A megemlékezések sora délelőtt a Vértanúk terén kezdődött meg. Nagy Imre szobránál Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, Bajnai Gordon miniszterelnök és Pálffy Ilona, az Alkotmánybíróság főtitkára helyezte el a közjogi méltóságok közös koszorúját. Virágokkal emlékeztek a mártírokra Nagy Imre hozzátartozói, a politikus nevét viselő alapítvány és társaság képviselői, az 56-os szervezetek, a kormány több tagja, valamint szocialista és szabad demokrata politikusok.
Megemlékezés a Hősök terén (MTI)
Az események a Hősök terén folytatódtak, ahol az újratemetést az évfordulón térinstallációval idézik fel. A Hősök Emlékkövénél a közjogi méltóságok koszorút helyeztek el. Megemlékezést tartottak a Kozma utcai Kisfogházban is, ahol annak idején kivégezték Nagy Imrét és társait. Bajnai Gordon miniszterelnök az udvaron az 1956 után kivégzettek, Boross Péter volt kormányfő pedig az 1945 és ’56 között kivégzett mártírok emléktáblájánál helyezett el virágot.
A rendszerváltás jelképe
Szili Katalin kedd reggel a mártírok emlékére virágot helyezett el a rákoskeresztúri Új köztemetőben, a 301-es parcellában. Sólyom László köztársasági elnök délután helyezte el a megemlékezés virágait a sírkertben, először a 300-as parcella emlékkövénél, majd Nagy Imre és a névtelen áldozatok sírjánál Ezután Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József sírjánál rótta le kegyeletét.
Gyertyagyújtás a Széna téren (MTI)
Sokan rótták le kegyeletüket virágokkal, gyertyagyújtással a mártírok emléke előtt kedden a fővárosi ötvenhatos emlékhelyeken. Nagy Imre miniszterelnök és vádlott-társai, Maléter Pál, a forradalom honvédelmi minisztere és Gimes Miklós újságíró halálos ítéletét 1958. június 16-án hajtották végre. A holttestek kihantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg.
Az 1989. június 16-i újratemetés a rendszerváltás jelképes eseménye lett. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, egykori 56-os államminisztert, Maléter Pált és Szilágyi Józsefet, Nagy Imre egykori titkárságvezetőjét 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1958-as vádak alól.
A “világ borzongva nézte” a szovjet tankokat
Magyarországon kedden arra emlékeztek, hogy húsz évvel ezelőtt temettek el egy hőst, s vele együtt a kommunizmust. Az igazság győzedelmeskedett – írta a Foreign Policy amerikai politikai magazin legfrissebb számában Michael Meyer, aki 1989-ben a Newsweek kelet-európai irodavezetője volt. A szerző szerint Nagy Imre – hasonlóan ahhoz, ahogy Alexander Dubcek 1968-ban Csehszlovákiában – emberi arcot akart adni a szocializmusnak.
A világ borzongva nézte, ahogy szovjet tankok gördültek be Budapestre, hogy leverjék a demokrácia veszélyes kísérletét. Több mint 2 ezer magyar meghalt, 200 ezren külföldre menekültek. Magyarországon 33 évvel később győzött a forradalom, és az ország visszanyerte jogos helyét a szabad világban.
A keddi The New York Times és a The Washington Post on-line kiadásában az AP hírügynökség budapesti tudósítását közölve számolt be a Nagy Imre-emléknapról. A tudósítás szerint húsz évvel ezelőtt a magyarok végre megemlékezhettek 1956-os szovjetellenes forradalmuk kivégzett vezetőiről, ami fordulópont volt a szabadsághoz vezető úton.
Sólyom László a mártírok sírjánál (MTI)
Eltemették a kommunizmust
A szerző felidézte, hogy 1989. június 16-án legalább 250 ezren vettek részt Nagy Imre és társai ünnepélyes újratemetésén. Az eseményt a rádió és a televízió élőben közvetítette a Hősök teréről; az ország kommunista vezetése, valamint a demokratikus ellenzék előtte már tárgyalásokat kezdtek a demokráciába történő átmenetről.
Akkor nemcsak Nagy Imrét temették, hanem egy korszakot és egy politikai rendszert is – idézte a szerző Rainer M. János történészt, az 1956-os Intézet főigazgatóját, aki szerint senki nem számított rá, hogy az esemény pszichológiai fordulópont lesz. A The Washington Post két fotót is közölt a keddi budapesti megemlékezésekről. Az egyiken Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hajt fejet a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 20. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Nagy Imre szobornál; a másikon a katonazenekar zenésze trombitál a Nagy Imre szobornál rendezett megemlékezésen.
Szobrot emeltek Maléter Pálnak
Maléter Pál 1956-os honvédelmi miniszter szobrát a fővárosban, a nevét viselő katonai laktanyában állították fel. Az avatáson beszédet mondott Szekeres Imre honvédelmi miniszter, megjelent Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, több országgyűlési képviselő, katonai méltóságok és Gyenes Judith, Maléter Pál özvegye. Maléter Pál részt vett a szovjet hadsereg Magyarországról történő kivonásáról kezdett tárgyalásokon. 1956 november 3-án este a tököli szovjet bázison Szerov tábornok, a KGB vezetője letartóztatta.
1958. június 15-én Budapesten a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa koncepciós perben szervezkedés kezdeményezése és vezetése, zendülés, valamint hazaárulás hamis vádjával halálra ítélte. Az ítéletet másnap hajnalban, 1958. június 16-án végrehajtották. Az 1956. november 4-ei agresszióban eltiport ország nem akarta elhinni, hogy a forradalom hőse meghalt, ezért fogságból való kiszabadulásáról hamarosan legendák születtek. Sokan hitték, hogy a felkelők élén a hegyekbe vonult, hogy megszervezze az ellenállást, és megmentse a forradalmat.
