Belföld

Megorrolhat ránk Kína

Beárnyékolhatja a kitűnő kínai-magyar kapcsolatokat a dalai láma szeptemberi budapesti látogatása, a szakértő szerint azonban retorikai ellenzésen túl nem kell „szankciókra” számítanunk. A Fidesz még nem döntött, milyen szinten fogadják a 75 éves vallási vezetőt, aki négy napot tölt majd Magyarországon és a boldogság művészetéről fog előadást tartani.

A dalai láma szeptemberre tervezett budapesti látogatása keretében előadást tart majd a buddhizmusról, nyilvános tanítás keretében szól a boldogság művészetéről és ellátogat a Parlamentbe is – közölték a szervezőbizottság tagjai.

Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma, Tibet száműzetésben élő vallási vezetője szeptember 17-e és 20-a között látogat Magyarországra. A látogatást öt éve szervezik, az előkészületek a dalai láma betegsége, illetve a 2008-as tibeti zavargások miatt is elhúzódtak. Dolma Haraszti, a szervezőbizottság tagja elmondta: abban, hogy a dalai láma elfogadta a mostani meghívást, közrejátszott, hogy több magyarországi vallási közösség közösen hívta meg.

Kínának nem fog tetszeni

A száműzetésben élő tibeti vallási vezető külföldi látogatásai rendszerint heves nemtetszést váltanak ki a Tibetet uraló kínai kormány részéről. „Hogy Magyarországgal szemben milyen lesz a kínai reakció, az attól függ, hogy hazánkban milyen szinten fogadják majd a vallási vezetőt” – mondta az fn.hu-nak Matura Tamás. A Magyar Külügyi Intézet Kína-szakértője szerint ugyanis minél magasabb szinten találkoznak a lámával, annál érzékenyebb reakcióra számíthatunk Pekingtől.

A szakértő ezzel együtt nem számít a retorikán túlmenő ellenlépésre. „A magyar-kínai kapcsolatok kitűnőek mind gazdasági, mind kulturális vonalon, ennek továbbfejlesztésére pedig mindkét országban megvan a hajlandóság” – hívta fel a figyelmet Matura Tamás.

Lapunk megkérdezte Németh Zsoltot, a külügyi bizottság eddigi fideszes elnökét, akit a Külügyminisztérium leendő államtitkáraként emlegetnek. A politikus megerősítette, hogy a kínai kapcsolatok nagyon jók és a dalai láma látogatásának összhangban kell lennie ezzel a kapcsolatrendszerrel. „Az új kormányzatnak majd az első kérdések között kell döntenie erről” – fogalmazott Németh Zsolt.

Bejárta a világot

A dalai láma a ’90-es évek során többször is ellátogatott Magyarországra, utolsó alkalommal 2000-ben. A tibetiek vezetője folyamatosan járja a világot, 2010-ben négy kontinens közel tucatnyi városában – New Yorktól Tokióig – tart tanításokat rendszerint 8-10 ezer ember előtt.

Bár idén júliusban ünnepli 75. születésnapját, a dalai láma bátran használja a fiatalok által kedvelt, divatos közösségi honlapokat: fenn van a Twitteren, naponta frissülő Facebook profiljának pedig közel 450 ezer rendszeres olvasója van.

A dalai láma

A XIV. dalai láma Tibet vallási és világi vezetője. 1935. július 6-án született a kelet-tibeti Takcerben egy földműves család gyermekeként. Két éves korában a Lhamo Dhondup néven született gyermeket a XIII. Dalai Láma, Thubten Gyatso reinkarnációjaként ismerték fel. A Dalai Lámákat Avalokitésvara, vagy tibeti nevén Csenrézig, az Együttérzés boddhiszatvájának megtestesüléseként, Tibet védőszentjeként tisztelik. A boddhiszatvák megvilágosodott lények, akik a nirvána helyett az újraszületést választották, hogy az emberiséget szolgálják.

1959-ben, miután tíz éven keresztül próbált egyezségre jutni a hazáját megszálló kínai vezetőkkel, elmenekült Tibetből. 1989-ben Tibet függetlenségéért vívott erőszakmentes harcáért Nobel-békedíjjal tüntették ki.

tőkést lemondja?

A dalai láma mégsem látogat ősszel Romániába az Evenimentul Zilei című román napilap hétvégi internetes kiadása szerint. Az indiai száműzetésben élő buddhista vallási vezetőt meghívó Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtóirodájának ugyanakkor nincs tudomása a szeptember 23-24-re tervezett utazás elmaradásáról. Tőkés László április közepén jelentette be, hogy a dalai láma elfogadta meghívását, és szeptemberben kétnapos látogatást tesz a Székelyföldön. Röviddel Tőkés bejelentése után a bukaresti külügyminisztérium közleményben hangsúlyozta, hogy a román hatóságok nem hívták meg a dalai lámát romániai látogatásra, Bukarest pedig „egyetlen, szuverén és területileg egységes Kína létezését ismeri el, amelynek Tibet is része”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik