Belföld

Nincs menekvés a pártpropaganda elől

Hétfőtől bármelyik jelölt vagy jelölőszervezet megkaphatja adatainkat – némi fizetségért cserébe. A rendszer ugyanakkor visszaélésre is lehetőséget ad, ráadásul a gazdagabb pártok előnyt élveznek. A magyar törvények szerint a választópolgár nem „tilthatja le” adatainak kiadását, pedig az adatvédelmi biztos szerint ezt a lehetőséget biztosítani kéne.

A választást megelőző 20. naptól (azaz március 22-től) a választási törvény lehetőséget biztosít a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név- és lakcímadataihoz való hozzájutáshoz, hogy a pártok az országgyűlési választás kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat. Az adatokat a jelölteknek és a pártoknak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH), illetve a helyi jegyzőtől kell igényelniük, és fizetniük kell érte.

A névjegyzék kiadása nem aggályos

A választási eljárás tisztaságának legfőbb kritériuma, hogy – egy momentumot, a szavazás titkosságát kivéve – a teljes folyamatnak teljesen transzparensnek kell lennie. Ennek része az is, hogy a névjegyzéket közszemlére kell tenni (a szavazás napja előtt 60 nappal), tehát minden érdeklődő választópolgár végiglapozhatja. A pártok ugyanezeket a nyilvános adatokat vásárolhatják meg, csak felhasználóbarátabb formában. Mivel ezen nem szerepel a választópolgárok pártszimpátiája, ennek kezelése még nem vetne fel különösebb aggályokat – véli László Róbert.

A Political Capital választási szakértője szerint az adatkezelési problémát az okozza, hogy a jegyző a szavazást két hónappal megelőzően kifüggesztett névjegyzék másolatát bocsátja a pártok rendelkezésére, így azon olyan polgárok személyes adatai is szerepelhetnek, akiknek választójoga a névjegyzék közszemlére tétele óta megszűnt (meghaltak, elköltöztek, elveszítették választójogukat). Az ő adataik további kezelése már nem felel meg a célhoz kötöttség adatvédelmi törvényben foglalt követelményének.

Nem tagadhatjuk meg adatainkat

A TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője szerint viszont meglehetősen súlyos aránytévesztést jelent a jogszabály, amikor tiltja, hogy az adatalany választójogú állampolgár kifejezett kérésére ne lehessen az adatait továbbítani. „A magyar jogfelfogás az adatvédelmet annak aktív oldalánál ragadja meg, és információs önrendelkezési jogként kezeli elsődlegesen. Ennek lényege, hogy mi magunk dönthessük el, hogy megadunk-e adatokat magunkról vagy sem. Ezt természetesen lehet, és egy normális demokráciában kell is korlátozni az alkotmányos kötelezettségek teljesítése érdekében” – hangsúlyozta Hüttl Tivadar.

A szakértő példaként említette, hogy mivel adókötelezettség van, ezért az APEH egy csomó személyes adatunkhoz hozzáférhet. „A választójog ellenben nem kötelesség, hanem jogosultság, ezért nem tartom indokoltnak, hogy itt is kötelező jellegű legyen az adatszolgáltatás”. Hüttl Tivadar szerint van egy nagyon fontos és indokolható szempont: a közügyekben való részvétel lehetőségének fontossága. Választások 4 évente vannak, ez azon ritka alkalmak egyike, amikor beleszólhatunk az ország alapvető ügyeibe, ezért megengedhető az a vélelem, hogy kifejezett tiltakozás hiányában az emberek meg akarják ismerni a pártok elképzeléseit, s ez alapján dönthessenek a választásokon. Ezt a szempontot méltányolva az adatvédelemben ismert ún. opt out rendszert tartja a TASZ is jónak (akárcsak az adatvédelmi biztos). Eszerint aktív, kifejezett tiltakozás esetében legyen lehetőség korlátozni a Központi Hivatal adatszolgáltatását. Külföldön is ez az általánosan bevett megoldás.

„Probléma, hogy a pártok olyan választópolgárok adataihoz is hozzájuthatnak – igaz, nem jogszerűtlenül –, akik kifejezetten megtiltották adataik kiadását. Ez azért fordulhat elő, mert a vonatkozó törvény szerint ugyan jogunkban áll adataink kutatási vagy marketing célú továbbadását letiltani, ez azonban a politikai célú adatszerzés ellen nem nyújt védelmet” – ad hangot aggályának László Róbert, a Political Capital szakértője is.

