Belföld

A könyvek árából összedobhatnánk a stadionokat

Tavaly pont annyit költöttünk könyvre, mint amennyibe a Puskás, a Fradi és a debreceni stadionok kerülnek. Minden hatodik fiatal funkcionális analfabéta, a felnőttek ötöde olvas el havonta egy könyvet. Nyit az idei könyvfesztivál.

Három év alatt, ha az inflációt is hozzászámítjuk, több mint 26 százalékkal esett vissza a magyarországi könyvpiac, de 2011-ben így is közel 60 milliárdos forgalmat bonyolított le. Ha ezt hirtelen átfordíthatnánk például stadionépítésre, akkor pont kijönne belőle a tervezett három nagyberuházás, a Puskás Ferenc Stadion fejlesztése (35 milliárd), a Fradi-stadion (12 milliárd) és a debreceni stadion (13 milliárd). Míg azonban a stadionokat az állam tervezi felépíteni és finanszírozni, a könyvforgalomhoz leginkább annyi köze van az államnak, hogy lenyúlja a forgalmi adókat. Igaz, ebben önmérsékletet tanúsít: a könyvek áfája még mindig csak 5 százalékos.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) adati szerint a könyvpiac aranykora 2008-ban volt, ekkor még 67,6 milliárd forintos volt a forgalom, se azelőtt, se azután nem volt tapasztalható ilyen magas érték. Az inflációval nem számolva is több mint 13 százalékos azóta a visszaesés, ami meglehetősen pesszimistává teszi a hazai kiadókat. (Hozzáteszem, 2011-ben még mindig több mint 12 ezer kötet jelent meg, s ezek összesen mintegy 35 millió példányban keltek el.)

Könyvfesztivál:
Mintegy 300 új kötettel, 350 programmal, félezer anyaországi és határon túli magyar, illetve több mint 60 külföldi szerzővel várja a látogatókat április 19. és 22. között a Millenárison a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Az idei díszvendég Claudio Magris olasz író és az északi országok lesznek.

A szervezők reményei szerint a rendezvény idén is eléri a tavalyi 61 ezres látogatottságot. 500 forint lesz a belépti díj, de ez a standoknál levásárolható.

A Könyvfesztivált Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője nyitja meg csütörtökön 15 órakor. Ezután Esterházy Péter beszélget az olasz díszvendéggel, majd Claudio Magris Tarlós Istvántól átveszi a Budapest Nagydíjat. (Laudációt mond: Grecsó Krisztián)

Fiatalok, olvasás

Pedig van remény, hiszen épp a gyermek-, és ifjúsági irodalom szárnyal. A KSH adati szerint 30,5 százalékkal többet költöttünk gyermekeink olvasmányaira 2011-ben, mint egy évvel korábban. (A könyvpiac e szegmense 1997-től indult el hódító útjára az egész világon, sokak szerint nem lehetünk ezért elég hálásak J.K. Rowlingnak, aki a Harry Potter-sorozattal visszavezette a gyerekeket az olvasáshoz.) Az MKKE arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a szédítő növekedés egy rossz statisztikai adat miatt „csak” 13-14 százalék, de ez is kiugró teljesítmény. Talán meglepő, de a magyar diákok háromnegyede olvas magától naponta. Ha tehát a gyermekeinket valahogy rá tudnánk venni, hogy felnőve se hagyják abba ezt, akkor talán meg lehetne fordítani a könyvpiac zuhanását.

Némileg árnyalja a képet a fiatalok olvasási szokásairól, hogy az úgynevezett PISA-felmérések szerint a 15 éves magyar tanulók 16,7 százaléka, azaz minden hatodik diák funkcionális analfabétaként hagyja el az általános iskolát. Ez még akkor is aggasztó, ha ehhez hasonló adatok jellemzik például Németországot (18,5 százalék), az Egyesült Államokat (17,6), Svédországot (17,4) vagy Svájcot (16,8), és jóval nagyobb arányban találunk ilyen diákokat a régiónk többi országában. A PISA „éltanuló országai” – mint Finnország, Kanada, Korea vagy Hongkong – viszont sikerüket többek között annak köszönhetik, hogy a leszakadók aránya 10 százalék alatt van.


A képre kattintva galéria nyílik a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapjáról
Fotó: Kummer János

Az Egri csillag örök győztes

És mi a helyzet a felnőttekkel? Egy 2010-es felmérés szerint a felnőtt lakosság közel fele tévénézéssel tölti szabadideje nagy részét, ezt követi a rangsorban a rádióhallgatás, majd az internetezés, a nyomtatott sajtótermékek és a könyvek olvasása. A válaszolók húsz százaléka tekinthető olvasónak (aki legalább havonta egy könyvet elolvas), és akik olvasnak, azok egyre intenzívebben teszik. Egy 2005-ös vizsgálat adatai szerint e tekintetben devalválódik a végzettség: az érettségizettek egyharmada, a diplomások egyhatoda nem tekinthető könyvolvasónak.

Az olvasásra nevelés éve kapcsán készült felmérésben rákérdeztek a kedvenc írókra is. E szerint a kedvenc írók Top 10-es listáját Jókai Mór vezeti, őt Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán és Rejtő Jenő követi, egyetlen külföldiként Agatha Christie szerepel a klasszikusok uralta élmezőnyben. Az első tízet ugyanakkor csak a válaszadók húsz százaléka jelölte meg, a továbbiakban rengeteg egyszázalékos eredmény van. Ezekbe az eredményekbe az elvárt válaszadói magatartás (az iskolában tanult klasszikus irodalom) is belejátszhat. A 2010-es olvasási élményeknél már jóval szélesebb a toplista skálája. Lőrincz L. László vezet (3,8 százalék) Danielle Steel előtt, de ott van Dan Brown, J. K. Rowling, Dallos Sándor és Stephenie Meyer is. A kedvenc olvasmány minden egyes olvasásvizsgálatban évtizedek óta az Egri csillagok, nem véletlenül nyerte meg a Nagy Könyv televíziós szavazást is Gárdonyi Géza műve.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik