Kiszivárgott hírek szerint az MSZP elnöksége támogatná Bajnai Gordont a miniszterelnöki posztra. A Gyurcsány Ferenchez közel álló, párton kívüli gazdasági miniszterről állítólag már az SZDSZ-szel is egyeztettek. Az Index értesülései szerint szombaton este többségben voltak azok az SZDSZ-es ügyvivők, akik nem akarják megszavazni Bajnait. A liberálisok pénteken még azt mondták: vagy Bokros Lajos, vagy előrehozott választások lesznek.
(A szombati egyeztetésekről, Gyurcsány Ferenc lemondásáról, és Bajnai Gordon jelöléséről itt olvashat részleteket!)
Ki is Bajnai Gordon?
Bajnai Gordont Gyurcsány Ferenccel évtizedes barátság köti össze. Jelenleg fejlesztési miniszterként szolgál a Gyurcsány-kormányban, korábban fejlesztéspolitikai kormánybiztos volt. A politikusa ténykedése előtt üzleti villámkarriert futott be, öt évig volt a Wallis Rt. igazgatója, pályáját együtt kezdte Gyurcsánnyal a Creditum pénzügyi tanácsadó cégnél.
A Hajdú-Bét ügy előkerült már akkor is, amikor Gyurcsány kormánybiztossá nevezte ki, s egyes médiumok máris elővették a régi ügyet. A Hajdú-Bét felszámolásáról 2004 elején döntött a Wallis, ekkor már több éve Bajnai volt a vezérigazgatója. A pórul járt beszállítók egy évekig abban reménykednek, hogy hozzájutnak az általuk 5,5 milliárd forint nagyságúra tartott követeléseikhez, de hiába.
Karsai József, szókimondásáról ismert szocialista képviselő az Index információi szerint korábban (még 2006-ban) azt kérdezte a frakcióvezetéstől, hogy majd megkérdezheti-e Bajnaitól, ő és az apja mikor adja vissza azokat a milliárdokat, amelyeket elloptak a Hajdú -Bét ügyben. Karsai az Index szerint egy olyan parasztot megemlített, aki “Bajnai miatt akasztotta fel magát”.
Bajnai Gordon életrajza
Bajnai Gordon 1968. március 5-én született Szegeden. Közgazdász diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerezte 1991-ben.
1991 és 1993 között a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa volt. 1993-ban, Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál volt szakmai gyakorlaton, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. tanácsadójaként dolgozott 1994-ig. 1995 és 2000 között a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, majd 29 évesen már vezérigazgató-helyettese volt. Közreműködött a Richter, a Mol, a Matáv, az OTP és más kibocsátók tőzsdére vitelében.
2000 és 2005 decembere között a Wallis Rt. vezérigazgatója volt. 2001-től 2004-ig a Graboplast Rt. igazgatósági tagja, 2003-tól 2005-ig a Rába Rt. igazgatóságának tagja volt. 2006 januárjától júniusig a Budapest Airport Zrt. elnöke, 2003-tól 2006 júniusáig a Zwack Rt. felügyelő bizottságának tagja, 2006 márciusától júniusig a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át. 2006. júniusától fejlesztési kormánybiztos. 2007 július 1-től – miközben fejlesztési kormánybiztosi feladatait továbbra is ellátja – önkormányzati és területfejlesztési, 2008. május 15-től (a tárca nevének megváltozása miatt) nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Két gyermek édesapja.
Oszkó lenne a pénzügyminiszter
A kiszivárgott információk szerint Oszkó Péter, a Deloitte Zrt. nagy adótanácsadó cég elnöke, a nagyvállalkozások ismert érdekvédője, a jórészt nagyvállalatokat tömörítő Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnökségének tagja lehet a következő pénzügyminiszter.
A Reformszövetség adómunkacsoportjának vezetője is ő volt, s részt vett tavaly a négy nagy adótanácsadó cég adócsomagjának kidolgozásában is (sőt, az FN információi szerint meghatározó szerepe volt abban). E két csomag egyébként feltűnően hasonlít egymásra, mindkettő alapvetően a magánszemélyektől a vállalkozások, illetve a szegényebbektől a tehetősebbek felé áramoltatná a jövedelmeket, s hangsúlyosan érvényre jutnak bennük a nagyvállalatok érdekei.
A 18. név
Bajnai egyébként egy héten belül a 18. név, aki felmerül miniszterelnökként. Gyurcsány Ferenc múlt szombaton, a tisztújító kongresszuson jelentette be: távozni kíván, hogy a – mint fogalmazott – bizalmi válságot kezelje.
Elképzelése szerint konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktattatná meg magát, amihez viszont szükség van egy többséggel bíró miniszterelnök-jelöltre.
Veres, Gyurcsány, Bajnai (Fotó: MTI)
Bokros – már nem vállalná
Mivel az MSZP jelenleg kisebbségben kormányoz, vagy az MDF, vagy az SZDSZ támogatását meg kell nyerniük. Az MDF, majd később az SZDSZ is Bokros Lajost ajánlotta, a Horn-kormány pénzügyminiszterét azonban az MSZP nem tudta elfogadni.
Bokros pedig most szombaton már úgy nyilatkozott: ezek után nem vállalná a jelölést.
Újra felvetődött nevek
A még a hétvégén elkezdődött találgatások során felvetődött Simor András jegybankelnök, Békesi László egykori pénzügyminiszter neve is.
De már múlt vasárnap pedzegették, hogy a esélyes lehet Gráf József agrárminiszter, Kiss Péter kancelláriaminiszter, vagy a most – ismét – felvetett Bajnai Gordon gazdasági miniszter.
Surányi keresztül húzta a számításokat
Szerdán az MSZP három nevet ajánlott: Glatz Ferenc akadémikust és Vértes Andrást, a GKI elnökét azonban az SZDSZ rögtön kihúzta a listáról.
Glatz, Surányi, Vértes – az eredeti trió lekerült a napirendről (Forrás: FN)
Surányi Györgyöt el tudták volna képzelni, de a volt jegybankelnök csak akkor vállalta volna, ha teljes támogatást élvez – ezt azonban a Fidesztől nem kapta meg. Glatz Ferenc egyébként szombaton közölte: szeretné, ha lehúznák a nevét a kormányfőjelölti listáról.
Akik majdnem, de mégsem
Csütörtökön Patai Mihály BÉT-elnök neve vetődött fel, ám hamarosan cáfolták ezeket a híreket. Pénteken a román-magyar kettős állampolgár Takács János, az Electrolux Lehel Kft. Vezérigazgatója tűnt befutónak, ám az SZDSZ ügyvivői őt 8:3 arányban elvetették a jelölését.
Rajtuk kívül megpendítették még Mészáros Tamást, a Corvinus Egyetem rektorát, Straub Eleket, a Magyar Telekom volt vezérigazgatóját, Jaksity Györgyöt, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatóját, és Pongrácz Antalt, az OTP vezérigazgató-helyettesét, a Szerencsejáték Zrt. és a Malév egykori vezérét is, ezek a hírek azonban kacsának bizonyultak.
De pár óráig cikkeztek Kovács Árpád ÁSZ-elnökről és Karvalits Ferencről, az MNB alelnökéről is.
