Belföld

Megyénkben is lőnek és hurkoznak az orvvadászok

Felbecsülhetetlen eszmei értékű és több száz millió forintos anyagi kárt okoznak a vadorzók és orvvadászok évente az országban.

Szakemberek szerint e cselekmény visszaszorításában sokat segíthetne, ha szabálysértés helyett bűncselekménynek minősítenék, és szigorítanák a kiszabható büntetést. Az orvvadászokra a múlt héten a Magyarlukafa közelében elkövetett gyilkosság irányította a figyelmet

Az MTI által készített – a jelenség gazdasági vonatkozásait vizsgáló – körkép szerint ma jellemző a “megélhetési”, valamint az üzleti célú vadorzás, orvvadászat is; az előbbi elkövetői többnyire hurkokkal és kutyákkal “dolgoznak”, míg az utóbbiak jól szervezettek és a legmodernebb technikai eszközöket – például éjjellátó, GPS – alkalmazzák. A fegyveres cselekményeken belül meg kell különböztetni a teljesen illegális, valamint a “belső orvvadászatot”, amikor egy területen jogosan tartózkodó vadász folytat orvvadászatot.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, a vadorzásnak és az orvvadászatnak csak az 5-10 százalékára derül fény, s mivel jogszabályba ütköző cselekményekről van szó, nagyon nehéz megbecsülni az okozott kárt is, ami bizonyosan több százmillió forintra tehető. Hozzátette, az orvvadászat és a vadorzás elsősorban a nagyvadállományt érinti. A kár értékét nemcsak az ellopott hús, hanem az állatok tenyészértéke és a megölt állat agancsának, szarvának, agyarának, azaz a trófeának az értéke is növeli.

Az elnök közölte, az éves legális teríték további legalább 10 százaléka kerül az illegális elejtést végzők kezére. Egy nagyobb, 10 kilogramm fölötti agancsú gímszarvasbika elorzása többmilliós kárt is okozhat a vadásztársaságoknak. Az orvvadászok sokszor nagy tenyészértékű állatot hurkolnak vagy lőnek meg, azért, hogy vadhúshoz jussanak, melyet orgazdáknak vagy vendéglőknek adnak el.

Veszprém megyében felbecsülhetetlen eszmei értékű károkat okoznak a vadorzók, de az anyagi kár is sok millió forint évente – mondta a megyei vadászkamara elnöke, Pap Gyula. Nemrégiben egyetlen éjszaka alatt öt szarvasbikát lőttek ki orvvadászok. A megyében 62 vadgazdálkodási egység van, s folyamatosan érkeznek jelzések vadorzásról.

A HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. állami erdeiben 17 ezer hektár vadászterület található. Évente 1400 nagyvadat lőnek ki, ennek 1-2 százalékának megfelelő az orvvadászok által elejtett vad; ez elenyésző az ország más területein előforduló orvvadászathoz képest – mondta Tengerdi Győző vezérigazgató.

Vas megyében minden évben komoly károkat okoznak az orvvadászok, az engedély nélkül elejtett vadak száma elérheti az éves kilövési terv 10-15-20 százalékát, ennek értéke 10-50 millió forint is lehet – mondta Kenesei István, a megyei vadászkamara titkára. Itt civileket és vadászokat egyaránt érnek orvvadászaton, de már az Őrségben sem jellemző, hogy ez a cselekmény a megélhetést biztosítaná, sokkal inkább szól üzletről. Vasban 31 vadásztársaság, 10 földtulajdonosi társaság, 2 vadászati és 9 erdészeti részvénytársaság vadásztat. A területre a nagyvadak jellemzők.

A vadban az egyik leggazdagabb megyének számító Somogyban több fővadász is arról számolt be, hogy évtizedek óta megszokott jelenség az orvvadászat, becslések szerint a kilőhető vadak tíz százalékával károsítják meg a vadásztársaságokat. Akad, aki szerint megjelent az “adrenalinvadászat” is, amikor kifejezetten illegális vadászatra viszik a dupla izgalmakért jó pénzt fizető megbízót.

Török Istvánnak, a Tuskósi Vadászegyesület fővadászának tapasztalatai szerint a legtöbb orvvadász fegyverviselési engedéllyel és vadászvizsgával is rendelkezik, vagyis orvvadászó vadász. Sólyom Krisztián, a Hubertus Agráripari Bt. vadászati ágazatvezetője szerint nőtt a fegyverrel és a hurokkal történő orvvadászatok száma is az utóbbi időben.

