Egészségügyi állapotukat tekintve a romák helyzete sokkal rosszabb, mint a többségi társadalomé, várható élettartamuk ez által jelentősen alacsonyabb. A cigány háztartások mérete és gyerekszáma meghaladja az országos átlagot, a három, vagy több gyermekes háztartások aránya megközelíti a 30 százalékot – derül ki egy új kutatásból.
Az előzetes adatok szerint a felmért felnőtt cigány lakosságnak csak töredéke szerzett középfokú végzettséget, a 16 év feletti roma lakosság 17 százaléka még a 8 általánost sem fejezte be. Az érettségizettek száma mindössze 5 százalék, a diplomásoké 1 százalék. Az alacsony képzettségi szintből következik, hogy a roma lakosság rendkívül rossz foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik, a háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs. A roma háztartások felében legalább egy munkanélküli, 16 százalékában pedig több munkanélküli is él. Az előzetes adatok szerint a megkérdezett felnőtt, roma származású személyek aktivitása jelenleg elmarad szüleik munkavállalási aktivitási jellemezőitől.
A roma emberek munkavállalási mutatóit tekintve azt láthatjuk, hogy a legkevésbé iskolázottak kétharmada, míg a legalább szakképzettséggel rendelkezők 90 százaléka dolgozott már életében. Csak a szakképzettséggel rendelkezők körében haladja meg az 50 százalékot azoknak az aránya, akiknek rendszeres vagy alkalmi munkája van. A tanultabb romák munkavállalási rátája közelíti az ország egészére érvényes foglalkoztatottsági rátát, számuk azonban rendkívül alacsony. A képzettebb romák töredéke dolgozik csak jelenleg, annak ellenére, hogy korábban már megjelentek a munkaerőpiacon.
Reális becslés szerint jelenleg mintegy 750 ezer roma él Magyarországon, a legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon. A kutatások alapján megállapítható: minél nagyobb egy település mérete, annál feszültebb a hangulat roma és nem roma lakosok között.
A kutatást végző Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet a 16-64 év közötti roma származású népesség képzettségét, foglalkoztatási mutatóit, családi viszonyait vizsgálta. A kutatás tervezését nehezítette, hogy az elmúlt 5 – 10 évből semmilyen megbízható nyilvántartás nem állt rendelkezésre a cigánynépesség területi és településnagyság-szerinti megoszlásáról. A részletes elemzéseket tartalmazó záró tanulmány ősszel fog megjelenni, de a kutatás előzetes adatai sok mindenre engednek következtetni.
A kutatásokra vonatkozó gyorsjelentések a cigány, roma népességre vonatkozó előzetes adatokkal elérhetőek az Intézet honlapján.
