénybe veheti a Diákhitel 2-t, amely Hoffmann Rózsa szerint “komoly állami kamatgaranciával” fedezi az érintett hallgatók tanulmányait. Ennek – mint korábban írtuk – lényege, hogy az eddigi évi 400 ezer – szabadon felhasználható – hitelhez a hallgatók felvehetnek kizárólag a képzési díjukra még évi akár 800 ezer forintot. A hitelt átlagosan 8 százalékos kamattal kell visszafizetni, úgy, hogy a későbbi jövedelem 6-12 százalékát kell majd havonta fizetniük az adósoknak. Az állam lehetővé teszi, hogy a végzett hallgatókat a majdani munkáltatója támogassa azzal, hogy valamilyen kedvezménnyel (például adó- és járulékmentes juttatásként), átvállalhassa a törlesztési kötelezettséget.
„A felsőoktatás csődje”
Hiller István, az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője szerint a bejelentésnek az az oka, hogy az új felsőoktatási törvény által bevezetett részösztöndíjas képzési forma a jelentkezések alapján csődöt mondott. Erre a formára nem volt elég jelentkező, mert fizetni is kellett volna érte, és a röghöz kötési dokumentumot is alá kellett volna írni, így szinte senki sem választotta – fejtette ki. Hozzátette: ennek következtében sok ezer hallgatói férőhely maradt volna betöltetlen. Hiller István szerint a döntés ennek a kudarcnak a beismerése.
Az LMP szerint a felsőoktatási férőhelyek átcsoportosításáról szóló döntés a kormányzati “selejttörvényhozás” egyenes következménye. Osztolykán Ágnes úgy látja, egyértelmű volt, hogy a felvételizők nem vették be az “államilag támogatott részösztöndíjas képzésekről szóló mesét”, mert látták, hogy ezeket a magas tandíjakat nem tudják fizetni.
A Demokratikus Koalíció ugyancsak a bukás beismerésének minősítette a bejelentést, miszerint növelik az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyeket.
Adatok és számok
A kormányrendelet alapján a felsőfokú szakképzésre felvehető hallgatók létszámát 3500 főben határozták meg. Az alapképzésre felvehetők létszáma 31.750 lesz (a tavalyi 53 400 után), emellett részösztöndíjban 5550-en részesülhetnek. Ebből az agrár képzési területre felvehető hallgatók száma kétezer fő, részösztöndíjat százan kaphatnak; a bölcsészettudományi képzési területre 2700 hallgatót, a gazdaságtudományokra 250-et, az informatikaira 4550 hallgatót vehetnek fel, és részösztöndíjat kaphatnak 1500-an. A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területre felvehető hallgatók száma 1017, az igazságügyi, munkaügyi szakokra felvehetőké 200 a teljes állami ösztöndíjas kereten belül.
A műszaki képzési területre felvehető hallgatók száma 10.560, részösztöndíjat 2350-an kaphatnak, az orvos- és egészségtudomány képzési területre 3200-an juthatnak be, a keretet kiegészíti száz részösztöndíjas. A pedagógusképzés képzésre 1600, a sporttudományira 600 hallgatót vehetnek fel. A társadalomtudomány képzési területre vonatkozó számot ezerben rögzítették, a természettudományira felvehetőkét négyezerben, és további 1500 a részösztöndíjas hallgatók száma. A művészet képzési területre 740, a művészetközvetítésire 350 hallgató vehető fel. Az egységes, osztatlan képzésre felvehető hallgatók létszáma 2420.
| Pont Ott Parti |
| Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően idén is lesz Pont Ott Parti, ezúttal a Margitszigeti Atlétikai Centrum ad otthont a rendezvénynek; ingyenes koncertekkel, beszélgetésekkel, játékokkal, ajándékokkal várják a diákokat, és kihirdetik a ponthatárokat. |
Indul az albérletvadászat
A felvételi ponthatárok kihirdetésével elindul az egyetemisták és főiskolások albérletkeresése. A felsőoktatásban tanulók általában azokat a 1,5-2 szobás, főképp főbérlő nélküli lakásokat preferálják, amelyeket – várostól függően – havi 35-60 ezer forinttól tudnak bérelni – legalábbis ez derült ki az OTP Ingatlanpont felméréséből. Jellemző, hogy többen összeállva bérelnek lakást. Hogy melyek a fő szempontok a keresésnél, elolvashatja itt!
