Belföld

Hiller magyarázza a bizonyítványt – interjú

Balla István
Balla István

2008. 09. 04. 12:14

A nemzetközi vizsgálatok szerint 2000 óta semmilyen előrelépés nincs az alapfokról kikerülő magyar tanulók aggasztó teljesítményében. Hiller István szerint viszont jó úton halad az oktatási rendszer, a tízéveseknél már mérhető is a javulás. A tárcavezető szerint jó jel, hogy a Megegyezés program oktatási részével egyetértenek a liberálisok. Interjú.

Korábban a témában:

Gyurcsány Ferenc augusztus végén megjelent Megegyezés című dolgozata kiemelt szerepet szán az oktatásnak. Azt javasolja, hogy emeljük a GDP 6-7 százalékára az oktatási rendszerre fordítható pénzt. Az Állami Számvevőszék nyáron megjelent jelentése viszont a konvergenciaprogram alapján 2010-re 5,1 százalékot tart lehetségesnek. Most melyik a valódi arány?

A liberálisok is támogatnak (fotó: Gáti András-FN)

A liberálisok is támogatnak (fotó: Gáti András-FN)

A konvergenciaprogramot tartjuk. Azok a célok, amelyek az egyensúly kialakításához vezettek, továbbiakban is érvényben maradnak. Hogy ez milyen belső arányok szerint alakul ki, a pénzügyi szakembereket kevéssé érdekli. Gyurcsány Ferenc dolgozata – egyebek mellett – arra tesz javaslatot, hogy növeljük a közoktatásra és a felsőoktatásra fordítható közös pénzünk GDP-hez viszonyított arányát. Közép- és hosszú távon ugyanis a humánerőforrás az, ami az ország számára tartós előnyt jelent. A miniszterelnök tervezete fél-egy évtized távlatában mondja a 6-7 százalékos GDP-arány elérését. A liberálisok jelezték, hogy a „Megegyezés” oktatási részével egyetértenek, és azt támogatni is fogják. A szocialista frakciótól is teljes támogatást kaptam. Tehát a szakmai-tartalmi támogatás mellett erős politikai támogatása is van az oktatás fejlesztésének.

Ami az oktatás finanszírozását illeti, a Parlament által elfogadott törvényben rögzítettük, hogy a felsőoktatás költségvetése 2009-ben a kezdeti 220 milliárdról 234 milliárdra, míg 2010-ben 241 milliárdra nő. Ez egy kiszámítható, minden tekintetben növekvő költségvetés. Emellett tavaly az összes állami felsőoktatási intézmény vezetőjével három évre szóló finanszírozási szerződést írtam alá, így minden intézmény számára pontosan kiszámítható a saját költségvetése. A közoktatás korszerűsítésére pedig – a tavasszal meghirdetett Új Tudás – Műveltség Mindenkinek program keretében – évente plusz 130-140 milliárd forint jut. Ennek kétharmada uniós forrás, egyharmada a köztársaság költségvetéséből való. A három évre minden szinten tételesen lebontott program mintegy 420 milliárd forintnyi többletet hoz a közoktatásnak.

A miniszterelnök javaslatcsomagját a hétvégén ezzel együtt elutasította az SZDSZ. Meg lehet őket még győzni arról, hogy támogassák?

A politika a meggyőzésről szól. A dolgozat egyik jelentős megállapítása, hogy a közösen felhalmozott pénzünket az oktatás, a kultúra és az innováció megerősítésére érdemes fordítani. Az SZDSZ egyik oktatáspolitikusa, Sándor Klára azt mondja: ők ezzel, és mindazzal, ami oktatásügyben folyik, egyetértenek.

Az oktatáspolitikai résszel egyetért az SZDSZ, de a tervezet egészét elutasítja.

Ugyanakkor előállhatott volna egy olyan helyzet is, hogy minden elemét elutasítják. Mégis úgy gondolták, az oktatási részt támogatják. Egyébként önmagában nem a Megegyezés című tanulmányról kell politikai egyetértésre jutni, hiszen a költségvetésről fogunk szavazni. Úgy kell a gondolatokat összehangolni, hogy a szocialista képviselőkön kívül a liberálisok, és akár mások is támogassák majd a Parlamentben. Én látok erre lehetőséget.

