Télen hideg van, alaptézis. A hideg azonban relatív fogalom, erről idén mindenképp igyekezett meggyőzni minket az időjárás. Februárban állandóvá vált a mínusz 15-20 fokos éjszakai hőmérséklet, ezzel pedig minden háztartásban jelentősen megnőtt a hőtermelésre fordított energiafogyasztás, legyen szó akár gáz-, fa-, vagy elektromos fűtésű berendezésről a lakóterünkben, bár ma már itt is több alternatíva létezik. Ha pedig sikerült nagy nehezen, súlyos pénzért kitermelni annyi meleget, hogy a lakásban ne kelljen a mamuszt sízoknival keresztezni, akkor érdemes utánanézni, hogyan tarthatnánk bent a celsiusokat.
Több faktort is figyelembe kell azonban vennünk, mielőtt elkezdjük paplannal körbevenni a falakat, kifúgázni az ablakkeretet, vagy hungarocellel kibélelni a fürdőszobát. A legfontosabb mérlegelendő szempontok között szerepel a belmagasság, milyen lakókörnyezetben élünk (társasház, családi ház, panel), annak is melyik részén, milyen szigetelőanyagot szeretnénk/érdemes használni és milyen rendszerű fűtésünk van.
A kiterjedt szomszédság előnyei
Szász János, a szigeteléssel és elektromos fűtési megoldásokkal foglalkozó fut.hu projektmenedzsere a Hír24-nek elmondta, a fűtés általában egy háztartás energiaigényének közel 60-70 százalékát teszi ki, így ennek racionalizálásával lényegesen csökkenthető a “rezsiköltség”. Fűtés tervezésénél viszont figyelembe kell venni, hogy önálló családi házról, vagy társasházi lakásról van-e szó.
A szakember szerint szigetelés szempontjából egyértelműen kulcskérdés, hogy a tömbépület közepén, vagy szélén helyezkedik el a lakóterület. Ha a tömb szélén van a lakás a falazata, akkor közvetlenül a külső mínusz 10-15°C-kal érintkezik, míg a belső lakások csak az ablak felőli falon számolhatnak olyan veszteséggel, mint a külső lakás. Ez még akkor is így van, ha a szomszédjaink egyáltalán nincsenek is otthon és lekapcsolták a fűtést is. Nem lehet ugyanakkor a szomszédra hosszú távon kalkulálni, mert bármikor üresen maradhat a szomszéd lakás és ez egészen más helyzetet eredményez.
Társasháznál sajnos nem az egyéni pénztárca kérdése a szigetelés. Ezért legtöbb helyen a fűtésszezon mindig nagy viszályokat eredményez a lakóközösségben – véli a szakember. „Szezononként 30-40 olyan megkeresésünk van, amikor a nem fizető lakók tartozása miatt veszélybe kerül a teljes közösség fűtésellátása, és az amúgy egyébként fizető lakók szeretnének egyéni fűtésrendszerre váltani”.
Hidegtalp effektus
A szigeteléssel foglalkozó szakember szerint a hideg padló az, ami legjobban rombolja a komfortérzetet. Ugyan ez a legkisebb felület a nyílászárókon kívül, mégis ez számít szinte a legtöbbet a felhasználók hőérzetében. Itt figyelni kell, hogy a megfelelő lépésálló szigetelést építsék be. Ezek többnyire vékony szigetelő anyagok (2-5 centiméter), viszont többnyire ugyanolyan értékkel rendelkeznek, mint a homlokzati szigetelőanyagok (nyilván drágábbak).
A megfelelő szigetelőanyag kiválasztásával kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy egy önálló épület, szigetelés nélkül (pl.: egyszerű, vakolt, 30 centiméteres téglafallal) akár 30-35 százalékkal olcsóbban kifűthető, ha kap egy minimum 8-10 centiméteres hungarocell szigetelést a homlokzaton. A szakemberek szerint ez télen nagyon jó, viszont nyáron kedvezőtlen hatásai vannak a külső meleg miatt. A hungarocellnél, a kőzetgyapot lényegesen jobb szigetelést biztosít, a papíralapú szigeteléssel pedig akár már alacsony energiaigényű, vagy passzívház kategóriájú otthont is lehet teremteni. Ez azt jelenti, hogy 10 centiméter papíralapú homlokzati szigeteléssel már közel 0,45W/négyzetméter az épület hő áteresztési tényezője (ez az oldalfalak szigetelésére vonatkozó érték, ami azt mutatja, hogy mekkora wattban a hőenergia veszteség 1 négyzetméter homogén felületen). Mivel a meleg levegő felfelé áramlik, a födémszigetelésnek (a tetőnek) nagyjából fele ekkora “U” értékűnek (azaz dupla olyan jó szigetelésűnek) kell lennie.