A gazdagabb pártok előnye

Hüttl Tivadar lapunk kérdésére elmondta: a gazdagabb pártok előnyösebb helyzetben vannak. „Tekintettel arra, hogy itt nem a pártok érdekeiről és jogairól van szó, hanem arról, hogy a választópolgárok megfelelő tájékozottság birtokában hozhassanak döntést, indokolható lenne, hogy ez ingyenes legyen, és a pártok egyenlően férjenek hozzá az adatokhoz. Nyilvánvaló, hogy valami ésszerű korlát ebben az esetben is kell, mert adatbiztonsági megfontolások miatt az is aggályos, ha bármilyen párt hozzáfér. Mivel itt egy központi, országos nyilvántartásról van szó, csak annak a pártnak az esetében indokolt a hozzáférés, aki országos listát állít” – véli a TASZ programigazgatója.

Az adatvédelmi törvény egyik legalapvetőbb szabálya a célhozkötöttség: az adott adatot kizárólag arra lehet használni, amire az adatkezelésre felhatalmazó jogszabály engedi. Jelen esetben a választás előtt, a két forduló között van mód ezeket az adatokat használni, utána törölni kell. Ahhoz, hogy a pártok saját adatbázist építsenek, külön, önkéntes és tájékozott hozzájárulásra van szükség: pontosan meg kell mondani, hogy ki, mit miért, meddig akar kezelni, mire használja. „Sajnos ennek ellenőrzése problémás. azért is ellenőrizhető nehezen, mert a pártoknak egy időben rendelkezésükre áll a szimpatizánsok adatbázisa, mely akár további sokszázezer választópolgár adatainak birtoklását jelenti. Így az egyes név- és lakcímadatok vonatkozásában igen nehezen kimutatható, hogy az adat melyik adatbázisból származik” – fogalmazott Hüttl Tivadar az fn.hu-nak, hozzátéve, hogy ha valaki nem adta meg az adatait és ennek ellenére kampányidőszakon kívül kap kéretlen leveleket, az megfelelő jogi elégtételt vehet.

Az adatvédelmi biztos is az opt-out rendszer mellett

Jóri András a pártok választási kampánnyal összefüggő adatkezeléséről kiadott biztosi ajánlásában már felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy a jövőben fontolja meg az úgynevezett opt-out szabályozás bevezetését, azaz a választópolgárnak legyen lehetősége megtiltani, hogy a pártok a kapcsolatfelvétel céljából lakcímadatait megkaphassák. Az adatvédelmi biztoshoz az elmúlt választások idején többe panasz érkezett a lakcímadatokkal összefüggésben. A kereskedelmi célból végzett direkt marketing tevékenység esetében a letiltásra lehetőség van – hívja fel a figyelmet Jóri András.

Az adatvédelmi biztos lapunk kérdésére adott válaszában kifejtette: mivel előfordulhat, hogy valaki csak kereskedelmi célú reklámküldeményt vagy kizárólag a pártok választási programjával kapcsolatos küldeményt kíván fogadni, az lehetne az ideális megoldás, hogy az állampolgár külön nyilatkozatban tilthassa meg a politikai tartalmú anyagok postázását, vagy a hagyományos üzletszerzés céljából történő adatigénylést.

Ez a megoldás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak is: tizenhárom európai országban a választópolgárok különböző módokon megtilthatják, hogy a nemzeti népesség-nyilvántartások adataikat politikai kampányok céljára kiadják.

A lakcímlistát a pártoknak a szavazás napján meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak, tehát legkésőbb 2010. április 25-én kell megsemmisíteni, az arról készült jegyzőkönyvet pedig 2010. április 28-ig kell átadni. Arra, hogy a pártok nem tartják meg az adatokat, a törvény betartásának kötelezettsége a garancia – hangsúlyozta az fn.hu-nak Jóri András.

mennyibe kerül a nevünk?

A díjfizetés mértékéről a 10/1998. (akkori) belügyminisztériumi (BM) rendelet rendelkezik: e szerint a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként, korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) elektronikus adathordozón fejenként 3,30 forintba kerül, papíron 5,40 forintba, míg öntapadós etiketten 6,40 forintba. Az adatokért a tavalyi európai parlamenti választáskor is ugyanennyit kellett fizetni. A közszemlére tett névjegyzék másolatát az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől is kérhetik a jelöltek és a pártok szavazóköri bontásban. Az adatokat szintén csak március 22-étől kaphatják meg. A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10,20 forintba kerül, ez sem változott tavalyhoz képest.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.