Tanévnyitó sorozat a Figyelőneten

Megvizsgáltuk, hogy milyen újdonságokat hozott az idei becsengetés a közoktatásban és a felsőoktatásban. Utánajártunk mennyibe kerül az iskolakezdés, és mekkora üzlet és milyen minőségűek a tankönyvek. Elolvashatja, hogy mit tehet, mint szülő, ha szorongva kezdi az iskolát a gyereke. Szakértők nyilatkoznak arról, miért jó minden egyes gyereknek, ha fogyatékkal élő társaival együtt tanul, és arról is, hogy az oktatási rendszerben mindenki által áhított stabilitás csak az állandó változáson keresztül valósítható meg. Az is kiderül cikkeinkből, hogy nem lehet az egyetemi rangsorokból következtetni, melyik a jó egyetem, mint ahogy azt sem lehet előre tudni, milyen szakmákat érdemes tanulni. Megkérdeztük azt is, hogy be lehet-e vinni a mobiltelefont az iskolába, és azt is, mire számíthatunk a közlekedésben a tanévnyitó után.


Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy lemond, ha nem fogadják el a programja alapján készített költségvetést. Nem erősödött meg a pártban
újra a Gyurcsány ellenes hangulat?

Nem. Én a tanévnyitó miatt szinte minden nap vidéken vagyok, és a párt rengeteg helyi képviselőjével találkozom. Egyáltalán nem erről gondolkodunk a pártban. Az a cél, hogy a költségvetést elfogadjuk.

Mégiscsak ez a javaslatcsomag lehet az alapja a költségvetésnek is.

Hangsúlyozom: a költségvetésről szavazunk. És ahogy már említettem, látom lehetőségét annak, hogy a szükséges többség igennel dönt.

2.rész

Gyorsabban fogyott a pénz, mint a gyermeklétszám

Térjünk vissza az ÁSZ-jelentésre! Az elmúlt években azzal indokolták az iskolabezárásokat és a pedagógus-elbocsátásokat, hogy vészesen csökkent a gyermeklétszám. Az ÁSZ viszont megállapította, hogy a tanulólétszám csökkenése az utóbbi 15 évben nem volt olyan mértékű, mint az oktatásra fordított pénzek csökkenése. Így az egy tanulóra jutó kiadás reálértéke is csökkent. Tervezik-e ennek felülvizsgálatát?

Ez megtörtént. 1980-ban 1 millió 180 ezer általános iskolás volt Magyarországon, ebben az évben 794 ezer, 2010-ben 770 ezer körül lesz ez a szám. Minden valószínűség szerint akkor megáll ez a csökkenés, eléri az alsó „holtpontját”, és néhány éves stagnálás után enyhe emelkedés várható. A jelenlegi helyzetre azt lehet mondani: „békeidőben” páratlan generációfogyásnak vagyunk tanúi. A rendszerváltozás utáni másfél évtizedben az oktatáspolitika nem nagyon foglalkozott e trenddel, így ránk várt az a feladat, hogy az ebből adódó intézkedéseket megtegyük. Olyan belső átalakítás történt, ami egyik oldalról számol a demográfiai változásokkal, a másik oldalról pedig sokkal több pénzt tesz az oktatásba – többek közt uniós pénzeket –, mint eddig bármikor. Olyan fejlesztés indult meg, amely a közoktatás színvonalemelését szolgálja. Tehát nem egyszerűen felülvizsgáltuk a közoktatásra jutó finanszírozás kérdését, hanem hosszú távú programot dolgoztunk ki, mely alapján a közoktatás lehetőségei bővülnek.

Békeidőben páratlan generációfogyás volt (Fotó: Gáti András - FN)

Békeidőben páratlan generációfogyás volt (Fotó: Gáti András – FN)

A közoktatási tanévnyitón a stabilitást, nyugalmat hangsúlyozta. Ugyanakkor a múlt heti Nevelésügyi Kongresszuson azt hallottuk a szakemberektől, hogy csak az állandó változás hozhat stabilitást egy állandóan változó világban. A gyermeklétszám csökkenés, a roma integráció, a munkaerőpiac új – kompetencia-alapú tudásra épülő – elvárásai a jövőben állandó kihívások elé állítják az oktatási rendszert. Nincs itt ellentmondás?