Az oldalfalak a födém és az aljzat szigetelése után a nyílászárók a hangsúlyosak, és ezek mind családi, mind társasházban a lakók feladatkörébe tartoznak (többnyire). Itt két hiba merülhet fel. Az egyik a felületi- a másik az illesztési tulajdonságaiból fakad a nyílászárónak. Ha egy üreges pozdorja ajtó, vagy csak egy szimpla üveges egyszárnyú ablak van, akkor nagyon hideg lesz bent is. Ezt azonnal cserélni kell. Persze vannak olyan megoldások, mint például az ablakszigetelő fólia, amik az üvegfelületeken viszonylag jó szigetelést biztosítanak. Ezzel ugyanis a belső oldalra még egy légréteget lehet képezni, így lényegesen jobb szigetelő tulajdonságokat elérni az ablakon. A rossz ajtón azonban már ez sem segít.
A nyílászárók másik rákfenéje, ha rosszul illeszkedik a tok és a szárny. Ilyen esetben nem arról van szó, hogy rossz az anyag, vagy nincs elég légkamra az ablaktokban, hanem huzatos a keret és így a kéményhatás érvényesül: áramlik a hideg alul (küszöb, vagy párkány) befelé és a meleg levegő fent kifelé. Ezeket a réseket tömíteni kell. A nyílászáró szigetelésről azt kell tudni, hogy akár 40 százalékát is kiteheti a hőveszteségnek, ami fele-fele arányban oszlik meg a felületen és a réseken. Viszont ezeket lehet a legegyszerűbben kezelni.
A belmagasság a technológia kiválasztásánál fontos. Egy konvenciós rendszer, ami levegőt melegít és a felfűtött levegő a termodinamikai törvényeknek engedelmeskedve felfelé áramlik (természetes úton, tehát nincs ventilátor), nem a legjobb megoldás 3-3,5 méter belmagasságúnál nagyobb lakásba. Egy 5 méter magas, galériás laktérben a plafonnál 28°C van, amikor 20°C a padlón. Ez az egyenetlenség pedig jelentkezik a fűtésszámlában is. Ilyenkor szerencsésebb infravörös hősugárzókban gondolkodni, vagy álmennyezetet csinálni, így a rezsi közelíteni fog egy átlag 2,7 méter belmagasságú lakáshoz (azaz körülbelül 30-40 százalékkal csökken).
Érdemes figyelembe venni, hogy egy vastag pokróc áráért már körbe lehet csíkozni a tokot és fóliát lehet tenni az ablakra, vagy ajtóseprűt az ajtóaljára, így ezeket a rögtönzött megoldásokat semmiképpen sem éri meg hosszútávon alkalmazni. Szivacsot csak duplatokos ablakba lehet tenni, tehát itt már duplán lehetőség van ablakonként maximum kétezer forintot elkölteni inkább a szigetelésre.
Fűteni leginkább ésszel érdemes
Ami a fűtést illeti, a hagyományos fűtési formák mellett több modern megoldás is szóba jöhet ma már. A kültéri vendéglátó tereken például egy forradalmian új rendszer érkezik hamarosan. Ezek infravörös sugárzóval felszerelt asztallábak, melyek huszonkétszer olcsóbban üzemelnek, mint egy gázüzemű kültéri hősugárzó – állítja a szakértő. „Ráadásul ezek a hőérzet szempontjából kardinális testrészt, a lábat fűtik, nem pedig az ember haját sütik le, mint a többi teraszfűtő berendezés. Ez a technológia mostanában érkezik meg hazánkba”. A napenergiára támaszkodó szolár rendszerek közül a napelemes megoldás elég drága, így arra leginkább külön ehhez kapcsolódó támogatások megpályázásával érdemes beruházni. A napkollektor egy melegvíz előállítására alkalmas rendszer. Ennek szervizigénye azonban 6-7 évente a csövek cseréjével jár, kevéssé racionális választás.
„Mai energiaárak mellett fájdalom, de a fafűtés a legolcsóbb” – véli Szász János, szigeteléssel foglalkozó szakember. „Egy jó vízteres fa-vagy pellet kazán a leggazdaságosabb. Mivel itthon a paksi és a százhalombattai erőmű szükség esetén ki tudja szolgálni az igényeket és fa mindig lesz, ezért hosszú távra fa, vagy elektromos alapú fűtésnek van jövője”.
