Január végén, de legkésőbb február elején leáll a BKV, ami egyet jelent a fővárosi tömegközlekedés összeomlásával, ha a cég nem jut hozzá a normatív támogatáshoz – erősítette meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Népszabadságnak.
Séta a BKV-sztrájk idején 2010. januárjában.
Fotó: MTI
A napilap csütörtöki számában megjelent cikk ismerteti, hogy a fővárosi önkormányzat képtelen előteremteni a – nemzetgazdasági miniszter javaslatára – decemberben bizonytalan ideig zárolt 32 milliárd forintos normatíva kieső összegét. Tarlós István főpolgármester rögtön jelezte, a főváros képtelen lesz ennyi pénzt kigazdálkodni a működésre fordítható 180 milliárdból.
A BKV pénzügyi helyzetének stabilitását célzó egyeztetések kapcsán a BKK arról tájékoztatta a Népszabadságot, hogy a tárgyalások kezdeti stádiumban vannak. Eddig a kapcsolatfelvételen és az előzetes szakmai egyeztetésen túl nem történt semmi. A két kijelölt tárgyaló – Szatmáry Kristóf államtitkár és Vitézy Dávid, a BKK vezetője – legkorábban ezen a héten ül először tárgyalóasztalhoz.
A találkozóra Vitézy Dávid részletes összefoglalóval készül, amelyben a főváros szűkös pénzügyi mozgástere mellett a megoldás lehetséges módozatait is részletezi, ez azonban sok újat nem tartalmaz, hiszen a főváros több mint egy évvel ezelőtt már készített egy 236 oldalas átalakítási koncepciót, amelyben 32 oldal kizárólag a finanszírozás lehetőségével foglalkozott – ismerteti a Népszabadság.
Közben a csütörtöki Magyar Nemzet arról számolt be, összesen 361 ezer bliccelőt büntettek meg a BKV ellenőrei tavaly Budapesten; az érvényes jegy és bérlet nélkül közlekedők összesen nyolcszázmillió forintnyi pótdíjat fizettek be.
A napilap ismerteti, hogy 2011-ben az alappótdíj összege 12 ezer forint volt. Ennek az összegnek csak a felét kellett befizetnie azoknak, akik a helyszínen rendezték a bírságot. Ezzel a lehetőséggel a bliccelők tíz százaléka élt, húsz százalékuk pedig harminc napon belül rendezte a tartozását. A társaság tapasztalata szerint a befizetők több mint háromnegyede él az utólagos bérletbemutatás lehetőségével.
A 2011-es összesítés még nem készült el, viszont 2010-ben összesen 1 373 933 000 utasa volt a budapesti járatoknak. A fővárosban 2011-ben a legtöbben a 2-es és a 3-as metróvonalon, valamint a 4-es és 6-os villamoson utaztak. A közlekedési társaság számításai szerint egy átlagos munkanapon a 3-as metrót 550 ezren, a 2-es metrót 350 ezren, a 4-es, 6-os villamost pedig 400 ezren veszik igénybe – olvasható a Magyar Nemzetben.
