Néhány hete a magyar sajtó egy része még arról írt, hogy szeptember elején többszázezer tankönyv hiányzik majd az iskolákból az oktatási tárca egy idei rendelete miatt, amely újraíratta az alsós könyvek egy részét. Az Oktatási Hivatal engedélyeztetési eljárása egyébként is hosszadalmas.
„A 90 napos határidő helyett, gyakran 5-6 hónapba kerül, amíg megkapja az engedélyt és a számot a tankönyv” – mondta el az FN-nek Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke, az egyik kisebb kiadó ügyvezetője. A tárca ugyanakkor az idei évben még december végéig haladékot adott a kiadóknak és a még nem engedélyezett kiadványokból (úgynevezett lila listás könyvek) is rendelhettek az iskolák.
Nem lesz tankönyvkáosz
Az FN által megkeresett legnagyobb kiadók szerint (Nemzeti Tankönyvkiadó, Apáczai Kiadó) nem lesz hiány. Hasonló tapasztalatokról számolnak be a középiskolák. A tankönyvek jelentős része egyébként már a múlt héten megérkezett több intézménybe. „Teljesen természetes, hogy néhány könyv nem jön meg időben, ez már a rendszerváltás előtt is így volt” – vélekedett megkeresésünkre Rendek Zsuzsanna, a Terézvárosi Kéttannyelvű Általános iskola és Pedagógiai központ tankönyvekért felelős pedagógusa.
Megérkeztek a tankönyvek Forrás:MTI
Tavaly egyébként a tankönyvek egy jelentős része, 10-12 százaléka nem érkezett meg időben az iskolákba, részben ezzel is magyarázhatóak az idei félelmek.
Elsősorban a kisebb kiadók könyveivel volt probléma, pontosan az engedélyeztetési rendszer miatt – igaz, tavaly még az iskolák szabadon választhatták meg azokat a könyveket, amelyekre igénybe vették az állami támogatást, az idei évtől csak az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján szereplő hivatalos listákban szereplő kiadványok után jár a támogatás.
A HEFOP-os iskoláknál lehetnek gondok
Idén elsősorban az úgynevezett kompetenciaalapú tankönyvprogramokat alkalmazó ’HEFOP-iskoláknál’ lehetnek nagyobb csúszások, ez 700 intézményt jelent, ezek vállalták az új rendszerű tankönyvek bevezetését jelentős uniós támogatással.
A tárca központi online megrendelő adatbázisa ugyanis kiszámíthatatlan volt, az 560-as listát 18-ra csökkentették és csak júliusban fértek hozzá az iskolák egy többhónapos rendszerhiba után, a pedagógusok jó része pedig ekkor már szabadságon volt. A kompetenciaalapú könyvek a tantárgyak teljes skáláját érinthetik ezekben az intézményekben.
Nem szálltak el idén az árak
Az idei évben az oktatási tárca 6 és fél százalékos áremelkedési plafont szabott a drágításnak (a támogatott kiadványoknál). Ezt azonban a piaci szereplők nem használták ki. A Nemzeti Tankönyvkiadónál (NT) 4 és fél százalékos átlagos emelést vállaltak be – a kiadók elmondása szerint költségeik a tavalyi évben 10 százalékkal lettek magasabbak a papír és energiaárak miatt és a csökkenő gyerekszám is érzékenyen érinti őket.
Az Apáczainál valamivel nagyobb mértékben drágultak a kiadványok, átlagosan 5,4 százalékkal a kiadó elmondása szerint. Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató azt is hozzátette, hogy könyveik még így is átlagban 97 forinttal olcsóbbak a versenytársakénál.
Az FN utána járt, hogy ténylegesen mennyivel nőttek az árak. A Terézvárosi Kéttannyelvűnél például egy elsős diák csomagja 7700 forintba kerül, az ötödikeseknek és a nyolcadikosoknak 15 ezer, a többi korosztálynak pedig átlagosan 11 ezer forintot kell fizetniük (mindez persze nyelvkönyvek nélkül).
Forrás:MTI
Az iskola szerint átlagosan 4-5 százalékkal nőttek az árak tavalyhoz képest. „Ennél azonban jóval nagyobb mértékben drágultak a nyelvkönyvek (10-20 százalékkal), amelyek évfolyamonként már 2-6 ezer forintba is kerülhetnek” – panaszkodott Rendek Zsuzsanna és hozzátette, hogy az általános tankönyvekhez hasonlóan a nyelvkönyvekre is ki kellene találni valamilyen támogatási rendszert, vagy felső áremelési plafont. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a Budapesti Szent István Gimnázium és a szintén zuglói Hajós Alfréd Általános Iskola tanárai.
