Belföld

Kóka pragmatikus, Fodor hiteles

Az SZDSZ erejét együtt adja Fodor Gábor hitelessége és Kóka János pragmatizmusa. Így vélekedtek azok a szakemberek, akiket az MTI annak kapcsán kérdezett, hogy Fodor Gábor a napokban a Népszabadságban megjelent írásában az SZDSZ nyitott, befogadó gyűjtőpártiságát kezdeményezte.

“Találja meg nálunk a helyét minden szabadságszerető választó, politikus. Jöjjenek a polgári liberálisok (…), a szociálliberálisok (…), a zöld liberálisok. Nyissuk ki a pártot a fiatalok előtt (…), és jöjjenek mindazok, akik a személyeskedő hitvitákat megelégelve az ország megújulásáért akarnak és tudnak tenni” – írta Fodor Gábor, a liberális párt ügyvivője a Nyissuk ki az SZDSZ-t! című cikkében.

Ezzel kapcsolatban a távirati iroda által megkérdezett Ludassy Mária filozófiatörténész, egyetemi tanár és Kiszelly Zoltán politológus úgy vélekedett: az SZDSZ-ben ma is számos liberális eszme jelen van, a párt erejét a Fodor Gábor által képviselt hitelesség és a Kóka Jánosra jellemző pragmatizmus együtt adja.

Liberális eszmék

Fodor Gábor írásával kapcsolatban Ludassy Mária úgy fogalmazott: nincs liberális párt liberális eszmék nélkül, ugyanakkor az SZDSZ-es politikus cikkében felsorolt eszmék ma is megvannak a pártban. Ezek közé sorolta a szakember az emberjogi eszméket és különösen a kisebbségvédelmet, vagy a Szegényeket Támogató Alap szellemiségének örökségét, akárcsak a libertáriánus eszmeiséget, amelynek legfőbb képviselőjeként Kóka Jánost nevezte meg.

Mind-mind szimpatikus és egymással kompatibilis eszmék, de például a Benelux-államokban ezeket két-három liberális párt képviseli – fűzte hozzá Ludassy Mária.

A hiteles és a pragmatikus

Kiszelly Zoltán Fodor Gábor elnöki programjának első elemeként értékelte a Népszabadságban megjelent írást, ami véleménye szerint arról is szól, hogyan maradhat az SZDSZ erős parlamenti párt, amelynek erejét együtt adja Fodor Gábor hitelessége és Kóka János pragmatizmusa. A politológus kiemelte: írásával Fodor Gábor azokat próbálja megszólítani, akik az SZDSZ potenciális szavazóinak tekinthetők.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a szabad demokraták eddig nem tettek lépéseket a gyűjtőpártiság irányába, mert jóllehet a rendszerváltáskor ezt képviselték, azóta nem léptek fel valamely nagy létszámú társadalmi csoport érdekében.

Nem ülnek át

Arra a kérdésre, hogy amennyiben nem Fodor Gábor lesz az SZDSZ elnöke, létrejöhet-e egy új liberális párt, Kiszelly Zoltán úgy válaszolt: ez nem valószínű, mint ahogy azt sem tartja elképzelhetőnek, hogy a politikus és támogatói átülnének az MSZP-frakciójába.

A gyűjtőpárt fogalma Ludassy Mária megfogalmazása szerint az ideológiai alapon szerveződő pártéval áll szemben. Vannak olyan pártok, amelyek valamilyen ideológia mentén szerveződnek, például a kereszténydemokrata vagy a szociáldemokrata eszméket képviselik, ezzel szemben a gyűjtőpárt több társadalmi réteg képviseletét vállalja – mondta a filozófiatörténész.

Kiszelly Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy a gyűjtőpárt különböző társadalmi csoportokat kíván megszólítani, például a fiatalokat, nyugdíjasokat, családosokat, nőket, továbbá szövetséges szervezetekkel működik együtt, a párton belül pedig tagozatok létesülnek.

Párt a múltban

A két szakember kitért arra, hogy a rendszerváltáskor Magyarországon két gyűjtőpárt létezett, az MDF és az SZDSZ. Ludassy Mária szerint a demokrata fórum esetében egy idő után nyilvánvalóvá vált, hogy a népi radikalizmus és az Antall-féle kereszténydemokrácia nem fér meg egymás mellett, míg az SZDSZ harcos antikommunizmusával szerzett támogatókat, de ezek egy része később rájött, hogy “mi sem áll tőlük távolabb, mint az emberjogi eszmék képviselete”. A filozófiatörténész hozzátette: a rendszerváltás idején az SZDSZ elkötelezett liberális párt volt.

Az SZDSZ rendszerváltáskori szerepéről szólva Kiszelly Zoltán azt mondta, azért is lehetett gyűjtőpárt, mert számos társadalmi csoportot képviselt, így például volt roma, szakszervezetis és vallásos országgyűlési képviselője is.

Látszateszmék

Azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben gyűjtőpárt az MSZP és a Fidesz, Ludassy Mária úgy válaszolt, mindkét pártnak van ilyen “ambíciója”, jóllehet e pártok meghatározott ideológiákat képviselnek. A Fidesz ugyanakkor nem klasszikus konzervatív párt, az MSZP nem klasszikus szociáldemokrata. A hume-i vagy burke-i konzervativizmusnak nem sok nyoma van a Fideszben, mint ahogy az MSZP sem tud szabadulni a kádárista szövegektől – tette hozzá a szakember.

Kiszelly Zoltán úgy látja, az MSZP 1994-re, a Fidesz négy évvel később vált gyűjtőpárttá. A politológus ugyanakkor kitért arra, hogy a szocialisták bizonyos nem demokratikus hagyományokat örököltek az MSZMP-től, a Fidesz pedig az MDF, a Független Kisgazdapárt és a KDNP “romjaiból” épült fel, és ügyel is arra, hogy hozzá hasonló párt ne lehessen a jobboldalon.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73905632, Szabó Edit keramikus művész (Szabó Edit Design) és Simonyi Kristóf kézműves pék (Kópic pékség) kenyérsütő kerámia edény és kovászos kenyér készítő workshopja a Harisnyagyár területén lévő műhelyükben, az óbudai Bogdáni úton., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.