A politikus elmondta, erre azért van szükség mert a már felállt új hatósági és vezetési struktúrában nem működhetnek a médiumok a jelenlegi szabályozás mellett. A jogszabály egyik fideszes előterjesztője leszögezte: a médiatörvény a már elfogadott médiaalkotmánnyal együtt látja el a terület szabályozását. A médiatörvény elfogadása esetén az 1996-os médiatörvény és az 1986-os sajtótörvény is hatályát veszti majd.
Rogán hangsúlyozta: amíg a médiaalkotmány a területre vonatkozó normák gyűjteménye, addig a médiatörvény négy területen szabályozza a médiaszolgáltatásokat: ezek a tartalomszabályozás, a piacszabályozás, a közszolgálatiság és a hatósági kérdések. A négy területen sorrendben szigorúságot, határozottságot, hatékonyságot és átláthatóságot vár a jogalkotó – tette hozzá.
Az előterjesztő kormánypárti politikus hangsúlyozta: a piacon a sokszínűség fenntartása a cél, de mindezt a túlzott piaci koncentráció megakadályozásával szeretnék elérni, hogy ne legyen egy-két gazdasági csoport kezében túl jelentős piaci erő. Újdonság az új törvényben a műsorkvóták bevezetése: például a rádiók 25 százalékban magyar zenét lesznek kötelesek játszani.
A közszolgálatiság területén a legfontosabb célja a kormánypártoknak, hogy megszüntessék a párhuzamosságokat, vagyis ne legyen többszörös infrastruktúra egy-egy tartalom előállításánál. A két közszolgálati televíziónál például azonos tartalmi bázisból készítenék a híradót, de más súlyok mentén, tehát nem teljesen azonos tartalommal.
Rogán hozzátette: a törvényben szerepel a normatív finanszírozás lehetősége is, hiszen a cél, hogy a közsszolgálati médiumok ne legyenek rászorulva piaci forrásokra. A fideszes politikus szerint “nem jó dolog” ha kösszolgálati médiumok piaci versenyre vannak kényszerítve. A szakpolitikus elismerte, hogy a közmédiumoknak nézettségben, hallgatottságban, vagy látogatottságban nem a piacvezetőkkel kell versenyezniük, hanem minőségi tartalom nyújtásával kell felvenniük a küzdelmet a piaci szereplőkkel.
A médiatörvény parlamenti vitájával kapcsolatban Rogán leszögezte: nem rövid a rendelkezésre álló négy hét és szerinte változhat még a jogszabály de “nem lobbiérdekek, hanem elvi érvelések mentén.” A kormánypárti politikus hozzátette: valószínűleg egy év múlva kis mértékben, de újra módosítani kell majd a médiatörvényt az addigi tapasztalatok alapján.