Jobban járnak a nagycsaládosok
Jelentősen változott viszont tavaly óta a támogatások rendszere. Az „Ingyen tankönyvet a rászorulóknak!” című politikai propaganda valójában egy 10 ezer forintos támogatást jelent, és csak a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyerekek kaphatják, szemben a tavalyi rendszerrel, amely viszont a gyermeküket egyedül nevelő csonka családokat támogatta. Az iskolák ezt egészíthetik ki az 1000 forintos fejkvótával, általában elveszik a jobb módú gyerekektől és a rászorulóknak adják.
A helyi önkormányzatok jó részénél lehet még igényelni úgynevezett iskolakezdési egyszeri támogatást, ez 4000 és 20 000 forint között szóródik, igaz ezt nem csak a tankönyvekre lehet igénybe venni. A szülők a munkahelytől is kaphatnak segítséget az iskolakezdéshez, ezekről a többnyire adóalap-csökkentő cafeteria-jellegű juttatásokról mindig az adott munkahelyen kell érdeklődnie a szülőnek.
—-Óriási üzlet a könyvkiadás—-
Ami a szülőknek sokszor megfizethetetlen, a tanároknak pedig évről évre nagyobb munka és fejtörés, több tízmilliárdos óriási üzlet a kiadóknak. Tavaly egyébként enyhén csökkent az eladott könyvek értéke, 16 milliárd forintra és idén is 4 százalékos esésre számítanak. Az teljes piacot 30 százalékban uraló Nemzeti Tankönyvkiadó mellett az Apáczai, a Mozaik és a Műszaki Könyvkiadó a legnagyobb szereplők – összesen a piac 70 százalékát teszik ki.
A hivatalos tankönyvjegyzékből egyébként az NT 1032, az Apáczai 212, a Mozaik 236, a Műszaki pedig 265 kiadvánnyal rendelkezik. Összesen 3086 könyv van a listákon, a maradék a többi 54 szereplő között oszlik meg.
Pontos piaci adatokkal senki sem rendelkezik, a Nemzeti például idén január elsejétől kilépett a kiadókat tavaly még kötelezően tömörítő Tankönyves Vállalkozók Országos Testületéből, de a piaci szereplők egyetértenek a versenytársakra vonatkozó piaci részesedésben is.
Az alsó tagozatnál a Nemzeti 20 százalékkal bír, míg az Apáczai 46 százalékkal vezeti azt (hagyományosan ebben a legerősebb). A felsőbb osztályoknál az NT 27, a középiskolákban pedig 45 százalékkal van jelen, legnagyobb versenytársánál ez az arány 16-18 százalékos. A felsőoktatási és szakképzési részpiacokon egyértelmű a Műszaki, a közgazdasági tankönyvek esetében pedig a Perfekt Kiadó vezető szerepe, igaz ezeken már egy közel 17 százalékos részesedés is elég ehhez, mert rendkívül elaprózott a kínálat.
Minden kiadó a tanárok kegyeit keresi
Úgy tűnik, hogy a piac viszonylag nyugalomban van, a nagyok mellett a kisebb kiadók néhány évfolyamra, vagy szaktárgyra specializálódtak, a Dinasztia például az alsó és felső évfolyamos magyar könyvekben erős. Mindegyik szereplő szeretné azonban hosszabb távon is magához kötni a tanárokat. Az NT például nemrég a Szépművészeti Múzeumba szervezett ingyenes bemutatót történelemtanároknak az igencsak borsos árú Van Gogh-kiállításra.
Új ösztönző programjukban egyébként az iskolák mellett a tankönyvkiválasztásért felelős tanárokat is jutalmazhatják majd az igazgatótestületek döntése alapján.
Az Apáczai folyamatosan járja az országot és bemutatóin ingyenes könyveket osztogat a tanároknak, valamint minden iskolánál kiválaszt néhány pedagógust, akik a road show-kból kihagyott többi intézményben bemutatják az új kiadványokat. A kisebbek egyébként követik a nagyok példáját, a Dinasztia például továbbképzéseket és oktató játékokat szervez a pedagógusoknak.
A programok mellet árengedmények is
A két legnagyobb szereplő egyébként jelentős kedvezményeket is ad, ha egy bizonyos mennyiségű könyvet az iskola tőlük rendel meg (az NT-nél ez a mennyiség 30 százalék). Az Apáczainál Esztergályos elmondása szerint ez a kedvezmény 15-22 százalék (a kötelezően rendelt mennyiségről nem árult el részleteket), amelyet bármely másik kiadó könyvére el lehet költeni.
A Nemzeti 10-15 százalékos kedvezményt ad és szeptember 15-től a digitális táblákon és az interneten is használható elektronikus anyagokat ad a 4-5 alaptantárgyhoz azoknak az iskoláknak, akik tőlük rendelnek és pedagógus továbbképzéseket is tartanak az elektronikus táblák és azok szoftvereinek megismertetésére.
Az e-tanulásban látja a jövőt az Apáczai is, a minap nagyszabású konferenciát szervezett a BNV-n, ahol iskolaigazgatóknak és pedagógusoknak mutatták be az elektronikus táblák használatát, természetesen a saját fejlesztéseik népszerűsítésére.