A nemzetközileg is elismert, nagytekintélyű oktatáskutató, Halász Gábor már több éve mondja, hogy a stabilitás a változás révén érhető el. Az utóbbi években változások történtek, tehát a stabilitás felé megyünk. Én arra hívtam fel a figyelmet az országos tanévnyitón: amit a közoktatás színvonalának emelése érdekében törvényi szinten meg kellett tenni, azt – számos szakmai vita után – megtettük. Nem látom szükségességét a további törvényi változásoknak. Amit célként kitűztünk, ahhoz törvényi szinten kellett először lépni, és financiálisan is megteremteni a feltételeket. Bár még a költségvetési tárgyalások közepén vagyunk, az Új Tudás program alapjait nem vitatja senki. Beleértve a Pénzügyminisztériumot is.

Igen, ezt már korábban a FigyelőNetnek is elmondta, hogy három évre rögzítették a program költségeit.

Így van, de a törvényjavaslatot mégiscsak úgy hívják: a Magyar Köztársaság 2009-es költségvetési törvénye. Úgy látom, hogy a tárgyalások előrehaladtával sem kérdőjelezi meg senki a program finanszírozását. Az uniós források szintén biztosítottak. A tanévnyitón két jelentős dologról beszéltem: nagyobb kiszámíthatóságról és bővülő lehetőségekről. Az előbbi azt jelenti, nem lesz törvényi szinten újabb változás. A másik pedig – az Új Tudás program keretében – a 130-140 milliárd forint plusz. Ebbe épül bele a 79,4 milliárd forintból elindított iskolafelújítási program: 500 intézmény újulhat meg az idei tanévben.

Az idei tanév is számháborúval kezdődött. Az OKM kevesebb mint 400 pedagógushely megszűnéséről, a PDSZ és az ellenzék viszont több ezerről beszélt idén. Az OKM összesen 39 iskolabezárásról, az ellenzék több százról. Mi az igazság?

Múlt héten a távirati iroda átfogó körkérdést intézett erről minden megyéhez. E szerint a fenntartók nem számolnak jelentős pedagógus-elbocsátással ebben a tanévben.

A PDSZ és a Fidesz adatai az elmúlt hónapokról szóltak, szerintük a tavalyi tanév végén volt ilyen mértékű a pedagógus állások megszűnése…

De a fenntartóktól csak szeptember végén, október elején érkeznek be a konkrét adatok arról, hány létező álláshelyre vettek fel új pedagógust, hány álláshelyet szüntettek meg, történtek-e elbocsátások. E három szám alapján lehet majd következtetni arra, mennyi a pedagóguslétszám Magyarországon. Minthogy 1993 óta – döntő részt önkormányzati – iskolafenntartók kezében van a közoktatás, sok száz helyről érkeznek adatok, s ezeket kell összesíteni. Nem várok nagy elbocsátásokat, de pontos számokról október elején tudunk nyilatkozni.

3.rész

Kedvező jelek, vagy semmi változás?

Idén vezetik be az iskolák az úgynevezett nem szakrendszerű oktatást. Ötödik osztályban a tantárgyi órák terhére alapkészség-fejlesztő foglalkozásokat kell tartani. A tanítók és tanárok között nem lesz feszültség emiatt? Nem vezet ez álláshelyek megszűnéséhez?

A tanévnyitó előtti napokban tárgyaltam a PDSZ elnökével és elnökségi tagjaival. Részletesen végigvettük – többek közt – az Új Tudás programot. Abban, hogy az alapkészségek – írás, olvasás, szövegértés, számolás – megerősítésére szükség van, nem volt köztünk véleménykülönbség. Mi úgy gondoljuk, hogy az alapkészségek elsajátításához több idő szükséges, ezért terjesztettük ki időben a nem szakrendszerű oktatást. Ugyanakkor több pénz is kell minderre: 10 milliárd forinttal többet adunk már ebben a tanévben – európai uniós forrásból.