Tolna megyében mindennapos az orvvadászat – mondta Király István, az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetének titkára. Becslések szerint az orvvadászok által elejtett nagyvadak száma legalább fele a megyében legálisan elejthető, több mint tízezer nagyvadnak, de vannak térségek, ahol ugyanannyi vad esik áldozatul az orvvadászatnak, amennyi a kilövési tervekben szerepel. Többnyire hurokkal, illegálisan tartott fegyverekkel ejtik el a vadakat, és jelentős a “belső orvvadászat”, amikor a vadásztársaságok tagjai lövik ki és lopják el a vadat.

A 64 vadászterületre osztott Tolna megyében az állatok vadgazdálkodási értékét figyelembe véve itt több száz millió forintos kárt okoznak az orvvadászok.

Baranyában több tízmillió forint évente a kár – mondta Gondos Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetének titkára. A hatvan vadásztársaság fele időről időre arról számol be, hogy évente egy-két millió forint körüli káruk származik az orvvadászok miatt. A jelekből ítélve az eltulajdonított vadak száma az utóbbi években emelkedett, de csak a “megélhetési orvvadászok” dolgoznak nagyobb intenzitással.

Zala megyében a becslések szerint eléri a százmillió forintot az orvvadászok által évente okozott kár összege. Nébel Szilveszter megyei fővadász elmondta: nagyon ritka a tettenérés, a bizonyítás, ezt az is nehezíti, hogy Zalában – amely Magyarországon a legtöbb világszínvonalú érmes nagyvaddal büszkélkedhet – kissé túlszaporodott a gímszarvas- és a vaddisznóállomány.

Itt ritkább az illegális trófeavadászat; gyakoribb, hogy a húsukért terítik le a vadakat. A hivatásos vadászok sokszor találnak olyan gímszarvast, amelynek az orvvadászok levágják a négy sonkáját, kimetszik a bőr alól a karajt, a tetem nagy részét pedig otthagyják. A nagyvadakat többnyire nem saját fogyasztásra, inkább illegális húskereskedelem miatt terítik le és darabolják fel. Egyfajta “valuta”, vagyis fizetőeszköz a drága vadhús – mondta a fővadász.

A 103 vadászterülettel rendelkező Pest megyében ugyanolyan “rossz” a helyzet, mint máshol az országban: a százmilliós nagyságrendű károkat okozó orvvadászok ellen nehéz fellépni – mondta Nagy István, az Országos Magyar Vadászkamara fővárosi és megyei szervezetének titkára, a megye vadászmestere. Kitért arra, várhatóan önálló bűncselekmény kategóriaként bekerül a Btk.-ba az orvvadászat, amiért többéves börtönbüntetés is kiszabható majd.

Nógrád megye erdős részeinek aránya 44 százalék körüli, duplája az országosnak. Itt jellemző a dróthurok, főleg ott, ahol nagy a szegénység. Dankóné Nagy Éva, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője közölte, az elmúlt egy évben ismertté vált esetek többsége Salgótarjánban vagy a város környékén történt. Őzgidát, vemhes szarvastehenet, vaddisznót ejtettek el így, fegyverrel is, hurokkal is. Hajas Péter Pál, a Nógrád Megyei Vadászszövetség titkára elmondta: jellemző, hogy az orvvadászok a lebukásukkor enyhe büntetéssel megússzák. Egy, az MTI-nek név nélkül nyilatkozó vadgazdálkodási szakember kifejtette: a vadásztársaságoknál előfordulhat belső orvvadászat is, azaz olyanok tulajdonítják el a meglőtt vadat, akik az elejtéshez minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, jogszerűen tartózkodnak fegyverrel a területen.

Győr-Moson-Sopronban az utóbbi években “nagyjából szinten maradt” az esetek száma – közölte Pintér Csaba, a megyei kormányhivatal földművelési igazgatója. Rendszeresen fordul elő engedély nélküli kilövés, de hurkozás is. Jelenleg egyetlen olyan ügyben folyik eljárás, ahol ipari módszerekkel végeztek orvvadászatot; ez bírósági szakban van.

Fejér megyében felbecsülhetetlen értékű eszmei és anyagi kárt okoznak az orvvadászok a 76 vadászterületen működő vadásztársaságoknak – mondta Pechtol Lajos megyei fővadász, a megyei vadászkamara titkára. A kár nagyságát jelzi, hogy egy 2009-ben elfogott társaságnál nyolcvannál több értékes trófeát, két mázsa fagyasztott vadhúst, hangtompítóval és céltávcsővel felszerelt lőfegyvereket, éjjellátó berendezéseket foglalt le a rendőrség.

