A munkaügyi központok nyilvántartásába júniusban belépő pályakezdők legnagyobb csoportja, 42 százaléka az elmúlt években vagy az idén érettségizett. Az iskolaév végén érthető, hogy a fiatalok száma így „megugrott”. Az érettségit követő szakmaszerzésben sok képzőközpont – 21-22 éves korig általában ingyenes – tanfolyamai segíthetnek, ezekre a jelentkezési határidő szeptember közepe.
Mit érdemes tanulni?
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikai és elemzési főosztályának munkatársa, Ignits Györgyi felhívta a figyelmet: egyértelműen nem szabad kijelenteni, hogy telített szakmákat már nem érdemes tanulni. Hiszen a munkaerő-piaci kínálatot és keresletet előrejelző kutatások szerint mind a kínálati, mind a keresleti oldalon ugyanazok a szakmák szerepelnek. Az elemző szerint a konkrét hiányszakmákat éppen ezért nagyon nehéz megnevezni, ugyanis a keresett szakemberek és a tartósan munkanélküliek listája több helyen fedi egymást. Ezek jórészt strukturális eredetűek, hiszen a kereslet és kínálat nem „találkozik össze” a megfelelő képzettség, a kívánt szakmai tapasztalatok vagy a kompetenciák hiánya, illetve a földrajzi távolság miatt. Ezeknél a szakmáknál igen nagy a fluktuáció is, hiszen jórészt alulbérezett foglalkozásokról van szó.
egytizedük érettségizett
Júliusban a nyilvántartott álláskeresők között a legtöbben, 151 333-an maximum általános iskolát végeztek. A gimnáziumban érettségizettek 35 500-an voltak (az összes álláskereső 10 százaléka), a diplomások száma pedig alig haladta meg a húszezret. Összesen 56 296-an végeztek szakközépiskolát és technikumot, a szakmunkások száma 117 ezer volt. Az álláskeresők több mint 40 százaléka pedig a 8 általánost sem járta ki.
„A fent említettek együttesen okozzák, hogy például a nyugat-magyarországi feldolgozóiparban már évek óta hiányoznak szakemberek, az álláskeresők között viszont sokan éppen ezekben a munkakörökben helyezkednének el. Ám ha az álláskereső az ország keleti felében lakik, akkor a mobilitás hiánya akadályozza. Gyakran az elavult szaktudás miatt sem lehetséges a kínálat és kereslet egymásra találása” – mondta az elemző. Talán a regionális adatok megfigyelése segíthet: ha a lakóhely környékén túl sok eladó keres állást, akkor valószínűleg nem érdemes a szakmát kitanulni – vagy ha a fiatal minden vágya ez a szakma, érdemes elgondolkodni a költözésen.
A fejvadászok szerint a munkaerő-piaci igények és a képzés összeegyeztetése lenne a legfontosabb. A cégek 15 százaléka tartós munkaerőhiánnyal küzd (ez az arány az ÁFSZ-adatok szerint egy éve még 10 százalék alatt volt), ami jelentős növekedés, és jelzi, hogy a magyar munkaerőpiacon egyszerre van hiány és túlkínálat.
Mindörökké CNC
Már évek óta egyértelmű a kereslet a fogácsoló szakmában, de a különböző feldolgozóipari munkakörökben is könnyű elhelyezkedni. A diplomát igénylő foglalkozásokra gépészmérnököket, szoftverfejlesztőket és informatikusokat várnak leginkább a cégek.
CNC-gépkezelőket, hegesztőket, kőműveseket, henteseket és karbantartókat szinte állandóan keresnek a Manpower partnercégei – mondta Gyengő Dóra marketing és kommunikációs menedzser. Állandó a hiány az élelmiszeriparban és az építőiparban: kevés a burkoló, de a gépkezelőkben sem dúskálhatnak, a gyártó cégek sem tudják egykönnyen meglelni a megfelelően képzett dolgozót. A menedzser szerint ez nem csak Magyarországon jelent problémát: a nemzetközi állásbörzéken is a hiányszakmák képviselőit keresik a cégek.
Az élelmiszeripari dolgozók könnyen találnak állást
(fotó: sxc.hu)
Kevés diplomást keresnek
Az ÁFSZ adatai szerint júliusban a legtöbb nyilvántartott álláskereső – csaknem százezer ember – segéd- vagy alkalmi munkás, akiknek csaknem a fele tartósan munkanélküli. A második helyen az eladók álltak, hiszen több mint 30 ezren nem tudnak elhelyezkedni. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a biztonsági őrök „tanyáznak”, 26 ezer ilyen végzettségű álláskeresőt vettek nyilvántartásba a munkaügyi központok. Mellettük sok adminisztrátor, takarító, teherautó-sofőr, lakatos és pincér keres még állást. A húszas listában szereplő munkanélküliek főként szakmunkás végzettséghez vagy érettségihez kötött pozíciókat keresnek, az egyetlen diplomás foglalkozás az általános iskolai tanító – több mint 3300-an nem találnak állást.
A hiányszakmák listáját az alapján állította össze a FigyelőNet részére az ÁFSZ elemzője, hogy a cégek az elmúlt évben leginkább mely szakmákba kerestek dolgozót. Meglepő, de a segédmunkások vezetnek itt is, őket a gyártósori összeszerelők követik, majd a biztonsági őrök és az eladók következnek. A keresett szakmák között egyetlen diplomát igénylő munka sem szerepel, viszont adminisztrátort, írnokot is elég sokat vártak a vállalatok. Az egy hónappal ezelőtti adatok viszont egy kissé más képet mutattak: ugyan az első négy szakma akkor is a tavalyi trend szerint alakult, a listában például már szerepel a pénzügyi ügyintéző is.