A 2007 decemberében megjelent, úgynevezett PIRLS-felmérés – amely a tízévesek alapkészségeit vizsgálta a világ sok országában – volt az első, amely hosszú évek óta először mutatta ki, hogy jó úton járunk: jelentős javulást mutatott a gyermekek teljesítménye. A négy évvel idősebb gyerekeket vizsgáló PISA-felmérés viszont nem mutatott javulást – igaz, romlást sem – a tanulók teljesítményében. A feladat világos: azt az utat, amit felmenő rendszerben beindítottunk, tovább kell vinni az általános iskola végéig, és akkor a 14 éveseknél is pozitív eredmény lehet.

Vannak kedvező jelek (fotó: Gáti András - FN)

Vannak kedvező jelek (fotó: Gáti András – FN)

Az oktatáskutatók azért nem ilyen optimisták. Szerintük a PIRLS- és a PISA-vizsgálat nem összemérhető. Több olyan ország van, például Dánia, amelyek a PISA-n nagyon jól teljesítenek, de a PIRLS-ben jóval az átlag alatt. Aki tízéves korára nagyon jól ír, nem biztos, hogy 14 évesen is jól fog, ha nem rögzült ez a készség.

Ebből nyilván nem azt a következtetést kell levonni, hogy ami már nálunk jó, azt gyöngítsük, s legyenek rosszabbak a tízévesek eredményei! Én azt mondom, tovább kell vinni az eddig megkezdett fejlesztéseket. Egyébként több sikeres ország – Finnország, Dánia – az 1990-es évek elején indították el az oktatási reformjukat, és a 2000-es évek elejére hozták a kiemelkedő PISA-eredményeket. Ez egy évtized. Magyarországon most zajlik a közoktatás átfogó korszerűsítése, és a PIRLS volt az első pozitív nemzetközi visszajelzés.

A PIRLS-ben már korábban is jók voltunk, nemcsak tavaly. Miért olyan nagy siker mégis a 2007-es felmérés?

Mert a korábbi PIRLS-vizsgálattal összevetve a tavalyi szignifikánsan jobb eredményt hozott számunkra. Önmagunkhoz képest és a nemzetközi sorrendben is jelentősen jobbak voltunk.

Volt olyan ország is, például Lengyelország, amely viszont a 15 évesek körében mutatott jelentős változást, méghozzá néhány év alatt. Az első, 2000-es vizsgálat aggasztó eredményei után kezdtek oktatási reformokba, és már a következő, 2003-as és 2006-os vizsgálatra jelentősen javultak az eredményeik. Magyarországon már hat éve szocialista-liberális kormány van hatalmon. Miért nem javultak semmit a 15 éves diákjaink eredményei?

Két olyan ország volt, ahol ilyen változások megfigyelhetők. Németország és Lengyelország. Mindkettőben más az oktatási szisztéma, mint nálunk. Noha olyan, hogy német oktatáspolitika, nem létezik, ott tartományok vannak. Nehéz összehasonlítani a magyar rendszerrel.

És mi a helyzet Lengyelországgal?

Nagyon hasonló. Megalapozottnak tartom azt a véleményemet, hogy az az út, amin járunk, jó irányba visz.

4.rész

Minden harmadik hallagtó kihull az egyetemekről

A PDSZ vezetőivel megállapodtak abban, hogy közösen felmérik a tanárok munkaterhelését. Mi lesz, ha kiderül, több órát dolgoznak a magyar tanárok, mint amit a munka törvénykönyve előír?

Azért végezzük el a vizsgálatot, hogy tisztán lássunk. Nincs prekoncepcióm. Az ellenkező kérdést is fel lehet tenni: mi van, ha kimutatják, hogy kevesebbet? De ilyen kérdésföltevésem sincs. Független szakértők elvégzik a vizsgálatot, utána értékeljük az eredményeket.