Komárom-Esztergom megyében nincs nyoma orvvadászok jelentős tevékenységének, a vadászok általában illegálisan telepített hurkos csapdákkal találkoznak – mondta Lukáts Péter, a megyei vadászkamara elnöke.

Az Északerdő Zrt. vadászterületein évente 5-10 olyan eset van, amelynek ügyében érdemben feljelentést tudnak tenni, ezek kimutatható kárértéke 1,5-3 millió forint – közölte Szentléleki Tibor, a cég osztályvezetője.

A Mátrában, valamint a Bükk nyugati részén és a borsodi dombságon mintegy 55 ezer hektáron gazdálkodó Egererdő Zrt. területén évente öt-tíz alkalommal bukkannak az orvvadászat egyértelmű nyomaira – tájékoztatott Dobre-Kecsmár Csaba osztályvezető. Általában lemészárolt vagy csapdába esett vadakat, állatmaradványokat találnak, és minden esetben feljelentést tesznek a rendőrségen.

Bács-Kiskunban százmilliós nagyságrendű az orvvadászok által okozott kár – mondta Mészáros Attila, a megyei vadászkamara elnöke. Kiemelte: egyáltalán nem túlzóak azok a becslések, amelyek szerint országos szinten milliárdos nagyságrendű a kár. Szerinte komoly visszatartó ereje lesz elfogadása után annak a törvényjavaslatnak, amely az orvvadászatot bűncselekménnyé, a hivatásos vadászokat pedig hivatalos személlyé minősíti.

Csongrád megyében évente mintegy tíz esetre derül fény. Itt a vadállomány alapvetően “apróvadas” jellegű, túlnyomórészt nyúl, őz, fácán fordul elő. Emiatt jellemzően más fajtáját űzik az orvvadászatnak, ezek a vadak ugyanis akár hátizsákban, kis helyen is elférnek – mondta Hegyes Zoltán, az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetének elnöke. A megyében 63, vadászatra jogosult társaság van, s 120-130 hivatásos vadász dolgozik.

Békés megyére nem jellemző az orvvadászat elterjedése, az évek óta azonos, még éppen elviselhető szinten van – mondta a megyei kormányhivatal osztályvezetője, Valler Attila. Hozzátette: Békés megye apróvadakban gazdag terület, ahol az orvvadászok a nyulakat és a fácánokat próbálják illegálisan elejteni, agarak segítségével.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a vadászatra jogosult 68 szervezet összesen 470 ezer hektárnyi vadászterületen gazdálkodik. Szatmári Géza, a megyei kormányhivatal osztályvezetője elmondta: a vadászati morál jónak mondható; 2011-ben jogosulatlan vadászat miatt 6, a vadászat rendjének megsértése miatt 3 eljárás indult. Az előbbiek közül 3 ügyben szabtak ki vadvédelmi bírságot.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is milliós nagyságrendben okoznak kárt az orvvadászok – közölte Kiss B. Zoltán, a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdálkodók Szövetségének elnöke. A 31 vadásztársaságot tömörítő szervezet vezetője elmondta: tapasztalataik szerint településenként átlagban legalább öt orvvadász tevékenykedik, hurokkal ejtik el, vagy átalakított, megfúrt csövű, hangtompítóval is ellátott kispuskával lövik ki az állatokat. Főként mezei nyulak és őzek esnek áldozatul. Az orvvadászok többsége jól szervezetten követi el a bűncselekményeket.

Hajdú-Bihar megyében főként a Debrecen melletti erdőspusztai térségben okoznak komoly veszteséget az orvvadászok, akik elsősorban hurokkal őzeket ejtenek el – mondta Szendrei László, az agrárcentrum vadászati tanszékének oktatója, vadásztársasági elnök. Közölte, szinte nincs olyan tanya, ahol ne lenne légfegyver; sokan úgynevezett hegyes végű légpuskatölténnyel vadásznak illegálisan kisvadakra, főként nyúlra és fácánra.

Borsay Balázs hajdú-bihari vadászati felügyelő elmondása szerint évente mindössze húsz körüli a felderített ügyek száma a megyében, miközben – mint fogalmazott – egyre többen húsért járnak az erdőkbe. Sokan 22-es kaliberű, “kispuskával” vadásznak, de nagy károkat okoznak a hurokkal dolgozó orvvadászok is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik