A „korai” tanévkezdésnek nincs igazán jelentősége, az intézmények maguk döntik el, hogyan ütemezik a tanévet. Egyetlen törvényi kitételnek kell megfelelniük a tanulmányi időbeosztás megalkotásánál: a regisztrációs hetet, a szorgalmi időszak 15 hetét és a vizsgaidőszak idejét is be kell kalkulálniuk – mondta a FigyelőNetnek Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) felsőoktatási szakállamtitkára.
A központi felsőoktatási tanévnyitó ünnepségnek minden évben más-más egyetem vagy főiskola ad otthont, az idén a Budapesti Műszaki Főiskola eseményén vesz részt Hiller István miniszter. A szeptember elsejei időpont nem mérvadó a többi intézménynek, a rektorok autonóm módon dönthettek arról a nyár elején, hogy hogyan osztják be a rendelkezésükre álló időt – mikor kezdenek, mikor indul a vizsgaidőszak, és mikor lesz a diplomaosztó.
A Miskolci Egyetemen például szeptember 6-án tartják az úgynevezett „Nyilvános Tanévnyitó Ünnepi Szenátusi Ülést”, azaz a tanévnyitót, és a legtöbb intézményben 10-éig be is fejeződnek az ünnepségek. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában pedig már augusztus 30-án „beindult” a tanév. A Színház és Filmművészeti Egyetem egészen a hónap közepéig tolta az évnyitót, ekkor rendezik az Ódry Színpadon a díjkiosztóval egybekötött ünnepségüket.
A gólyák eskütétele a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (fotó: MTI archív)
Végez az első bolognai évfolyam
A 2008/2009-es felsőoktatási tanévben nem várhatók drasztikus változások. Az OKM előreláthatólag szeptemberben dönt a mesterszakok államilag támogatott helyeiről. 2009-ben végez az első BSc-s évfolyam, és jövőre a továbbtanulók 21 700 mesterképzési helyre jelentkezhetnek – ám az nem mindegy, hogy hányukat támogatja az állam. Átalakul a tanárképzés is: mostantól már csak a szaktanári mesterképzés elvégzésével válhat a diákokból oktató.
Rádli Katalin, az oktatási tárca főosztályvezető-helyettese az MTI-nek korábban elmondta: eddig a felsőoktatási intézmények egyéni döntésétől függött, hogy egy költségtérítéses hallgatót átvesznek-e a megüresedett államilag támogatott helyekre. A tanulmányaikat tavaly elkezdők közül a legrosszabbul teljesítőket már átsorolják a költségtérítéses hallgatók közé, és helyükre jó eredményt elérő, korábban „fizetős” hallgatókat vehetnek át.
A felsőfokú szakképzésben is változások várhatók: a kormány azt tervezi, hogy a gyakorlati képzéseket – a szakképzési alapból származó támogatások mellett – a leendő munkáltatók közvetlenül is finanszírozhatják majd.
Egyre tovább tartanak a tanuló évek
A 16 év feletti diákok egyre később lépnek ki az oktatási rendszerből – áll a szakminisztérium jelentésében. A tíz évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva a 16 évesek részvételi aránya két százalékkal nőtt, a 18 éveseké viszont 62-ről 84 százalékra, a 20 éveseké pedig 38-ról 63 százalékra emelkedett.
A felsőoktatásban 1990 óta közel négyszer annyian tanulnak. 2007/2008-ban 71 felsőoktatási intézménybe (31 állami, 26 egyházi és 14 alapítványi) 398 ezren jártak. Érdekes adat, hogy az 1960/1961-es tanévben összesen 43 intézmény volt az országban, és 44 585 hallgató tanult a felsőoktatásban. Ma 16 olyan állami intézmény van, amelyiknek 10 ezernél is több hallgatója van, 31-ben viszont ezernél is kevesebben tanulnak.