Beszéljünk a felsőoktatásról is, hiszen idén az egyetemek, főiskolák tanévnyitója is szeptember elsején volt. A már idézett ÁSZ-jelentés szerint a felsőfokra beiskolázott fiatalok egyharmada nem szerez diplomát, azaz középfokú végzettséggel lép be a munkaerőpiacra. Mi ennek az oka? Túlzott volt az expanzió? Mit tervez a kormány tenni ez ellen?

Ez olyan kérdés, amellyel hosszú távon is számolni kell. Az elmúlt másfél évtized alatt a közoktatásban tapasztalható trenddel ellentétes folyamat ment végbe a felsőoktatásban. Megnégyszereződött a hallgatói létszám. A 90-es évek elején 100 ezer hallgató volt, most 400 ezer. Ez a létszámbővülés hatalmas változást jelentett. Amikor oktatási miniszter lettem, a mennyiségi változást lezártam. Azt mondtam: a minőség az elsődleges. Az államnak nemcsak feladata, hanem felelőssége is van az oktatásügyben. A történet nem állhat meg ott, hogy sokak számára biztosítjuk a felsőoktatási tanulmányokat. Felelősségünk van abban, hogy megfelelő, a munkaerőpiacon hasznosítható képzést biztosítsunk a hallgatóknak. A felsőoktatási tanulmányokat szakaszokra bontó bolognai rendszert nagyon előremutatónak, progresszívnak gondolom. Korábban, az egységes képzésben, ha valaki egyetemre nyert felvételt, de nem tudta befejezni az 5-6 évet, az semmilyen diplomát nem kapott. A bolognai rendszerben a hároméves alapképzés és utána a kétéves mesterképzés elkülönülése a tanulmányok alatt még egyszer lehetőséget ad a hallgatóknak döntésük átgondolására. Ha valaki úgy gondolja, hogy az alapképzés után lezárja a tanulmányait, akkor is kap diplomát. És ha akarja, később ennek a diplomának a birtokában folytathatja a mesterszakot. Az ÁSZ-jelentés idején még nem volt bolognai rendszer, most teljesedik ki. Az Ön által említett probléma, ha teljesen nem is oldódik meg ezzel, ám lényegesen csökken.

Nem az van a háttérben, hogy az egyetemek felvesznek mindenkit az állami normatíva miatt, majd pedig kiszórják azokat, akik nem odavalók? Ezt nem oldja meg a bolognai átállás…

Ebben igaza van. De mindez csak odáig tarthatott, amíg a felsőoktatás finanszírozás fejkvóta alapján történt. Akkor tényleg úgy működött a rendszer, hogy minél több hallgató került be valahova, annál több állami pénzt kapott az adott intézmény. Ezért alakítottuk át a felsőoktatás finanszírozását.

Idén végez az első “bolognai évfolyam” tömegesen. Felkészült a felsőoktatás a mesterszakosok fogadására, illetve a munkaerőpiac az alapdiplomások munkába állására? Nem lesz több diplomás munkanélküli?

A felsőoktatás felkészült (fotó: Gáti András -FN)

A felsőoktatás felkészült (fotó: Gáti András -FN)

A felsőoktatás felkészült, és amennyire tudom, a munkaerőpiac is látja, milyen kínálat jelentkezik majd. Én hiszek abban, hogy az európai egységes felsőoktatási térség megalkotása (ez a bolognai folyamat hivatalos neve) előnyös a magyar felsőoktatás – elsősorban persze a hallgatók, illetve a kutatók – számára. A mesterszakok elindításával sokat dolgoztunk, a Magyar Akkreditációs Bizottság az elmúlt háromnegyed évben elképesztő teljesítményt mutatott. Beadott programok százairól kellett véges határidőre megalapozott véleményt hoznia. Az intézmények a meghirdetett mesterképzéseket el tudják indítani.

Arra nem válaszolt, számít-e arra, hogy megnő a diplomás munkanélküliség.

Nem számítok. Úgy látom, hogy azok, akik alapdiplomával lépnek ki a munkaerőpiacra, leginkább azért döntöttek így, mert van elhelyezkedési lehetőségük. A meghirdetett mesterképzéseken egyébként marad betöltetlen hely.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73867885, A Huawei közép-, észak-európai és kanadai elnöke, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.